Főmenü megnyitása
A Gyance Kumbum külseje

A Kumbum (tibeti: sku 'bum, „százezer szent kép”) buddhista kápolnák többemeletes építménye a tibeti buddhizmusban. A leghíresebb kumbumok a Palcso kolostor részét képezik.

A legelső kumbumot 1427 tűz birka évében alapította Gyance egyik helyi hercege.[1] A kilenc szintből (vagy sorból, lhakang) álló, 35 méter magas épület tetején arany dóm áll. Hetvenhét kápolnája adják az oldalfalait. Az építmény szobrainak többsége megsérült a kulturális forradalom idején, ezeket mára agyagszobrokkal helyettesítették ugyan, azonban ezek nem adják vissza az eredeti szobrok művészi értékét. A navar és helyi eredeti stílusú freskók a 14. századból valók.[2][3]

A kumbum vagy más néven nagy gomang („sokajtós”) sztúpa Gyancében egy háromdimenziós mandala, amely a buddhista világegyetemet hivatott ábrázolni. A mandalák segítik a buddhista gyakorlókat a megvilágosodáshoz vezető ösvényen. A kumbum falain nagy számban található istenségek képei, például Vadzsradhára, a kozmikus Buddha legfelül helyezkedik el.

A kumbum kilenc szintjének szerkezete igazodik a szakja iskola Drubtab Kantu című tantra rövid összefoglalójához. Ezáltal minden szint egy újabb mandalát formáz és az egész kumbum egy háromdimenziós ösvényt jelenít meg."[4]

A legismertebb kumbum az 1497-ben épült Gyance kumbum,[5] de létezik még a Dzsonang kolostor területén is, amelyet Dolpopa Serab Gyalcen építtetett 1333-ban. Egy másik ismert kumbum a Pel rivocse területén lévő Csung rivocse kumbun, amelyet Thang Tong Gyalpo emeltetett 1449-ben.[6][7] Található még kumbum a Kumbum kolostorban a kínai Hszining város mellett, Csinghaj tartományban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vitali, Roberto. Early Temples of Central Tibet, p. 133. (1990). Serindia Publications. London. ISBN 0-906026-25-3.
  2. Tibet, p. 167. 6th edition. (2005). Bradley Mayhew and Michael Kohn. Lonely Planet. ISBN 1-74059-523-8.
  3. Dowman, Keith. 1988. The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide. Routledge & Kegan Paul, London and New York. ISBN 0-7102-1370-0, p. 270
  4. Dowman, Keith. 1988. The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide. Routledge & Kegan Paul, London and New York. ISBN 0-7102-1370-0, p. 270
  5. Tibet: A Fascinating Look at the Roof of the World, Its People and Culture, p. 120. (1986). Elizabeth B. Booz. Passport Books. Chicago.
  6. Vitali, Roberto. Early Temples of Central Tibet, p. 127. (1990) Serindia Publications. London. ISBN 0-906026-25-3.
  7. Gerner, Manfred Chakzampa Thangtong Gyalpo - Architect, Philosopher and Iron Chain Bridge Builder Archiválva 2008. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, p. 15. Thimphu: Center for Bhutan Studies 2007. ISBN 99936-14-39-4

GalériaSzerkesztés