Klinac vára
Klinac vára (horvátul: Klinac grad) egy középkori vár romja Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyei Petrinyához tartozó Klinac határában.
| Klinac vára | |
| Klinac grad | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Klinac |
| Tszf. magasság | 329 m |
| Épült | 1551. |
| Elhagyták | 1563. (lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Klinac vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 16° 18′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 16° 18′ 28″ | |
Fekvése szerkesztés
Klinactól északkeletre emelkedő 329 méteres Gradina nevű magaslaton állnak a vár maradványai.
Története szerkesztés
A Klinac feletti Gradina nevű magaslat ahol a vár áll a régészeti leletek alapján már a történelem előtti időkben is lakott volt. Már a vaskorban erődített település állt. A vár még a római korban is használatban volt, melyre az itt talált római pénzek utalnak. A hegyet olykor Klimna gorának is nevezik, mely nevét valószínűleg Szent Kelemenről kapta, mert magyar neve is Szent Kelemen hegye volt, míg a várat Klinác várának, illetve Klinbnagornak nevezték.
Klinac térsége 1499-ben a Frangepánok adományából lett a zágrábi káptalané. Klinac ma is látható várát 1551-ben Pecki és Csuntics váraival egyidejűleg építtette a káptalan a Gradina nevű magaslatra. Miután megerősítését nem tartották kifizetődőnek a fokozódó török támadások nyomán 1563-ban az udvari haditanács lerombolását rendelte el. A török a 16. század második felében az egész térséget megszállta.
A vár mai állapota szerkesztés
A vár alaprajza szabálytalan ötszögletű, mely meglehetősen ritka ezen a vidéken, ahol a kisebb erődítmények általában négyszög alaprajzúak. Oldalainak hosszúsága 11 és fél, valamint 13 méter között váltakozik és a falak mintegy 250 négyzetméteres területet kerítenek. Falai körül valószínűleg egykor cölöpökből épített sáncok, úgynevezett paliszádok álltak, de ezeknek nyoma sem maradt. A falakon belül fából készült építmények voltak. A gyalogos bejáró az első emelet szintjén egy felvonóhídon és egy emeletek faépületen keresztül volt. A lovak és szekerek számára a bejárat a ma is látható helyen volt. A várat először Milat Sabljar rajzolta le a 19. század közepén, amikor falai még egy- másfél méter magasan álltak. A hegytetőt sem szegélyezték eredetileg fák és bokrok, ahogy az ma látható, hanem teljesen kopár volt. Ezért könnyen szemmel tarthatták a Kostajnicáról Petrinyára vezető utat és a délre fekvő Zrínyi-hegység északi részét.
Régészeti feltárása 2010-ben kezdődött, melynek során számos középkori cseréptöredéket, kemence maradványait és római téglákat találtak. 2012 nyarán a romok közelében az erdőben ókori leletek, köztük cserépedények, bronz tű, feliratos kövek és egy védelmi célokat szolgáló objektum maradványai kerültek elő.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Snv:hr: Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Klinac a Varak.hu oldalán