Kohaniták
A zsidó hagyományban a kohaniták (héberül כֹּהָנִים kóháním) Lévi (לֵוִי) törzsének – léviták – egyik ága, Áronnak, Mózes bátyjának utódai.
Történetük szerkesztés
A kohaniták a többi törzzsel ellentétben nem kaptak saját területet Kánaán elfoglalása után. Speciális vallási és politikai feladataik voltak, közülük kerültek ki a Második Templom papjai. Ezért cserébe tizedet (maaszér) kaptak a többi törzstől. Templomi tevékenységükben a nem kohanita léviták mint segédpapok segítették őket. [1]
A kohaniták 24 legrangosabb családja az áronidák nevet viselte. Közülük sorsolással választották ki a Kohen Gadolt, a régi judaizmus főpapját. Iosephus Flavius, A zsidó háború szerzője, is áronida volt.[2] Az áronidák kiléte mára feledésbe merült.
Hagyományok szerkesztés
A kohaniták szerepét a Második Templom pusztulásával a rabbinikus judaizmus kialakulása eljelentéktelenítette, bár leszármazásukat a judaizmus legtöbb irányzata máig számon tartja. Legfőbb szerepük zsidó istentiszteleteken a papi vagy ároni áldás kiosztása a gyülekezet részére, és egyes rítusok másképp vonatkoznak rájuk.[3] Kohanita nem érhet halotthoz, és nem is tartózkodhat velük egy fedél alatt, a saját közvetlen családtagjait kivéve. Emiatt zsidó temetőkben a kohaniták számára külön részleget tartanak fenn. Tilos továbbá a kohanitáknak betért vagy elvált nőkkel házasodniuk. Az amerikai konzervatív zsidóság köreiben, a vegyesházasságok magas száma miatt, erős rabbinikus törekvés él ennek a szabálynak az enyhítésére.
A kohanita státusz a judaizmusban apai ágon öröklődik, felvenni vagy letenni egyáltalán nem lehet. Betérő nem lehet kohanita. Zsidó temetőkben gyakori, hogy a kohaniták sírját áldásra emelt kéz is jelzi.
Napjainkban szerkesztés
Egyes becslések szerint a mai zsidó populáció 5-10%-a lehet kohanita.[4][5] A Szamaritánusok a kohaniták leszármazottai a genetikai vizsgálatok igazolása szerint.[6] A zsidó papi nevek közül a Kohn, Cohn, Kohán, Kogan, Kahane, Kaner, Kagan, Kaganovics, Cohen, a különböző nyelvi átírásokkal innen ered . A Kohén Tzedek - igaz pap - rövidítésből kialakult Katz név is erre vezethető vissza.
Kohaniták Izraelben szerkesztés
Izrael államban az anyakönyvezést végző ortodox rabbitanács is nyilvántartja a kohanita státuszt, amit a hazatérési törvény útján bevándorló, kohanita származást állító, vagy arra utaló családnevű zsidóknak igazolniuk is kell. Továbbá nem vehetnek feleségül elvált, vagy nem született zsidó nőt. Ebből rendszeresen kisebb-nagyobb belvillongások származnak.[7]
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ KeysKatasztrófa 156–159. o.
- ↑ [1] Josephus Flavius: A zsidó háború (ISBN 9789636450410)
- ↑ Simon Philip de Vries: Zsidó rítusok és jelképek, ISBN 963-8396-09-1
- ↑ http://www.nazarite.net/proof/the-kohanim.html Archiválva 2012. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben {angol}Kohaniták száma a világon
- ↑ [2] Archiválva 2008. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben A rabbi válaszol
- ↑ HVG.HU: A genetika döntött a zsidó-szamaritánus vitában
- ↑ Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik - Zsidó identitás a mai Izraelben, ISBN 963 7525 67X
Források szerkesztés
- ↑ KeysKatasztrófa: David Keys. Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet?. Budapest: Vince Kiadó Kft. (2002). ISBN 963 9323 36 5
|
Ez a zsidósággal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
