Főmenü megnyitása

Somosd (románul Cornești) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik.

Somosd (Cornești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Nyárádkarácsony
Irányítószám 547178
SIRUTA-kód 116322
Népesség
Népesség957 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság800 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Somosd (Románia)
Somosd
Somosd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782- ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:

Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum
Plurima cui nomen cornus habere debit.
Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit
Multa quod in sylvis cornea bacca suis.

Magyar fordításban a vers így hangzik:

Házunk ide a közeli rétre vittetett
Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.
Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,
Erdeiben számos vörös som-gyöngy.

/Dr. Buzogány Dezső/

TörténeteSzerkesztés

1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült.

1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar, 3 román és 79 roma anyanyelvű.

LátnivalókSzerkesztés

  • Református temploma 1793–1805 között (tornya 1810 és 1813 között épült) az 1797-ben lebontott középkori templom helyett, új helyen.

Felekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt.A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába. 2005. augusztus 14-én emlékmüvet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200.évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.


A somosdi egykori felekezeti iskola épülete 2018 augusztusától ad otthont az írógép- és vadászmúzeumnak, valamint könyvtárnak. Székely Sándor vállalkozó régi terve vált valóra, hasznosították a református templom árnyékában két évtizede kihasználatlan épületet, és méltó helyre került a kezdeményező írógép- és trófeagyűjteménye,melyet ezentúl bárki megtekinthet. A három teremben mintegy 264 darab 19. és 20. századi írógép van kiállítva.

Az egyháznak visszaszolgáltatott felekezeti iskola épületét Székely Sándor újíttatta fel.. A vadásztrófeákból és írógépekből, számológépekből álló gyűjteménynek helyet adó épületet üknagyapjáról, Székely Balázs királyi biztos és felsőbírósági tagról, az első olyan nyárádmenti nemesről nevezte el, aki Izabella királynétól 1547-ben nemesi címert kapott.

Híres emberekSzerkesztés

HIvatkozásokSzerkesztés