Főmenü megnyitása

Klepp Ferenc (Temesvár, 1940. október 23. –) matematikus, matematikai szakíró, tankönyvíró, egyetemi tanár. Főbb szakterülete a differenciálgeometria (nemeuklideszi geometria, a Finsler-, Lagrange- és Hamilton-terek geometriája), valamint az alkalmazott matematika (vegyészeti és technikai rendszerek matematikai modellezése).

Klepp Ferenc
Született 1940. október 23. (79 éves)
Temesvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus,
szakíró,
tankönyvíró,
egyetemi oktató

ÉletútjaSzerkesztés

1940. október 23-án született Temesváron.

Elemi osztályait (1947–1954) Temesváron, a józsefvárosi Katolikus Gimnáziumban, majd az erzsébetvárosi Magyar Elemi Iskolában végezte. 1957–ben a temesvári Magyar Vegyes Líceum színjeles tanulójaként érettségizett le „Magna cum laude“ minősítéssel.

1958 és 1963 között a Temesvári Tudományegyetem matematika-mechanika szakán folytatta tanulmányait, kiváló eredménnyel. Közvetlenül az egyetem elvégzése után, az ugyancsak helyi Műszaki Egyetem tanársegédje lett.

1982–ben doktorált a jászvárosi (Iasi, Románia) „Al. I. Cuza“ Tudományegyetemen, differenciálgeometriából a „Remarkable Finsler Structures and Finsler Geometry on Vector Bundles“ című dolgozattal.

Jelenleg a németországi Mosbach-ban él.

CsaládjaSzerkesztés

Atyai nagyapja, Klepp Edmund, az Arad megyei Schöndorf szülöttje, atyai nagyanyja, Birnatek Mária családja meg Felvidékről származott. Anyai nagyapja, Kudui Soós Viktor (1702-ben nemesi levelet kapott Kudui Soós Ferencz kolozsvári református lelkész leszámozottja) az erdélyi Bodzavámon, míg anyai nagyanyja, Rogovits Teréz, a délvidéki Zentán látott napvilágot. Apja, Klepp Ferenc Eduard az aradi Lippán, anyja Kudui Soos Jolán meg Temesváron született, itt is házasodtak össze 1935-ben. Két gyerekük született ugyanitt: Ferenc-Károly (1940) és György (1949).

1971-ben nősült, felesége, Bonatiu Györgyi (volt diáklánya) 1972-ben végzett a temesvári vegyészmérnöki egyetemen. 1976-ban született fiuk, Klepp Ferenc Emil, jelenleg informatikus, szakmájában dolgozik Weyl am Rheinban.

Felesége 2004-ben elhunyt.

MunkásságaSzerkesztés

A matematika vegyiparban való alkalmazásával, a vegyi rendszerek matematikai modelljeinek és a Finsler-terek geometriájának kutatásával foglalkozott.

1963 és 1993 között a temesvári Műszaki Egyetem Matematika Tanszékén dolgozott, eleinte tanársegédként vezetett gyakorlatokat a villamos- és vegyészmérnöki, illetve az informatika szakokon, majd 1968-tól mint adjunktus, docens, valamint 1990-től mint professzor tartja „Alkalmazott matematika” kurzusait a vegyészmérnöki szakon. 1974–1980, valamint 1983–1990 között szemináriumokat szervezett és vezetett a Vegyészmérnöki Fakultás vegyész- és mérnöktanárai számára, ahol a matematika vegyészeti és mérnöki alkalmazásairól tartott előadásokat és megbeszéléseket. 1990-től az újonnan alakult német tannyelvű építészmérnöki szakon oktatott matematikát, német nyelven. Ugyanebben a periódusban külföldi (debreceni, veszprémi, és újvidéki) egyetemeken is tartott előadásokat.

1993 novemberében Németországba települt át.[1] Itt 1994 és 2013 között óraadó professzorként „Matematika mérnököknek“ témájú előadásokat tartott a Lörrachi Villamosmérnöki és Informatikai fakultásokon, miközben matematikát és fizikát oktat a Schopfheimi Theodor-Heuss Gimnáziumban. Párhuzamosan tanárképző kurzusokat is tartott a Bazeli, a Karlsruhe-i, a Freiburgi és a Hannoveri Egyetemeken. 2013-ban, ötvenévi pedagógusi tevékenység után nyugalomba vonult.

Említésre méltó publicisztikai aktivitása is, több sajtóorgánumban (temesvári „Szabad Szó”, „Új Szó”, „Heti Új Szó”, „Neue Banater Zeitung“, „ Curierul Sportiv Banatean”; országos „A Hét”, „Tett”; csíkszeredai „Új sport”; szegedi „Délvilág”) jelentetett meg tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, pedagógiai és sporttörténeti cikkeket, valamint könyvrecenzióit. Fortuna matematikája c. írásában (TETT, 1983/1-2) a valószínűségszámítást mutatta be.

