Főmenü megnyitása

Mikháza (románul Călugăreni) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. A Felső-Nyárádmenti „Szentföld” központja,[forrás?] legjelentősebb egyházi helye. Itt épült fel a Mikházi ferences templom és kolostor, az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Közigazgatásilag Nyárádremete községhez tartozik.

Mikháza (Călugăreni)
Katolikus (ferencesrendi) templom
Katolikus (ferencesrendi) templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Nyárádremete
Irányítószám 547211
Körzethívószám +40 x65[1]
SIRUTA-kód 116616
Népesség
Népesség618 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság478 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság436 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mikháza (Románia)
Mikháza
Mikháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 37′ 50″, k. h. 24° 52′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 50″, k. h. 24° 52′ 47″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre, a Nyárád folyó bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Határában egykor római castrum állt, melyet a mai napig Várnak hívnak. 1309-ben már temploma volt a falunak. Boszniából jött ferencesek 1635-ben telepedtek meg a faluban. 1636-ban felépítették első kolostorukat egy kápolnával. Az épületek hamarosan romlásnak indultak, a szerzeteseket pedig 1666-ban elűzték. Ekkor Kájoni János házfőnök új kolostort építtetett, a kápolnát pedig bővítette. Az építkezést 1678-ban fejezték be. Könyvtára mintegy 4000 kötetet számlált. A kolostor volt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium őse, 1785-ben helyezték át. A Ferences temploma 1692-ben épült, 1912-ben átépítették. Kriptájában Erdély sok nemes családjának tagjai nyugszanak. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. 1719-ben a pestisben a lakosság több mint fele elpusztult. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre a temetőkertben áll. A Mike családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. 1910-ben 664-en lakták, két fő kivételével magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

1992-ben 581 lakosából 468 fő magyar, 107 román, 5 cigány és 1 német volt.

A 2002-es népszámláláskor 612 lakosa közül 504 fő (82,4%) magyar, (17,5%) 107 román, 1 (0,2%) pedig német volt.

 
A mikházi Szent István király tiszteletére emelt ferences templom felszentelése alkalmából készített nyomtatvány. A fémszínezett fakeret feltehetően a nyomtatvánnyal azonos időben készült. A templomot Jakub Franciszek Dluszki lengyel konventuális ferences és bákói püspök szentelte fel 1692. június 11-én. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés