Nyárádköszvényes
Nyárádköszvényes (románul Mătrici) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádremete községhez tartozik.
| Nyárádköszvényes (Mătrici) | |
 | |
| A felújított Millenniumi emlékoszlop a Nyárádremete községközpontjában, rajta a fehér márványból készült magyar címer és egy "1100 éve itt vagyunk" feliratú márványtábla. A 2013-as munkálatok után ma már újraállítva, rendezett parkosított téren látható, ugyanott. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Nyárádremete |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádremete |
| Irányítószám | 547214 |
| SIRUTA-kód | 116643 |
| Népesség | |
| Népesség | 927 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 809 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 10″, k. h. 24° 54′ 09″46.652789°N 24.902564°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 10″, k. h. 24° 54′ 09″46.652789°N 24.902564°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádköszvényes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA falu a Nyárád jobb partján, Marosvásárhelytől 28 km-re északkeletre, Deményházától 5 km-re északra, a Bekecs-hegy (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében fekszik.
Története
szerkesztés1484-ben Keezwenes néven említik. A falu északi részén 13 halom látszik, ahol a hagyomány szerint a tatárok által legyilkoltak nyugszanak. 1719-ben a falut pestis pusztította. 1842-ben vásárjogot szerzett, három országos vásárt tarthatott, hetivásárai kedden voltak. 1910-ben 1045, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 795 lakosából 766 magyar, 23 cigány és 5 román volt.
Régi lebontott temploma 1484-ben épült. Az 1484. évi oklevél plébánosról ír. 1522-ből származó faragott kő felírása is a templomról tanúskodik. Tűzvész után ezt a régi templomot lebontották, 1822 és 1826 között újat építettek. A régiből megmaradt a keresztelőmedence, és egy kehely 1633-ból: Memorare novissima tua. A. D. 1633. Az új templom építését kőbe vésett felirat örökíti meg: Fundum via cambiali cedente Dno Ludovico Pálfi de Péterlaka 1822. Aedes et turris aedificata est anno 1823. A reformációkor több évig pap nélkül maradtak, amikor református prédikátorok próbálkoztak tért hódítani, de a nők elűzték őket. 1629-től két boszniai ferences (Salinai István és Lapara István) gondozza őket Domokos Kázmér tolmácsolásával. 1664-ben Nagy Mihály egyházmegyés pap a plébános és főesperes. 1860-tól katolikus iskolája is volt, amelyet 1948-ban államosítanak.
Látnivalók
szerkesztés- A faluban sós források vannak.
- Római katolikus temploma.
Népszokások, hagyományok
szerkesztésHagyomány szerint évente többször bált tartanak. A Búcsút Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján tartják.
Bartók Béla 1914-ben Köszvényesen gyűjtötte az alábbi dalt:
Csëndësën foljó víz télbe megaluszik,
Csëndësën foljó víz télbe megaluszik.
Télbe megaluszik, nyárba megmelegszik,
Aj, de jaz én szüvem soha meg nem nyugszik.
A kottát lásd a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, itt: [1]
Több köszvényesi dallam hallgatható még a Bartók Béla népzenei gyűjtései online adatbázisban, itt: [2] Archiválva 2007. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Híres emberek
szerkesztés- Itt nőtt fel Viola József, aki a moldvai fejedelem orvosa volt.
- Itt született Kászonújfalvi Szabó János (1767–1858), földrajztudós, olvasókanonok, kolozsmonostori apát, gyulafehérvári majd kolozsvári plébános.[2][3]
- Itt született 1880-ban Kiss Menyhért, költő, író, újságíró, tanár. Budapesti és a kolozsvári egyetemi tanulmányai után 1906-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1920-tól nemzetgyűlési képviselő.
- Itt volt római katolikus plébános a kézdiszentléleki Pászka Ágoston 1946–1958 között
- A falu plébánosa jelenleg Msgr. Csíki Dénes pápai káplán, kanonok.
Képek
szerkesztés-
Római katolikus templom -
Római katolikus templom belül -
A templom építésével kapcsolatos felirat -
A 2009-ben "hazatért" harang felirata:
IN HONOREM S JOZEPHINNUTRICII CHRISTI ECCLESIE KÖSZVENYESIENSIS CURACIT ANNO 1790. -
Emlékezzünk a világ összes hőseire, vértanúira és áldozataira. 1942-es emlékmű a templom udvarán. -
-
Sebesi Ferenc kapuja
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Szabó János, kászonújfalvi. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
- ↑ (1861. november 17.) „Kászon-Ujfalvi Szabó János”. Vasárnapi Ujság 8. évfolyam (46. szám). (Hozzáférés: 2011. december 1.)
Források
szerkesztés- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Erdélyi Utazás Archiválva 2008. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
szerkesztés- Rejtekhely-vadászat Erdélyben Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}