Kumrán (héberül: קומראן; arabul: خربة قمران) régészeti lelőhely a Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében. A hellenisztikus korban,Johannesz Hürkánosz ideje alatt létesült itt település és egészen a zsidó-római háborúig létezett. A terület környékén levő barlangokban találták meg a 20. század közepén a híressé vált ún. Holt-tengeri tekercseket.

Kumrán
Kumrán romjai
Kumrán romjai

Alapítási. e. 2. század
Megszűnés1. század
Oka Római–zsidó háború
Ország Palesztina
Beszélt nyelvek héber
Elhelyezkedése
Kumrán (Izrael)
Kumrán
Kumrán
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 44′ 28″, k. h. 35° 27′ 31″Koordináták: é. sz. 31° 44′ 28″, k. h. 35° 27′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kumrán témájú médiaállományokat.

A területen a fő ásatások vezetője Roland de Vaux (1903–1971) francia teológus volt az 1950-es években.

Az egykori települést az esszénusok építették a Kr. e. 2. században. Az épületek romjai között ciszternát, pékműhelyt, fazekas műhelyt, bőrkikészítőt, konyhát, ebédlőt, tornyokat és másolótermet tártak fel. Ez utóbbiban készültek a kéziratok, ahol a szent szövegeket másolták. A törmelékanyagból még össze tudták állítani az íróasztalokat, és tintatartók is kerültek elő. Nem találtak viszont a régészek hálótermet. Így arra gondolnak, hogy az esszénusok a szabadban felvert sátrakban, illetve a közeli barlangokban aludtak.

A településtől keletre egy korabeli temető is található, ahol mintegy 1300 sírt tártak fel. Külön temetőjük volt a férfiaknak és külön az asszonyoknak és a gyerekeknek.

A települést Heródes uralmának 7. évében földrengés pusztította el, de később újjáépítették. Kumránt ezután egészen Kr. u. 68-ig lakták. Ekkor egy erőszakos támadás és tűz nyomai mutatkoznak, amely az itt élő közösség életének végleg véget vetett. Előtte azonban a féltve őrzött irataikat korsókba zárták és elrejtették a biztonságot nyújtó barlangokba. A település romjainál ezután egy római megfigyelő őrhely állt.

Lakóhelyiségek maradványai

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk, 1985

További információkSzerkesztés

  • I. D. Amuszin: A Holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség; jegyz. Komoróczy Géza, utószó Fröhlich Ida, Komoróczy Géza, ford. Bíró Dániel, Kalmár Éva; Gondolat, Bp., 1986
  • Qumrán és az Újszövetség. Szegedi Biblikus Konferencia. Szeged, 1999. augusztus 30–szeptember 1.; szerk. Benyik György; JATEPress, Szeged, 2001
  • Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története; ford. Hajnal Piroska; Osiris, Bp., 2005 (Osiris könyvtár. Történelem)
  • David Flusser: Judaizmus a második templom korában. Qumrán és az apokalipszis; ford. Pásztor Péter; Múlt és Jövő, Bp., 2007 (Zsidó tudományok)
  • Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Bevezetés a holt-tengeri tekercsek nem-bibliai irodalmába; PRTA–L'Harmattan, Pápa–Bp., 2008 (Deuterocanonica. Subsidia 1. Bevezetések)