Ko Tau (más átírásokban Ko Tao, vagy Koh Tao thaiul: เกาะเต่า, szó szerint fordítva Teknős-sziget) sziget Thaiföldön, a Thai-öbölben. A Szamuj-szigetek része. Területe mintegy 21 négyzetkilométer. Közigazgatási értelemben 2013 óta Szuratthani tartomány egyik kerületét (amphö) képezi. Népessége 2006-ban 1382 fő volt. Fő települése Banmehat (Ban Mae Hat).

Ko Tau
Ko Tao - Mango Bay.JPG
Közigazgatás
Ország Thaiföld
Népesség
Teljes népesség1382 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Thai-öböl
Terület21 km²
Hosszúság7,5 km
Szélesség3,5 km
Időzóna UTC+7
Elhelyezkedése
Ko Tau (Thaiföld)
Ko Tau
Ko Tau
Pozíció Thaiföld térképén
é. sz. 10° 05′ 24″, k. h. 99° 50′ 17″Koordináták: é. sz. 10° 05′ 24″, k. h. 99° 50′ 17″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ko Tau témájú médiaállományokat.

A sziget gazdasága szinte teljes egészében a turizmusra épül, főleg a búvárkodásra.

TörténeteSzerkesztés

Az európaiak legkorábbi térképein "Pulo Bardia" (P. Bardia) néven szerepel a sziget. Egészen az 1900-as évek elejéig ezen a néven ismerték, és a leírások szerint legkorábbi ismert lakói maláj-polinézek voltak. A régi térképek három észak-déli irányba rendeződött sziget közül a legészakibbként és legkisebbként jelölik. John Thornton The English Pilot, the Third Book című műve 1701-es, de a Sziámi-öböl benne lévő térképe 1677-es keltezésű.[1] A697 körüliek William Dampier térképei a Kelet-Indiákról. A 17. században navigációs műszerek csak hozzávetőleges pontosságot engedtek meg, egy hosszúsági foknyi (mintegy hatvan tengerészeti mérföldnyi) pontossággal.

Az 1827-ben kiadott The Edinburgh Gazetteer, or Geographical Dictionary említi a szigetet, és megadja elhelyezkedését.[2] Frederick Arthur Neale 1852-ben megjelent könyvében (Narrative of a Residence in Siam.) leírta Bardia népét és vadvilágát. A leírás farmokat és teheneket említ a sziget egyik nyugati öblénél elhelyezkedő faluban. A könyv illusztrációt is tartalmaz, kunyhókkal és pálmafákkal.[3]

A környezetSzerkesztés

A sziget a közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) és a Közönséges levesteknős (Chelonia mydas) fontos költőhelye. A turizmus fejlődése hátrányosan érintette a költőhelyeket. A Királyi Thai Flotta és a helybéli búvárcentrumok KT-DOC nevű egyesülése 2004-ben egy olyan programot szervezett, amelynek révén több száz fiatal teknős került vissza sziget ökoszisztémájába.

A Csumpon-orom a sziget nyugati részén népszerű a cetcápákat és bikacápákat kereső búvárok között. A sziget több, mint 130 féle kőkorall otthona, és legalább 223-féle zátonylakó halé, amelyek 53 különböző családhoz tartoznak.[4]

A búvárkodás körülményei jelentősen javultak az utóbbi években, miután a profi búvárok egyre több tudnivalóra tanították meg a helyieket. Az El Niño okozta vízfelmelegedés egy időben a sekélyvízi korallok jelentős megfogyatkozását okozta a szigetnél, de a visszaépülés gyors volt. Ma a Thai-öböl egyik legjobb búvárkodó helyének tartják Ko Taut.[5] A "Save Koh Tao" nevű csoport a környezet megóvásán dolgozik.[6]

Mivel a világ egyik legnépszerűbb búvárkodó célpontjává vált, egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogyan lehet csökkenteni a korallzátonyokra gyakorolt negatív hatásokat.[7] Természetes tényezők és egyes területek túlzott használata együtt vezettek az olyan korallevők elszaporodásház, mint a Drupella csigák[8] és a töviskoronás tengericsillagok[9] elszaporodáshoz a sziget körül az utóbbi években. 2012-ben kidolgoztak egy a tengert zónákra osztó regulációs tervet a szigetre, és ezt törvénybe is iktatták, de a kedvező hatásai még nem érezhetőek.[10]

A turizmus és a fejlesztések folyamatosan nőttek az elmúlt évtizedekben a szigeten, de az infrastruktúra nem tartotta lépést. Az ivóvíz és áramhiány[11] gyakori, és a szennyvízfeldolgozás nem megfelelő.[12]

TurizmusaSzerkesztés

 
Vat Ko Tau
 
Szajri-part
 
Kékpettyes tüskésrája Ko Taunál

A sziget a palackos és pipás búvárok népszerű célpontja, de jönnek ide kötéllel és kötél nélkül sziklát mászni és túrázni is. A legnépszerűbb hely a nyugati Szajri, aminek 1,7 kilométer hosszú, sziklákkal és közepes árkategóriájú szállókkal és éttermekkel szaggatott fehérhomokos tengerpartja van. Az infrastruktúra jórészt itt összpontosul. Akik el akarják kerülni a tömeget, azok a sziget déli részébe, Csalokbankhauba (Chalok Baan Khao) mennek. A nagy gránitsziklák, amelyek a mászókat vonzzák, az erdőkben és a partokon is megtalálhatók.

