Kisspórás tölcsérgomba

gombafaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 14.

A kisspórás tölcsérgomba (Clitocybe ditopa) a pereszkefélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, inkább fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Kisspórás tölcsérgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Tricholomataceae
Nemzetség: Clitocybe
Tudományos név
Clitocybe ditopa
(Fr.) Gillet 1874
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kisspórás tölcsérgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisspórás tölcsérgomba témájú médiaállományokat és Kisspórás tölcsérgomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A kisspórás tölcsérgomba kalapja 2-5 (8) cm széles, alakja fiatalon domború, később bemélyedő. Széle sokáig begöngyölt, nem bordázott (idősen nagyon finoman, áttetszően bordázott lehet). Színe sötétszürke, szürkésbarna, világosszürkésen deres lehet. Száraz időben egészen fehéresre kifakul (higrofán).

Húsa vékony, színe szürkésbarna, halványbarna, esetleg olív árnyalattal. Szaga és íze kellemetlen dohos-lisztes.

Viszonylag sűrű lemezei lefutók, sok a féllemez. Színük szürke, sötétszürke, idősen szürkésbarna.

Tönkje 2-3 (4) cm magas és 0,4-0,7 cm vastag. Alakja hengeres vagy kissé lapított; töve némileg megvastagodott és fehér micélium kapcsolódik hozzá. Idősen üregesedik. Színe sötétszürke, szürkésbarna vagy olívszürke, halványszürkén deres; megszáradva fehéres. Közepén sötétebb.

Spórapora fehér. Spórája majdnem kerek vagy széles ellipszis alakú, mérete 3-4,7 x 2,6-3,4 µm.

Hasonló fajok

szerkesztés

A komposzttölcsérgomba, a szürkéslemezű tölcsérgomba, a lisztszagú tölcsérgomba, a vörösödő tölcsérgomba, a hússzínű tölcsérgomba hasonlíthat hozzá.

A kisspórás tölcsérgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
benyomott
 
lefutók
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Európában és Észak-Amerikában honos.

Erdőkben, inkább fenyvesekben él, az avar szerves anyagait bontja. Ősztől a tél elejéig terem.

Nem ehető, rokonai között mérgezők is vannak.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés