Krévinek
A krévinek (lett: krieviņi, észt: kreevinid) a 15. században a Német Lovagrend által Lettországba telepített vótok, akik Bauskában és környékén éltek a 19. századig, amikor is elvesztették nyelvüket és beolvadtak a lett lakosságba.
| Krévin | |
 | |
| Bauska városa Lettországban | |
| Teljes lélekszám | |
| kihalt | |
| Régiók | |
 Lettország | |
| Nyelvek | |
| vót nyelv, krévin nyelvjárás | |
| Rokon népcsoportok | |
| vótok, inkeri-finnek, izsórok, észtek |
Elnevezéseik szerkesztés
A krévin elnevezés a lettből származik, akik nem vótokként, hanem a oroszokként avagy oroszországiként azonosították őket, a lett krieviņš ’krévin férfi’ tulajdonképpen a krievs ’orosz férfi’ -iņš kicsinyítő képzővel ellátott alakja. A 17. században a németben a lett mintára létrehozták a Rüsche kifejezést, a Russe ’orosz férfi’ jelentésű szóból, de már a század második felében átvette ennek helyét a Krewische megnevezés. A magyar, a finn és az észt megfelelők valószínűleg a német szó átvételei, mivel bennük a lett diftongus helyett a németben megjelenő hosszú magánhangzó található.
Történetük szerkesztés
A krévinek ősei, a vótok a ma Oroszország területén található történelmi Ingria[1] területén éltek.
A terület a Német Lovagrend fennhatósága alatt állt, egyik központja Koporje[2] vára volt, amelyet azonban 1444-ben elhagyni kényszerültek. Ezért 1445 és 1447 között a Német Lovagrend nagymestere 3000 hadifogságba esett vótot költöztetett át Bauska[3] városának környékére, amely akkor a szemigall törzsekhez tartozott, ma Lettország Zemgale nevű területén található. A Lovagrend kihasználta a vótok várépítési szakértelmét, és megépítette velük a bauskai várat, amely éppen e miatt nagyon hasonlít például a koporjai és más novgorodi kővárakhoz. Mikor 1447-ben a vár megépült, a vótok nem tértek vissza Ingriába, hanem gazdálkodni kezdtek a háborúk és a pestis járvány miatt elnéptelenedett földeken, főként Vecsaule, Brunava, Ceraukste és Jaunsaule egyházközségek területein.
A krévin nevet elsőként Paul Einhorn (†1655) balti német származású kurzemei lelkész említi Reformatio gentis Lettica című munkájában 1636-ban, ugyanő 1649-ben a Historia Letticá-ban, a lett történelmet és kultúrát elsőként összefoglaló művében a krévinekről ezt írja:
„Bauska környékén él ez az idegen nép, akiket krévinnek hívnak, és akik elsősorban a herceghez tartoznak.
Lettül nagyon hibásan beszélnek, és egymás között észtül társalognak.”[4]
Egy becslés szerint Bauskában és a közelben 1805-ben mintegy még 1200 krévin élt. 1810-ben viszont a vecsaulei pap, Karl Lutzau (lettül: Kārlis Lucavs) már csak 12-15 főre becsüli a számukat, ő maga egyébként 1810 és 1815 között közel 360 krévin szót jegyzett le, amelyek sok hasonlóságot mutatnak vót megfelelőikkel. A 19. században a krévinek tömegesen olvadtak be a lett társadalomba, és kezdték a lettet használni a mindennapokban, de a krévin kultúra elemei megőrződtek a helyi szokásokban, népviseletben és képzőművészeti motívumokban is.
Kutatás szerkesztés
Mivel a krévinek sokáig a lettektől elkülönülve éltek, szokásaikat és nyelvüket sokáig meg tudták őrizni. A krévinek inkább a lettországi észtekkel tartották szorosabban a kapcsolatot lievu avagy leivi és a lutsi avagy ludzai észtekkel. a nyelvi elszigeteltség ellenére nagyon kevés leírás és nyelvemlék marad fenn tőlük, mivel éppen akkor kezdődött el a finn és észt kutatók rokonaik iránti fokozott érdeklődése, amikor a krévinek beolvadása az utolsó fázisába érkezett.
A krévin nyelv legszélesebb körű vizsgálatát Ferdinand Johann Wiedemann, észt nyelvész végezte, 1841-es Über die Nationalität der Kreewinen című munkájában feltárja a krévin nyelv és a ingriai vót közötti kapcsolatot.
Anders Johan Sjögren finn nyelvész 1846-ban érkezett Vecsauléba a finnségi népek kutatása közben, Reise nach Livland un Kurland című írásában arra jut, hogy a krévinek szinte teljesen eltűntek, későbbről már nincsenek is feljegyzések élő krévinekről.
Népviselet szerkesztés
A fennmaradt lírások szerint a krévinek ruházata sokban hasonlított az ingriai vótok viseletére. A férfiak zekéjének gallérja kék és vörös fonallal volt hímezve, amik két bojtos zsinórban végződtek. A ruhát gombok helyett zsinórok fogták össze. A vót jellegzetességeken jellemző volt a lett mintára viselt rövid nadrág, harisnya és cipő. Az övet a zekén kívül viselték, és gyakran függött rajta tőr. A krévin férfiak fonva hordták a hajukat, a nők pedig az ingriaihoz hasonló selyemkendőt viseltek, amely felett még egy nagyobb mintás kendő volt.
Híres krévinek szerkesztés
Kārlis Dziļleja (1891–1963) lett író, költő és irodalomkritikus a Domas (Gondolatok) című művészeti és tudományos havilap 1929-es számában közli geneológiai kutatását, amelyben arra jut, hogy a legnagyobbnak tartott lett költő Rainis (1965-1929) krévin gyökerekkel rendelkezik.[5][6]
Uldis Reinis Dumpis (1943-) Bauskában született lett színművész elmondta, hogy nagyanyja vótoktól származtatta magát, vezetékneve pedig Krieviņš volt.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Elnevezései még: Inkeriföldön, Ingermanland (észtül: Ingeri vagy Ingerimaa, finnül: Inkeri vagy Inkerinmaa, németül: Ingermanland, svédül: Ingermanland, oroszul: Ингрия vagy Ингерманландия).
- ↑ Észtül: Koporje, finnül: Kaprio, svédül: Koporje, németül: Koporje, oroszul: Копорье.
- ↑ Németül: Bauske, litvánul: Bauskė.
- ↑ A lett eredeti a Krieviņi című oldalról: "Bauskas apkārtnē dzīvojot kāda sveša tauta, ko saucot par krieviņiem, un kas galvenokāt piederot hercogam. Viņi latviski runājot ļoti nepareizi un savā starpā sarunājoties igauniski".
- ↑ a b Bruno Martuzāns. Vótok (Vots)
- ↑ Kārlis Dziļleja. Domas.
Források szerkesztés
- Bereczki Gábor. 2000. Bevezetés a balti finn nyelvészetbe. Universitas Könyvkiadó. Budapest.
- Grāvere, Rita 2007. 1931. gada Bauskas latviešu antropoloģiskie pētījumi un "krieviņu" problēma antropoloģijā. In: Zinātņu vēsture un muzejniecība. Latvijas Universitātes Raksti. 704. Latvijas Universitāte. 53-62. [1], összefoglaló: [2] Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hajdú Péter 1991. Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó. Budapest.
- Ez a szócikk sokban hagyatkozik a krévinek című lap lett, angol, finn nyelvű változataira.
Külső hivatkozások szerkesztés
- Bruno Martuzāns. Vótok (Vots)
- Natalia Kuznetsova - Elena Markus - Mehmed Muslimov. Finnic minorities of Ingria. The current sociolinguistic situation and itsbackground.
- Bauskai vár (Bauskas pils)
- A népek vörös könyve. Vótok (The Peoples of the Red Book. The Votes)
- Fejes László 2012. Oroszok és németek a lettben – és a vótok. Nyyest.hu.