Nyárád (folyó)

A Nyárád (románul: Niraj, németül: Niersch) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Nyárád
A Nyárád Búzaháza közelében
Közigazgatás
Országok	Románia
Megyék	Maros megye
Földrajzi adatok
Hossz	82 km
Forrásszint	602 m
Vízhozam	3,6 m³/s
Vízgyűjtő terület	651 km²
Forrás	Mező-havas, Görgényi-havasok
é. sz. 46° 40′ 10″, k. h. 25° 00′ 57″46.669444444444, 25.015833333333
Torkolat	Maros (Nyárádtő közelében) → Tisza → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″46.481388888889, 24.426666666667
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárád témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kultúrtörténete

A folyó első említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek „Stephanus de Naradya”-ként.

Orbán Balázs a következőképpen jellemezte:

„Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szőke Nyárádhoz értünk, itt terül el előttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllők, sok helyt pedig megközeliti a Maros terét, s mindeniket népességének sürűségével felülmulja. Nyárád kőnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szőke mellékneve.”

Vízgyűjtő területe

Információs tábla a folyónál

A Nyárád a Görgényi-havasokban eredő két patak, a Mező-havas keleti oldalán 1239 méter magasságban eredő Kis-Ág és a valamivel északabbra előbukkanó Nagy-Ág összefolyásából keletkezik Vármező területén 602 méter magasságban. Délnyugati irányba tartva a hegységből kijutva előbb északról elhalad a Bekecs-hegy mellett, majd délnek fordul, végül Nyárádszereda után a Küküllő-menti-dombság északi részén kanyarog nyugat-délnyugati irányban.

A folyó Nyárádszeredáig tartó felső szakaszát Felső-Nyárádnak vagy Nagy-Nyárádnak is nevezik. A Bekecsalja felől érkező Kis-Nyáráddal Nyárádszereda alatt ömlik össze.

A hegyvidéki felső szakasz és az alsó szakasz között jelentős különbség mutatkozik.

A folyó völgye a középső és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegű, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.

A terület kontinentális klímájú, az átlaghőmérséklet 8,5 °C, az évi csapadék 700–1200 mm. A vízgyűjtő területére jellemző, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szőke Nyárád” elnevezést.

Nyárádtő környékén, Vidrátszeg közelében torkollik a Marosba 300 m-en.

Fontosabb mellékvizei: Kis-Nyárád (Bekecsalja), Vityal, Tompa pataka, Peres, Hodos pataka, Nyomát pataka, Teknős patak, Eger patak, Vécke.

Települések a folyó mentén

A Nyárád vízgyűjtő területe nagyjából egybeesik Nyárádmente nevű néprajzi tájegységgel, ami Székelyföldhöz, ezen belül Marosszékhez tartozik. A vidék Erdély egyik legsűrűbben lakott területének számít: 66 településen több mint 40 ezer ember lakja.

A Nyárád folyását követte a keskeny nyomtávú Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal.

A Felső-Nyárádmentén a folyó következő településeket érinti (zárójelben a román megnevezések):

• Vármező (Câmpu Cetății)
• Nyárádremete (Eremitu)
• Nyárádköszvényes (Mătrici)
• Mikháza (Călugăreni)
• Deményháza (Dămieni)
• Búzaháza (Grâușorul)
• Nyárádszentmárton (Mitrești)
• Csíkfalva (Vărgata)
• Jobbágyfalva (Valea)

A szintén Felső-Nyárádmente részeként ismert Bekecsalja kistáji egységben a Kis-Nyárád áthalad Nyárádmagyarós és Székelybere településeken illetve Nyárádandrásfalva városrészen.

A folyó középső szakaszán (Közép-Nyárádmente) a következő településeket érinti:

• Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) város
• Demeterfalva (Dumitrești)
• Nyárádgálfalva (Galești)
• Nyárádszentlászló (Sânvasii)
• Nyárádbálintfalva (Bolintineni)
• Backamadaras (Păsăreni)
• Nyárádszentbenedek (Murgești)

Az alsó szakaszon (Alsó-Nyárádmentén) áthalad az alábbi településeken:

A folyó medre Nyárádkarácsonnál

• Ákosfalva (Acățari)
• Cserefalva (Stejeriș)
• Nyárádkarácsony (Crăciunești)
• Somosd (Cornești)
• Fintaháza (Cinta)
• Lukailencfalva (Ilieni)
• Teremiújfalu (Satu Nou)
• Lukafalva (Gheorghe Doja)
• Lőrincfalva (Leordeni)
• Nyárádtő (Ungheni) város

A folyó szabályozása

Megerősített partszakasz a Nyárádszeredai hídnál

Az Alsó-Nyárádmentét gyakran Murokország néven emlegetik, tekintve, hogy zöldségtermő vidékként híres. A terület termékenysége annak is köszönhető, hogy a vízszabályozások előtt sokáig a folyó árterületét képezte, és évente elöntötte a partmenti szakaszokat. A XX. század során többször zajlottak munkálatok a folyómeder kiegyenesítésére illetve mélyítésére. Az alsó szakaszon árvízvédelmi töltéseket építettek.

További megelező intézkedés volt a Vécke-csatorna megépítése, amelyet 2002-ben kiszélesítettek, ugyanakkor Jobbágyfalva alatt 2002-re elkészült az árvízvédelmi gát. 2008-ban megerősítették partvonalat Fintaháza és Nyárádtő között.

2015-ben a vízügyi hatóságok nagyszabású mederszabályozási munkálatokat végeztek a folyó középső és alsó szakaszán.