ÁVT IVd
A IVd osztályú mozdonyok az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (ÁVT/OMÁV) tolató és helyi tehervonati szertartályos gőzmozdonyai voltak.
ÁVT IVd | |
ÁVT IVd osztály OMÁV IVd osztály MÁV TIIIa. osztály OMÁV 30 sorozat kkStB 393 sorozat MÁV 369 sorozat BBÖ 393 sorozat ČSD 311.5 sorozat | |
Pályaszám | |
ÁVT IVd 621–651, ÁVT 30.01–15 MÁV TIIIa. 3201−3216, 3901–3916, 3961–3976 MÁV 369,001−016 kkStB 393.01–15 BBÖ 393.01–15 ČSD 311.501–502 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Mf. d. StEG, Bécs |
Gyártásban | 1875−1886 |
Selejtezés | 1935 |
Darabszám | StEG: 31 MÁV: 16 (StEG-től) kkStB: 15 (StEG-től) BBÖ: 15 (kkStB-től) ČSD: 2 (MÁV-tól) db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | C n2t |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1100 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 30 km/h |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2600 mm |
Teljes tengelytávolság | 2600 mm |
Üres tömeg | 21,5 t |
Szolgálati tömeg | 28,5 t |
Tapadási tömeg | 25,0 t |
Vonatfűtés | gőzfűtés |
Gőzvontatás | |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 400 mm |
Dugattyú lökethossza | 460 mm |
Gőznyomás | 9/10 at |
Tűzcsövek | |
Száma | 121 |
Rostélyfelület | 1,03 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 5,6 m² |
Csőfűtőfelület | 68,4 m² |
Forrfelület | 74,0 m² |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az ÁVT tolatási szolgálatra szerezte be ezt a 31 mozdonyt különböző gyártóktól (az elsőt az ÁVT saját simmeringi főműhelyében építtette) 1875 és 1886 között és a IVd osztályba sorozta őket továbbá a 621-651 pályaszámokkal látta el.
Amikor az ÁVT magyar pályarészeit 1891-ben államosították a IVd sorozatból 16 mozdony is MÁV tulajdonba került ahol TIIIa osztályjelzéssel előbb 3201-3216, azután 3901-3916, majd 3961-3976 pályaszámokat kaptak. 1911-től a 369 sorozat 001-016 lett a pályaszámuk. Kettő ezek közül a mozdonyok közül az első világháború után a ČSD-hez került ahol a 311.501–502 pályaszámokat kapták.
Az Ausztriába maradt 15 mozdony 1897 után a 3001–3015 pályaszámokat, majd az államosítás után kkStB 393.01-15 számokat kaptak. A BBÖ az első világháború után átszámozta mind a 15 mozdonyt, majd 1935-ig selejtezték őket. Három mozdonyt eladtak. Egyet a Tulli Cukorgyár, egyet az Alpesi Hegyivasút, egyet pedig a Hohhenaui Cukorgyár vett meg.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG II 621-651 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. ISBN 3-900134-40-5
- Helmut Griebl, Josef-Otto Slezak, Hans Sternhart, BBÖ Lokomotivchronik 1923–1938, Verlag Slezak, Wien, 1985, ISBN 3-85416-026-7
- Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, 1979, ISBN 3-900134-41-3
- Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8