Főmenü megnyitása

A kovellin (más néven kovellit) egy ritka réz-szulfid ásvány. Jele: CuS. Ez az indigó kék ásvány mindenütt jelen van a rézércekben, viszont korlátozott mennyiségben található, és nem maga a réz a fontos érc, jóllehet jól ismert az ásványgyűjtők számára.

Kovellin
Covellite-288982.jpg
Általános adatok
Kémiai név réz-szulfid
Képlet CuS
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzulfid- és rokon ásványok
Alosztály1:1 típusú fém-szulfidok és rokonaik
Csoport szulfidok
Azonosítás
Szín indigó kék vagy sötétebb színű
Fény félig fémes fényű
Keménység 1,2 - 2
Hasadás Tökéletes bázislap
Törés Egyenetlen
Oldhatóság sósavban oldódik
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovellin témájú médiaállományokat.

Az ásvány a kalkocitához kapcsolódik a másodlagos dúsítás (szupergén) réz-szulfid-lerakódások zónáiban. Általában a kalkocitákkal, kalkopirittal, bornittal, enargittal, piríttal és más szulfidokkal való bevonatokkal együtt gyakran más ásványi anyagok után pszeudomorf helyettesítésként is előfordul. Annak ellenére, hogy a vulkanikus szublimátus nagyon ritkán fordul elő, a kezdeti leírást Nicola Covelli (1790–1829) mutatta be.

ÖsszetételSzerkesztés

A kovellin (CuS) a bináris réz-szulfidok csoportjához tartozik, amely CuxSy képlettel rendelkezik és széles réz/kén (CuS) arány 1:2 és 2:1 között van. Mindazonáltal ez a sorozat semmi esetre sem folytonos, és a szálkás CuS homogenitási tartományának szélessége szűk. A kovellin különlegességeinek többsége a molekulaszerkezet eredménye. Annak ellenére, hogy a réz különös monovalens természete a szulfidokban már az 1980-as évek óta ismert, a későbbi irodalomban sok hely van, még normál szövegekben is, ahol a kétértékű réz újra felbukkan.

KépződésSzerkesztés

A kovellin általában másodlagos réz ásványként jelenik meg a lerakódásokban, ezért csak ritkán elsődleges ásványi anyag, és még kevésbé valószínű, hogy vulkanikus szublimátumként jelenik meg. A kovellin ismertté válik a felszíni környezetben lévő környezeti körülmények között, ahol a réz az elsődleges szulfid. Elsődleges ásványi anyagként a kovellin kialakulása hidrotermális körülményekre korlátozódik.

A kovellin egyedülálló kristályszerkezete a kialakulásának feltételeivel függ össze. Megkülönböztetett kerete az oxidatív képződési körülmények között keletkezik. A kovellin szintézisére irányuló kísérletek azt jelzik, hogy komplex oxidációs folyamaton megy keresztül, és hogy kialakulása attól függ, hogy milyen kapcsolódó szulfidok keletkeznek. A kísérleti bizonyítékok szerint az ammónium-metavanadát (NH4VO3) nagyon fontos katalizátorként szolgál a kovellin szilárd állapotánál, mivel ez az anyag felgyorsítja a kémiai reakciót, de ő maga nem használódik el a folyamat során.

 
Kovellin (Szerbia)

Geológiai előfordulásaSzerkesztés

A kovellin széles körben előfordul az Egyesült Államokban, a Montana állambeli Silver Bow County megyében, 1150 m mélységben. A kovellin ezekben a telérekben klaszterként alakult ki, amely egy méterrel elérte a Leonard bányákat. De hazánk környékén szintén megtalálható, például Ausztriában, Szerbiában vagy Németországban.

AlkalmazásaSzerkesztés

A kovellin volt az első azonosított, természetben előforduló szupravezető. A CuS3/CuS2 keret lehetővé teszi az elektronfelesleget, amely megkönnyíti a szupravezetést bizonyos állapotoknál, kivételesen alacsony hőveszteséggel. Az anyagtudomány ma már tisztában van a kovellin kedvező tulajdonságaival, és számos kutató szándékozik a kovellint szintetizálni. Felfedezték, hogy a kovellint anaerob körülmények között is elő lehet állítani a laboratóriumban a szulfátredukáló baktériumok különböző hőmérsékletei által. Azonban további kutatások szükségesek, mivel bár sok a kovellin, a kristályméret növekedését valójában gátolja a baktériumok fizikai korlátja. Kísérletileg kimutatták, hogy az ammónium-vanadátok jelenléte fontos más réz-szulfidok szilárd állapotú transzformációjához.

További információkSzerkesztés