Kumbum
A Kumbum (tibeti: sku 'bum, „százezer szent kép”) buddhista kápolnák többemeletes építménye a tibeti buddhizmusban. A leghíresebb kumbumok a Palcso kolostor részét képezik.
A legelső kumbumot 1427 tűz birka évében alapította Gyance egyik helyi hercege.[1] A kilenc szintből (vagy sorból, lhakang) álló, 35 méter magas épület tetején arany dóm áll. Hetvenhét kápolnája adják az oldalfalait. Az építmény szobrainak többsége megsérült a kulturális forradalom idején, ezeket mára agyagszobrokkal helyettesítették ugyan, azonban ezek nem adják vissza az eredeti szobrok művészi értékét. A navar és helyi eredeti stílusú freskók a 14. századból valók.[2][3]
A kumbum vagy más néven nagy gomang („sokajtós”) sztúpa Gyancében egy háromdimenziós mandala, amely a buddhista világegyetemet hivatott ábrázolni. A mandalák segítik a buddhista gyakorlókat a megvilágosodáshoz vezető ösvényen. A kumbum falain nagy számban található istenségek képei, például Vadzsradhára, a kozmikus Buddha legfelül helyezkedik el.
A kumbum kilenc szintjének szerkezete igazodik a szakja iskola Drubtab Kantu című tantra rövid összefoglalójához. Ezáltal minden szint egy újabb mandalát formáz és az egész kumbum egy háromdimenziós ösvényt jelenít meg."[3]
A legismertebb kumbum az 1497-ben épült Gyance kumbum,[4] de létezik még a Dzsonang kolostor területén is, amelyet Dolpopa Serab Gyalcen építtetett 1333-ban. Egy másik ismert kumbum a Pel rivocse területén lévő Csung rivocse kumbun, amelyet Thang Tong Gyalpo emeltetett 1449-ben.[5][6] Található még kumbum a Kumbum kolostorban a kínai Hszining város mellett, Csinghaj tartományban.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vitali, Roberto. Early Temples of Central Tibet, p. 133. (1990). Serindia Publications. London. ISBN 0-906026-25-3.
- ↑ Tibet, p. 167. 6th edition. (2005). Bradley Mayhew and Michael Kohn. Lonely Planet. ISBN 1-74059-523-8.
- ↑ a b Dowman, Keith. 1988. The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide. Routledge & Kegan Paul, London and New York. ISBN 0-7102-1370-0, p. 270
- ↑ Tibet: A Fascinating Look at the Roof of the World, Its People and Culture, p. 120. (1986). Elizabeth B. Booz. Passport Books. Chicago.
- ↑ Vitali, Roberto. Early Temples of Central Tibet, p. 127. (1990) Serindia Publications. London. ISBN 0-906026-25-3.
- ↑ Gerner, Manfred Chakzampa Thangtong Gyalpo - Architect, Philosopher and Iron Chain Bridge Builder Archiválva 2008. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, p. 15. Thimphu: Center for Bhutan Studies 2007. ISBN 99936-14-39-4
Galéria
szerkesztés-
Műalkotás a gyancei kumbum külső falán -
A Pango csörten bejárata, Gyance, 1993 -
Haragos istenség, Pango csörten, Gyance. -
Pango csörten, Gyance. -
Tara szobor. Gyance Kumbum. 1993 -
Védelmező istenség, Gyance Kumbum. 1993 -
Ülő Buddha, Gyance Kumbum. 1993 -
Istenség, Gyance Kumbum. 1993 -
Szobor, Gyance Kumbum. 1993 -
A gyancei kumbum és a gompa, 1938
