Kiss Menyhért

(1880–1934) költő, író, kereskedelmi tanárképző iskolai tanár

Havadtői Kiss Menyhért, Kiss József Menyhért (Nyárádköszvényes, 1880. március 19. – Budapest, 1934. október 14.)[3] költő, író, kereskedelmi tanárképző iskolai tanár.

Kiss Menyhért
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született 1880. március 19.[1][2]
Nyárádköszvényes
Elhunyt 1934. október 14. (54 évesen)[1][2]
Budapest
Foglalkozása
Halál okahirtelen szívmegállás
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Menyhért témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Kiss Antal és Ács Rozália fiaként született. Marosvásárhelyen tett érettségi vizsgát, ezt követően Budapesten és Kolozsvárott folytatott jogi tanulmányokat, majd 1906-ban megszerezte az államtudományi doktorátust. Ezután Szászrégenben vármegye szolgálatban állott. 1907-től Nyárádszeredára kinevezték szolgabírónak, azonban nem foglalhatta el állását. 1910-ben letette a pénzügyi szakvizsgát, majd a budapestvidéki pénzügyi igazgatósághoz került, ahol fogalmazói állást töltött be. Közben 1904-től újságíróként dolgozott, 1913-tól pedig felső kereskedelmi iskolai tanár volt a fővárosban.

Az első világháború alatt a kórházakban előadásokat tartott a katonáknak, amiért a II. osztályú Vörös-Kereszt érmet kapta. 1917-ben a VKM III/A. ügyosztályába rendelték. A háború alatt háborús verseket írt, 1919 után irredenta szelleműben jelentek meg írásai. 1918-ban a forradalom idején a minisztériumból elbocsátottak, ezután a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségénél helyezkedett el.

1920. október 20-tól 1922-ig a nagyszentmiklósi kerület pártonkívüli nemzetgyűlési képviselője, s tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME), 1923 és 1929 között Gömbös Gyula fajvédő pártjának. 1926-ban a budapesti VII. kerületi állami kereskedelmi iskola tanára lett.

Több verskötete és elbeszélésgyűjteménye is megjelent, a petőfieskedők hazafiságának egyik képviselője volt. 1934-ben hunyt el szívbénulásban. Neje Moledna Berta Mária Terézia Erzsébet volt.

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Az arany pók. Elbeszélések. Bp., 1905.
  • Versek. Bp., 1907.
  • Örök tűz. Versek. Bp., 1913.
  • Tábortűz. Versek. Bp., 1915.
  • Boldog emberek. Bp., 1918.
  • Székely falum. Bp., 1920.
  • Assisi Szt Ferenc. Bp., 1927.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.