Főmenü megnyitása

Tholdalagi Mihály (erdélyi főúr, 1580 k. – 1642)

Nagyercsei és gelencei Tholdalagi Mihály (1580 körül – 1642. március 24.) erdélyi főúr, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György diplomatája. Felesége gelencei Miháltz Erzsébet.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Apja Toldalagi Balázs, anyja Bessenyei Borbála volt.

1603-ban Székely Mózes küldötteként Giorgio Basta emberei elfogták. Mivel életével és vagyonával kezeskedett azért, hogy elpártol Székely Mózestől, Basta elbocsátotta. Ennek ellenére részt vett a brassói csatában(wd), ahol Radu Şerban havasalföldi fejedelem fogságába esett. 1614–15-ben ismét portai ügyvivő, 1633-tól a fejedelmi tábla ülnöke volt; ugyanettől az évtől halálági viselte a marosszéki főkapitány tisztséget.

1622-ben a török porta és a lengyelek között közvetített. 1624-ben Marosszék főkapitánya és a konstantinápolyi követség tagja volt. 1625-ben illetve 1627-ben a szőnyi békekötésben vett részt. 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt szolgálta, portai követként az ő jogait védte Bethlen István ellenében. 1635-től haláláig az erdélyi fejedelmi tanács tagja, a fejedelmi tábla és az országgyűlés elnöke volt; ezt a tisztséget Haller Istvánnal váltakozva töltötte be. 1639-től Udvarhelyszék főkapitánya is.

Toldalaghi Mihálynak és első feleségének, Gelentzei Miháltz Erzsébetnek életnagyságú portréi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban találhatók.[1]

MűveiSzerkesztés

  • Emlékirata (Erdélyi Történelmi Adatok I. 223–243. és innen: Erdély Öröksége IV. 47–64.)
  • Bővebb követi naplói 1613–1615. és 1619. évi konstantinápolyi útjáról. (Kiadta Szilágyi Sándor: Történelmi Tár 1881. 1–11.[2] és 1882. 470–475.[3])
  • Naplója a szőnyi béketárgyalásokon való részvételéről (Kiadta Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a XVII. században. Pest, 1867.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Toldalagi Mihályt és Miháltz Erzsébetet ábrázoló festményekről. erdelyimuveszet.ro. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  2. Lásd itt
  3. és itt

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés