Mikháza

falu Romániában, Maros megyében, Nyárádremete községben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 17.

Mikháza (románul Călugăreni) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. A Felső-Nyárádmenti „Szentföld”-nek nevezett katolikusok lakta vidék legjelentősebb egyházi helye.[3][4] Itt épült fel a mikházi ferences templom és kolostor, melynek alapítója Tholdalagi Mihály volt. Az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Közigazgatásilag Nyárádremete községhez tartozik.

Mikháza (Călugăreni)
Katolikus (ferencesrendi) templom
Katolikus (ferencesrendi) templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségNyárádremete
Rangfalu
KözségközpontNyárádremete
Irányítószám547211
Körzethívószám+40 x65[1]
SIRUTA-kód116616
Népesség
Népesség573 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság478 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság436 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 47″, k. h. 24° 52′ 40″46.629819°N 24.877723°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 47″, k. h. 24° 52′ 40″46.629819°N 24.877723°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre, a Nyárád folyó bal partján fekszik.

Története

szerkesztés

Határában egykor római castrum állt, melyet a mai napig Várnak hívnak. 1309-ben már temploma volt a falunak. Boszniából jött ferencesek 1635-ben telepedtek meg a faluban. 1636-ban felépítették első kolostorukat egy kápolnával. Az épületek hamarosan romlásnak indultak, a szerzeteseket pedig 1666-ban elűzték. Ekkor Kájoni János házfőnök új kolostort építtetett, a kápolnát pedig bővítette. Az építkezést 1678-ban fejezték be. Könyvtára mintegy 4000 kötetet számlált. A kolostor volt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium őse, 1785-ben helyezték át. A Ferences temploma 1692-ben épült, 1912-ben átépítették. Kriptájában Erdély sok nemes családjának tagjai nyugszanak. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. 1719-ben a pestisben a lakosság több mint fele elpusztult. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre a temetőkertben áll. A Mikes családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. 1910-ben 664-en lakták, két fő kivételével magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

Népesség

szerkesztés

1992-ben 581 lakosából 468 fő magyar, 107 román, 5 cigány és 1 német volt.

A 2002-es népszámláláskor 612 lakosa közül 504 fő (82,4%) magyar, (17,5%) 107 román, 1 (0,2%) pedig német volt.

 
A mikházi Szent István király tiszteletére emelt ferences templom felszentelése alkalmából készített nyomtatvány. A fémszínezett fakeret feltehetően a nyomtatvánnyal azonos időben készült. A templomot Jakub Franciszek Dluszki lengyel konventuális ferences és bákói püspök szentelte fel 1692. június 11-én. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda

Híres emberek

szerkesztés
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. Magyar néprajzi lexikon. Szerk.Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963 05 1285 8  
  4. XV. A Szentföld. In Orbán Balázs: A Székelyföld leírása : Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1  

További információk

szerkesztés