Konrad Agahd

német író, újságíró és tanár.

Konrad Agahd (Stare Czarnowo, 1867. március 1.Berlin-Neukölln, 1926. november 18.) német író, újságíró, tanár.

Konrad Agahd
Született1867. március 1.[1][2]
Stare Czarnowo[2]
Elhunyt1926. november 18. (59 évesen)[1][2]
German Red Cross Hospital Berlin Westend[3]
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
SírhelyeFriedhof Britz I (Abt. 14a Nr. 30/31)[4]
SablonWikidataSegítség
Konrad Agahd sírja Berlinben

Élete szerkesztés

Apja Hermann Agahd tanár (született: 1828),[5] anyja Christine Agahd (született: 1826, Christine Stänicke néven) volt. Nyolcan voltak testvérek, Konrad volt a család legidősebb gyermeke. 1891-ben feleségül vette Anna Meyert. Tevékenysége elsősorban a korában elterjedt gyermekmunka felszámolására irányult. Első fontos tanulmánya 3287 rixdorfi gyermekmunkásról szólt, e műve 1894-ben jelent meg. Ebben az időben (1890 és 1913 közt) Rixdorban (ma Berlin-Neukölln) volt tanár. Németországon kívül Svédországban, Norvégiában, Észak-Olaszországban és Ausztriában is tanulmányozta a gyermekmunkát. Kutatásainak eredményeit számos cikkben, brosúrában, szakkönyvben és jogi kommentárban publikálta, később kongresszusokon és számtalan hírlapi cikkben ismertette. 1902-ben az 1898-ban már meghozott gyermekvédelmi intézkedések mellé egyebek mellett követelte a vasárnapi munka megszüntetését, az egészségre veszélyes szakmákban való foglalkoztatás tilalmát, a gyermekvédelem kiterjesztését a kiskereskedelmi munkában foglalkoztatott kiskorúakra, valamint a tanárok részvételének engedélyezését a rendeletek végrehajtásában és ellenőrzésében.

Az 1903-as gyermekvédelmi törvény már meghatározta a kereskedelemben dolgozó gyermekek minimális életkorát, illetve a maximális munkaidőt,[6] azonban a kelet-elbai földtulajdonosok makacs ellenállása miatt a törvény nem vonatkozott a házimunkára, pásztorkodásra, a betakarításra illetve a kisegítő munkára. Nem terjedt ki a szabályozás a részmunkaidős munkát végző gyermekekre sem.

Agahd a német tanári testületben a gyermekmunka egyik legharcosabb ellenzője volt (a hamburgi Johannes Halben mellett). Tevékenysége heves reakciókat váltott ki. Tagja volt a Német Tanárok Szövetségének és a Társadalomreform Társaságnak. Fülbetegsége miatt 46 éves korában vissza kellett vonulnia társadalmi tevékenységeitől, ettől kezdve csak íróként tevékenykedett, főleg gyermek- és ifjúsági magazinokban (Hänsel und Gretel; Jung-Siegfried; Treuhilde). 1918-ban belépett az árvák ifjúsági német oktatási tanácsadó testületébe, amelynek főtitkára lett. Berlinben temették el, sírfelirata: "A német gyermekek voltak a munkája, az élete, a szeretete". Halála után mint a "gyermekvédelem atyját" és a "kizsákmányolt gyermekek atyját" említik.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 11.)
  2. a b c 2
  3. https://www.ancestry.de/imageviewer/collections/2958/images/48459_prep555%5E000369-00170?treeid=&personid=&rc=&usePUB=true&_phsrc=ieR2161&_phstart=successSource&pId=5928995
  4. https://www.berlin.de/senuvk/umwelt/stadtgruen/friedhoefe_begraebnisstaetten/downloads/eg-liste.pdf
  5. Wer war Konrad Agahd?. agahd.net. (Hozzáférés: 2014. január 2.) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. Zur Entstehung dieses Gesetzes vgl. Quellensammlung zur Geschichte der deutschen Sozialpolitik 1867 bis 1914, III. Abteilung: Ausbau und Differenzierung der Sozialpolitik seit Beginn des Neuen Kurses (1890–1904), 3. Band: Wolfgang Ayaß (Bearb.): Arbeiterschutz. Darmstadt 2005.

Munkái szerkesztés

  • Kinderarbeit und Gesetz gegen die Ausnutzung kindlicher Arbeitskraft in Deutschland. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1902
  • Lehrerschaft und Jugendfürsorge in Stadt und Land. Gerdes & Hödel, Berlin, 1909

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Konrad Agahd című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.