Tanulmányait hazai és külföldi szakfolyóiratok közölték. Több országos és nemzetközi tudományos ülésszakon tartott előadást. Ion P. Popescu és D. Opriș társaként szerkesztette a The proceedings of the national seminar on Finsler spaces c. gyűjteményes kötetet (Temesvár, 1981), mely a kétévenként Brassóban megrendezett Finsler-terek szeminárium 1980-as ülésszakán bemutatott dolgozatokat tartalmazza. A vegyipari fakultás diákjai számára készült számos tankönyv és példatár szerzője vagy társszerzője. M. Neaguval közösen írt műve: Matematici (Temesvár, 1979).

Szenvedélyes sportrajongóként 1982 és 1993 között a temesvári Politehnica Sport Klub férfi kézilabda szakosztályának elnökhelyettese volt.

Főbb publikációiSzerkesztés

1963 és 1993 között 14 szakkönyvet és 13 feladatgyűjteményt írt, egyedül vagy társszerzőként. Ezek közül említendőek a minden romániai vegyészmérnökképző egyetemen elismert és alkalmazott könyvei:

  • Klepp, F.C: Matematici speciale pentru ingineri chimisti (Speciális matematika vegyészmérnököknek), Editura IPTV Timisoara, 1974;
  • Klepp, F.C: Matematici speciale pentru ingineri chimisti. Indrumator de seminar. (Speciális matematikai gyakorlatok vegyészmérnököknek), Editura IPTV Timisoara, 1976;
  • Minges, R. – Klepp F.C: Transformarea Laplace. Aplicatii in teoria reglarii automate (Laplace transzformáció és alkalmazásai az ipari rendszerek automatizálásában), Editura IPTV Timisoara, 1971;
  • Klepp, F.C. – Neagu, M: Matematici pentru subingineri chimisti. vol. I. (1977), vol. II. (1978), Editura IPTV, Timisoara;
  • Klepp, F.C. – Moraru, M: Lectii de matematici aplicate pentru reciclarea inginerilor chimisti. (Matematikai alkalmazások vegyészmérnökök továbbképzésére), Editura IPTV, Timisoara, 1980.

A matematikai kutatás két szakterületén volt aktív: a differenciálgeometria (nemeuklideszi geometria, a Finsler-, Lagrange- és Hamilton-terek geometriája), valamint az alkalmazott matematika (vegyészeti és technikai rendszerek matematikai modellezése) területén.

A speciális Finsler-struktúrákkal, Finsler-konnexió transzformációkkal, vektornyalábok Finsler-geometriájával, valamint Lagrange- és Hamilton-terekkel foglalkozó dolgozatai közül a legfontosabbak:

  • Klepp, F.C: Almost product Finsler structures, Analele Univ. „Al.Cuza“ Iasi, Mat.Tom 28,s.l.(1982), 59-67;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Almost product Finsler structures and connections. Studia Sci. Acad, Math hungarica, Tom 18 (1983), 43-56;
  • Klepp, F.C: Finsler Geometry on vector bundles, Analele Univ. „Al.I.Cuza“ Iasi. Mat.Tom 27, s.l.(1981), 37-42;
  • Klepp, F.C: Metrical almost product Finsler structures, Analele Univ. “Al.I.Cuza“ Iasi. Mat. Tom 29, s-l-(1983), 21-25;
  • Klepp, F.C: Remarcable Finsler structures and connections on Finsler vector bundles.Proc.Nat.Sem.Finsler Spaces, Brasov, Tom 2.(1983).125-139;
  • Klepp, F.C: Some remarcable Finsler structures on vector bundles. Analele Univ. “Al.I.Cuza“ Iasi, Mat.Tom 30.s.l.(1984), 45-48;
  • Klepp, F.C: Almost product Finsler structures and connections on vector bundles, Proc.Nat.sem.Finsler Spaces.Tom 3 (1984), 105-115;
  • Klepp, F.C: Connections compatible with special Finsler structures associated to a pair of Finsler metrics, Mathematica, Cluj, Tom.28(51), 1 (1986), 47-58;
  • Miron, R. - Klepp, F.C: Almost complex Finsler structures on the tamgent bundle, Top.Diff.Geom. Debrecen, Tom 1 (1984), 853-881;
  • Klepp, F.C. – Stavre, P: On semi-concircular and semi-coharmonic invariants of Finsler geometry, Top.Diff.Geom.Debrecen, Tom 1 (1984), 687-708;
  • Stavre, P. – Klepp, F.C: Special classes of projective Finsler connection transformations, Studia sci.Acad.Math.Hungarica, Tom 23(1988), 381-399;
  • Stavre, P. – Klepp, F.C: Finsler connection transformations associated to a general Finsler metrical structure of Miron Type (1), Publ.Math.Debrecen, Tom 35 (1988), 103-113;
  • Klepp, F.C - Stavre, P: A generalization of the Kawaguchi method based on the fixed point theory of the f-mapping, Tensor N.S. (Japan) Tom 46 (1987), 187-193;
  • Gh,.Atanasiu, F.C.Klepp: Natural pairs of almost product Finsler structures. Mem. Acad.Rom. Ser.IV. Tom X, nr.1 (1987), 83-92.
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: p(3,1)-Finsler structures and their lifts. Rev.Res.Math.Ser.Fac.Sci. Novi sad Tom 19 (2), (1989), 1-20;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Almost product structures on cotangent bundle, Mem.Sec.St.Acad. Rom, Ser.IV. Tom XI, nr.1 (1988),73-78;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Nonlinear connection on the cotangent bundle. Publ.Math. Debrecen, Tom 39 (1991) F.1-2, 107-111;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Metrical almost product structures on the cotangent bundle, Coll. Mth. Soc.J.Bolyai. Diff.Geom. Eger, Tom 56 (1989),75-86;
  • Stavre, P. – Klepp, F.C: Connections of jets on the total space of a vector bundle. Tensor N.S. (Japan), Tom 50 (1991), 224-232.