Ko Tau infrastrukturálisan kevésbé fejlett, mint Ko Szamuj és Ko Phangan, de a húszas éveikben járó hátizsákos turisták közt egyre népszerűbb. Miattuk az árak viszonylag alacsonyak. Ko Szamujon a szórakozás a fő vonzerő, Ko Taun a természet, Ko Phangan pedig a kettő között van.

Útibeszámolók szerint több olyan magaslati pont van a szigeten, ahonnan szép a kilátás ( Mango, Chalok, Nag Yuan, John-Suwan). A sziget déli része nyugalmasabb. A strandokon nap közben nincs nagy tömeg, mert a látogatók jelentős része ilyenkor búvárkodni megy. Még tovább lehet kirándulni a közeli Ko Nangjuan szigetre.

A hátrányok közt említik a szemetet, ami olykor a tengervízben is van. A taxi drága, de fix árú, az utak elég rosszak, és sok a baleset. A főszezonban (december-február) igen kockázatos úgy érkezni, hogy nem foglalt előre szállást az ember.[13]

NépességeSzerkesztés

A nekilódult turizmus miatt három-ötezer mianmari (burmai) él a szigeten a vendégek kiszolgálására.[14] A brit uralom egyik örökségeként a burmaiak jó szinten beszélnek angolul. A sziget gazdaságának egy jelentős szeletét uralja egyetlen thai család: búváriskolákat, szálláshelyeket és kocsmákat.[15]

KözlekedéseSzerkesztés

 
Főutca, Ko Tau

Az utak kezdetlegesek és általában rossz állapotúak. A fő közlekedése eszköz a motorbicikli. A turistákat érő balesetek jórésze is a motorozásból származik. Amikor scootert vagy motort bérel a turista, egyes tanácsok szerint nem érdemes otthagyni az útlevelet, mert előfordul, hogy csak azután kapja vissza, hogy nem is létező, vagy eltúlzott károkért jelentős összeget fizettetnek vele.

KompokSzerkesztés

Ko Taura a Lomprayah, Seatran és Songserm társaságok indítanak kompokat, a következő kikötőkből:

  • Szuratthani (négy óra nappali hajón, 9 óra az éjszakai hajón)
  • Csumphon (1,5–3 óra, illetve 7 óra éjszakai hajón)
  • Ko Szamuj (mintegy két és fél óra)
  • Ko Phangan (másfél-2 óra).

Minden hajó Banmehatnál köt ki. Az utazási idők változóak lehetnek, a használt hajótól függően.

LégiközlekedésSzerkesztés

Ko Taunak nincs repülőtere. Légiúton a következő repterekről elérhető hajón vagy katamaránon:

VasútSzerkesztés

A sziget vasúti kapcsolatao Csumphon, ahonnan hajóval lehet átjutni Ko Taura.

JegyzetekSzerkesztés

  1. The English Pilot, the Third Book. Royal Museums Greenwich . [2012. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. The Edinburgh Gazetteer, or Geographical Dictionary:.... London: Longman, Rees, Orme, Brown, and Green, 383. o. (1827. augusztus 10.). Hozzáférés ideje: 2015. január 4. 
  3. Narrative of a Residence in Siam.. London: Office of the National Illustrated Library, 120. o. (1852. augusztus 10.) 
  4. Scaps, Patrick. „An update to the list of coral reef fishes from Koh Tao, Gulf of Thailand”. CheckList 10 (5), 1123–1133. o. DOI:10.15560/10.5.1123.  
  5. Koh Tao. Amazing Thailand . Tourism Authority of Thailand. [2013. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 3.)
  6. Scott, Chad M.. „A Sustainable Model for Resource Management and Protection Achievable through Empowering Local Communities and Businesses”. Ramkhamhaeng University International Research Conference 2010 1, 25–28. o. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 5.)  
  7. Lamb, Joleah. „Scuba diving damage and intensity of tourist activities increases coral disease prevalence”. Biological Conservation 178, 88–96. o. DOI:10.1016/j.biocon.2014.06.027.  
  8. Hoeksema, Bert W.. „Dietary shift in corallivorous Drupella snails following a major bleaching event at Koh Tao, Gulf of Thailand”. Coral Reefs 32 (2), 423–428. o. DOI:10.1007/s00338-012-1005-x.  
  9. Scott, Chad M.. „Spawning observation of Acanthaster planci in the Gulf of Thailand”. Marine Biodiversity, 1–2. o. DOI:10.1007/s12526-014-0300-x.  
  10. Hein, Margaux. „Assessing baseline levels of coral health in a newly established marine protected area in a global scuba diving hotspot”. Marine Environmental Research 103, 56–65. o. DOI:10.1016/j.marenvres.2014.11.008.  
  11. Larpnun, Radda. „Practical Coral reef management on small island: Controlling sediment on Koh Tao, Thailand.”. Catchment Management and Coral Reef Conservation: A Practical Guide for Coastal Resource Managers to Reduce Damage from Catchment Areas... 178, 88–89. o.  [halott link]
  12. Koh Tao Alarmed by Growing Trash Pile”, Khaosod English, 2016. november 21. (Hozzáférés ideje: 2016. november 21.) 
  13. utikritika.hu Koh Tao
  14. This Septic Isle: Backpackers, Bloodshed and the Secretive World of Koh Tao”, Time, 2015. július 17. (Hozzáférés ideje: 2017. október 8.) 
  15. Peter Walker. „Koh Tao's dark side: dangers of island where Britons were murdered”, The Guardian, 2014. november 24. 

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ko Tao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.