Nyárád (folyó)
A Nyárád (románul: Niraj, németül: Niersch) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
| Nyárád | |
 | |
| A Nyárád Búzaháza közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Románia |
| Megyék | Maros megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 82 km |
| Forrásszint | 602 m |
| Vízhozam | 3,6 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 651 km² |
| Forrás | A Nagy-Nyárád és Kis-Nyárád összefolyása Vármezőnél, a Görgényi-havasokban |
| é. sz. 46° 40′ 10″, k. h. 25° 00′ 57″ | |
| Torkolat | Maros (Nyárádtő közelében) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
KultúrtörténeteSzerkesztés
A folyó első említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek „Stephanus de Naradya”-ként.
Orbán Balázs szerint:
- „Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szőke Nyárádhoz értünk, itt terül el előttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllők, sok helyt pedig megközeliti a Maros terét, s mindeniket népességének sürűségével felülmulja. Nyárád kőnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szőke mellékneve.”[1]
FutásaSzerkesztés
A Nyárád a Görgényi-havasokban eredő két patak, a Mező-havas keleti oldalán 1239 méter magasságban eredő Kis-Nyárád és a valamivel északabbra előbukkanó Nagy-Nyárád összefolyásából keletkezik Vármező területén 602 méter magasságban. Délnyugati irányba tartva a hegységből kijutva előbb északról elhalad a Bekecs-hegy mellett, majd délnek fordul, végül Nyárádszereda után a Küküllő-menti-dombság északi részén kanyarog nyugat-délnyugati irányban.
A hegyvidéki felső szakasz és az alsó szakasz között jelentős különbség mutatkozik.[2]
A folyó völgye a középső és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegű, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.
A terület kontinentális klímájú, az átlaghőmérséklet 8,5 °C, az évi csapadék 700–1200 mm. A vízgyűjtő területére jellemző, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szőke Nyárád” elnevezést.
Nyárádtő környékén, Vidrátszeg közelében torkollik a Marosba 300 m-en.
Fontosabb mellékvizei: Kis-Nyárád (Bekecsalja), Vityal, Tompa pataka, Peres, Hodos pataka, Nyomát pataka, Teknős patak, Eger patak, Vécke.
Települések a folyó menténSzerkesztés
A Nyárád vízgyűjtő területe nagyjából egybeesik Nyárádmente nevű néprajzi tájegységgel, ami Székelyföldhöz, ezen belül Marosszékhez tartozik. A vidék Erdély egyik legsűrűbben lakott területének számít: 66 településen több mint 40 ezer ember lakja.
A Nyárád folyását követte a keskeny nyomtávú Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal.
A Felső-Nyárádmente és Bekecsalja települései:
(Zárójelben a román név szerepel.)
- Vármező (Câmpu Cetății)
- Nyárádremete (Eremitu)
- Nyárádköszvényes (Mătrici)
- Mikháza (Călugăreni)
- Deményháza (Dămieni)
- Búzaháza (Grâușorul)
- Nyárádszentmárton (Mitrești)
- Csíkfalva (Vărgata)
- Jobbágyfalva (Valea)
Középső Nyárádmente:
- Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) város
- Demeterfalva (Dumitrești)
- Nyárádgálfalva (Galești)
- Nyárádszentlászló (Sânvasii)
- Nyárádbálintfalva (Bolintineni)
- Backamadaras (Păsăreni)
- Nyárádszentbenedek (Murgești)
Alsó-Nyárádmente:
- Ákosfalva (Acățari)
- Cserefalva (Stejeriș)
- Nyárádkarácsony (Crăciunești)
- Somosd (Cornești)
- Fintaháza (Cinta)
- Lukailencfalva (Ilieni)
- Teremiújfalu (Satu Nou)
- Lukafalva (Gheorghe Doja)
- Lőrincfalva (Leordeni)
- Nyárádtő (Ungheni) város
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
- ↑ Vízgazdálkodás a Nyárád mentén Archiválva 2021. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdélyi Gyopár
.svg){kind=small}