Alkalmazott matematika, vegyészeti és technikai rendszerek matematikai modellezése terén is több munkája említhető:

  • Klepp, F.C. – Motoc, I: Ecuatii de configuratie. Teoremele atomului de carbon asimetric.Bul, St, Teh, IPTV Timisoara, Chimie, Tom 18 (32), F.2 (1973), 181-185;
  • Klepp, F.C. – Moraru, M: Über die mathematischen Modelle einiger aus dem Bereich der angewandten Chemie entnommener Probleme. Bul.St.Teh.IPTVT, Chimie Tom 23 (37), F.1 (1978), 61-64;
  • Cocheci, V – Martin, A. - Klepp, F.C: Contributions in the establishment of some interdependence factors of the coagulation process. Bul St.Teh.IPTVT Chimie Tom 24 (38), F.1 (1979), 7-12;
  • Klepp, F.C. - Salló, E. - Cofan, N: Über ein mathematisches Modell mit Anwendungen in der Biochemie. Bul.St.Teh.IPTVT, Chimie, Tom 25 (39) F.1 (1980), 53-56;
  • Klepp, F.C. - Salló, E: Einige Anwendungen der Graphen in chemischer Kinetik. Proc.Nat.Conf.Syst.Brasov (1977), 94-97;
  • Klepp, F.C. - Salló, E: Matrix modelling of the stoichiometry of closed chemical systems. Proc. Internat.Symp.Appl.Math.and Syst.Th. Brasov (1978), 211-215;
  • Klepp, F.C. - Salló:The conservation equation for complex chemical systems. Proc.Internat. Symp.Appl.Math and Syst.Th. Brasov (1978), 207-210;
  • Doca, N.- Klepp, F.C.- Segal, E: Reactant catalist interaction parametrisation. Rev, Roum.Chem.Tom 27(3) (1982), 365-380;
  • Cocheci, N.- Negulescu, L.- Klepp, F.C: Contribution to the calculation of ion exchange equilibrum in wate demineralisation process. Rev.Roum.Chem. Tom 28 (42), 81983), 55-60;
  • Cotarca, L.- Klepp, F.C.- Isfan, C.- Isfan, A: HPCL of 2,4,6-halcalkil-1,3,5-trianises. Chromatography, Budapest Tom 1 (1986), 581-595;
  • Klepp, F.C.- Vladea R.- Simandan, T: Use of static mixers in the phase transfer catalytic reactions. ACHEMA (1991);
  • Kovács, A.- Klepp, F.C: Solving a Basic Hydrodynamic Problem by the Application of the Boundary Element Method with Iteration. Bull.Appl.Math. Budapest, Tom LXI. (1992),135-148.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Tagja a következő szakmai társulatoknak:

  • Bolyai János Matematikai Társulat - Budapest (1989-től);
  • Societatea de Stiinte Matematice din România (1961-től);
  • Tensor Society (Japán – 1985-től);
  • Internatinal Society for Mathematical Chemistry (1985-től);
  • Deutsche Gesellschaft für Chemisches Apparatewesen (DECHEMA – 1990-től);
  • Gesellschaft für Angewandte Mathematik und Mechanik (GAMM - 1991-től);
  • Gesellschaft Deutscher Chemiker (1991- től);
  • Magyar Természettudományi Társulat (1991-től);
  • Erdélyi Múzeum-Egyesület[5] (EME, 1990), alapító tagja;
  • Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság, Temesvár (az 1968-as Kisenciklopédia Szabadegyetem utódja)

1987-ben tudományos és didaktikai munkáját a Román Kormány Tanügy Minisztériuma „Kiváló pedagógus” diplomával értékelte.

2015. november 6-án a Temesvári Műszaki Egyetem Matematika Tan­­széke tiszte­let­beli egyetemi tanári címmel tüntette ki.

A temesvári műszaki egyetemen, alkalmazott matematika szakkörök keretében az általa koordinált diákdolgozatok közül 28 különböző díjat nyert.

Kitelepedése utáni diákjai (1993-2013) több országos matematikai versenyt nyertek.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Aki otthon van Európában Isten hozta, Klepp tanár úr! Heti Új Szó (Temesvár), 2010. október 29.. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Matekovits György: Arcok a katedráról. Dr. Klepp Ferenc. Szabad Szó, 1989. október 14.
  • Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996-1997.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés