Ku császár legendás kínai uralkodó, hérosz az öt császár korában és az ókori kínai mitológiában. A Sárga Császár egyenes ági leszármazottja, akinek két fia, Cse és Jao is uralkodóvá lett.[1] Vannak olyan elképzelések, melyek szerint alakja azonos Ti-csünnel, Sunnak vagy Kujjal.[2]

Ku császár
Ku császárt ábrázoló reliefről készült pacskolat a Han-korból
Ku császárt ábrázoló reliefről készült pacskolat a Han-korból

Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2436 kb. i. e. 2366
Elődje Csuan-hszü
Utódja Cse császár
Életrajzi adatok
Született nem ismert
Elhunyt nem ismert
Édesapja Csiao-csi
Házastársa
Gyermekei
Átírási segédlet
Ti Ku
Kínai átírás
Hagyományos kínai 帝嚳
Egyszerűsített kínai 帝喾
Mandarin pinjin Dì Kù
Wade–Giles Ti4 Ku4

Származása, neveiSzerkesztés

Csiao-csi fia, Sao-hao unokája és a Sárga Császár dédunokája.[3]

A források szerint Ku eredeti családneve Csi 姬, a személyneve pedig Csün 俊. Innen származik a Ti-csünnel 帝俊 való azonosítás elmélete. Ugyanakkor gyakorta a Kao-hszin 高辛 vagy Kao-hszin Si 高辛氏 néven hivatkoznak rá.

Alakja, legendáiSzerkesztés

Alakja A történetíró feljegyzéseiben mint eszményi, igazságos uralkodóként jelenik meg, aki „elvette a földnek gazdagságát, és gondosan használta föl, gyöngéden okította a népet, és megtanította rá, hogy haszonhoz jusson, kiszámolta a Nap és a Hold járását, fogadta és elkísérte őket; felismerte a szellemeket, és tisztelettel szolgálta őket... Mindig idejében cselekedett, s úgy öltözködött, akár egy közönséges hivatalnok.”[4][5]

Egyes források tudni vélik, hogy Ku már tizenöt éves korában segített nagybátyjának, Csuan-hszünek a kormányzásban, majd harmincéves korában átvette a trónt, és hetven (vagy hetvenöt) éven át uralkodott, és százöt éves korában hunyt el.[6]

Azokból a forrásokból, amelyek Kut valóságos személynek, uralkodónak tekintik, az derül ki, hogy Kunak négy felesége volt, akik egy-egy fiúgyermeket szültek neki. Az első felesége, a ju-tai 有邰 törzsből származó Csiang Jüan 姜嫄 szülte Hou-csit, a Köles herceget, akit majd a Csou-dinasztiát megalapító csou törzsek tekintettek ősüknek. A második felesége, a ju-szung 有娀 törzsből származó Csien-ti 簡狄 szülte Ce-csit 子契, akit a Sang-Jin-dinasztiát megalapító törzs tisztelt ősatyjaként. A harmadik felesége, a csen-feng 陳豐 törzsből származó Csing-tu 慶都 szülte Fang-hszünt 放勳, a későbbi Jao császárt. A negyedik felesége, a csü-ce 娵訾 törzsből származó Csang-ji 常儀 pedig szülte Cset, aki Ku halála után átvette apja trónját, őt pedig kilenc évnyi uralkodás után féltestvére, Jao követte a trónon.[7]

Egy másik forrás arról tudósít, hogy Kunak volt egy olyan felesége is, akinek a lába soha nem érintette a földet. Ez az asszony gyakorta álmodta azt, hogy lenyeli a Napot, s ezt követően nyolc fiút szült Kunak.[8]

MegjegyzésekSzerkesztés


JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
  2. Kínai mitológia 1988 449. o.
  3. Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
  4. Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
  5. Kínai mitológia 1988 449. o.
  6. Kínai mitológia 1988 449. o.
  7. Kínai mitológia 1988 450. o.
  8. Kínai mitológia 1988 449. o.

IrodalomSzerkesztés

  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés