Kozmikus anyagok

Kozmikus anyagoknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a külső kozmikus térből érkeznek a Földre. Legismertebb ilyen anyag a meteoritok anyaga, a kozmikus por, a különféle sugárzások anyaga, a napszéllel a Föld közelébe jutó kozmikus részecskék anyaga és a kozmikus sugárzás.

Kozmikus anyagok vizsgálata szerkesztés

A kozmikus anyagokat a legkülönfélébb kutatási területeken vizsgálják. A meteoritokat a kőzettan, a geokémia, a planetológia és a csillagászat is vizsgálja, méri, összehasonlítja más égi és földi anyagokkal.

Földfelszíni tudományágak szerkesztés

Legismertebb a kapcsolat a kőzettan-geokémia és a meteoritika között. Fontos kutatási területek kapcsolódnak a csillagászathoz és a rádiócsillagászathoz is. A mikrometeoritok gyűjtése is részben a földfelszínen történik. Jelentős azonban a sztratoszférában gyűjtött mikrometeorit anyag is.

Űrkutató robotokkal anyagot gyűjtő ágazatok szerkesztés

Ma már az űrkutatás területére esik sok kozmikus anyag vizsgálata. A bolygóközi térben mintát gyűjtő űrszondák közül megemlíthetjük a Stardust űrszondát, amely a Wild üstököst 236 kilométerre közelítette meg, kinyitott mintagyűjtő tábláin mintát vett a kómát körülvevő porfelhőből, majd a Föld közelébe érve leszálló kapszulában eljuttatta a Földre.

Űrkutatási tevékenység hozta a Földre az Apollo-program expedícióinak holdkőzeteit, illetve a Luna-program három űrszondája, a Luna-16, a Luna-20 és a Luna-24 kisebb mintákat hozott a holdkőzetekből.

Az Itokawa kisbolygó anyagából hozott mintát a Földre a Hayabusa japán űrszonda 2010-ben.

Kozmikus anyagok vizsgálata Magyarországon szerkesztés

A Japán Sarkkutató Intézet, (angolul: National Institute of Polar Research: NIPR) a Tokiói Egyetem egyik intézete, melynek egyik részlege a meteoritok kutatásával foglalkozik 1969 óta. Az Antarktiszi Meteoritkutató központ 1993-ban elkészített 20 darab, 30 vékonycsiszolatból álló gyűjteményt.

Ezt a készletet az ELTE TTK KAVÜCS (Fizika Intézet, Anyagfizika Tanszék) rendszeresen kölcsönzi és bemutatja, fölhasználja az egyetemi oktatásban. A minták a tanév második félévében, vagyis a naptári év első felében tanulmányozhatók. Érdeklődők számára, vagy a Fizika tanösvény egyetemre látogató diákjai számára több előadáson is szerepeltek már.

1969: egy igen jelentős esztendő a kozmikus anyagok vizsgálata szempontjából szerkesztés

Öt jelentős kozmikus anyagokhoz kapcsolódó esemény történt az 1969-es évben.

Júliusban szállt le a Holdon az Apollo-11 kéttagú legénysége és holdi kőzetmintákat hozott a Földre.
Februárban hullott a mintegy 7 tonna tömegű Allende meteorit, a legnagyobb a szenes kondritok között.
Az 1969-es antarktiszi expedíción fedezték föl japán kutatók az antarktiszi meteoritok első – 9 tagból álló – csoportját.
Szeptember 28-án hullott le a Murchison meteorit Ausztráliában.
1969-ben fedezték föl és írták le a komatiit nevű kőzetet, amelyet azóta számos helyen megtaláltak a Földön. Ez a bazaltnál is bázisosabb, kiömlési magmás kőzet a Föld korábbi időszakában jutott a felszínre. Nagy magnéziumtartalma is mutatja, hogy a köpeny anyagából a mai bazaltoknál nagyobb mértékű parciális olvadással keletkezett.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-X Ö, ISBN 963 00 6315 8)
Bérczi, Sz., Szakmány Gy., Józsa S., Kubovics I., Puskás Z. (2003): How We Used NASA Lunar Set in Planetary and Material Science Studies: Comparison of Breccias from the Moon, Earth, Asteroids and Ancient Ceramics by Textures and Processes. In Lunar and Planetary Science XXXIV, #1115, Lunar and Planet. Inst. Houston (CD-ROM);
M. Grady, I. Wright (2006): Types of Extraterrestrial Material Available to Study. In: Lauretta, D. S., McSween, H. Y. eds. (2006): Meteorites and the Early Solar System II. Chapter I. University of Arizona Press, 942 p.
Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)

További információk szerkesztés

Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap