Kizljar

város Oroszországban, a Degesztáni Köztársaságban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. augusztus 29.

Kizljar (oroszul: Кизляр) város Oroszországban, a Dagesztáni Köztársaságban, közel a csecsen határhoz. A városnak 2004-ben hozzávetőlegesen 48 600 lakosa volt. Dagesztán hatodik legnépesebb városa.

Kizljar
Kizljar címere
Kizljar címere
Kizljar zászlaja
Kizljar zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám368830–368833
Testvérvárosok
Lista
  • Azov
  • Ogyincovo
Népesség
Teljes népesség49 999 fő (2021)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 51′, k. h. 46° 43′43.850000°N 46.716667°EKoordináták: é. sz. 43° 51′, k. h. 46° 43′43.850000°N 46.716667°E
Kizljar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kizljar témájú médiaállományokat.

A Tyerek folyó deltájában, a csecsen határ közelében fekvő település.

Története

szerkesztés

Kizljar nevét 1609-ben említették először. A Tyerek deltavidékén fekvő települést az 1725-ös árvíz elpusztította. 1735-ben orosz katonai erődítmény építésébe kezdtek itt, amelynek felépülte után Kizljar a Tyerek jelentős helyszínévé vált. Kizljar 1785-ben kapott városi jogokat.

A város 1922-ben a Dagesztáni Autonóm Köztársaság részévé vált, 1937-től Vlagyikavkázhoz, 1944 és 1957 között pedig a Grozniji területhez tartozott, majd 1957-ben ismét Dagesztán részévé vált.

A városban 1805-ben nyílt meg egy szőlőtermesztési iskola, mely az első szőlőműveléssel foglalkozó iskola volt egész Oroszországban. 1885-től egy borászati intézetet is létrehoztak itt. Regionális múzeumát Pjotr Bagratyion (1765–1812) tábornokról nevezték el, aki a helyi hagyományok szerint itt született a városban.

Itt születtek, itt éltek

szerkesztés
  • Pjotr Ivanovics Bagratyion (1765. július 10. – 1812. szeptember 24.) grúz származású herceg, orosz tábornok volt a napóleoni háborúkban.