Főmenü megnyitása

Kunszabó Ferenc (Nyírpazony, 1932. február 6.Budapest, 2008. február 10.) magyar író, szociográfus.

Kunszabó Ferenc
Született Kunszabó Ferenc
1932. február 6.
Nyírpazony
Elhunyt 2008. február 10. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, szociográfus

ÉleteSzerkesztés

1951-ben szakérettségit tett. 1951-1955 között az ELTE BTK orosz szakán tanult.

1944-1948 között napszámosként dolgozott. 1949-1950 között a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség sziráki járási, majd salgótarjáni városi titkára volt. 1950-ben, valamint 1955-1956 között a Ganz Hajógyárban betanított vasszerkezeti lakatosként dolgozott. 1955-ben nacionalizmusért az ország összes egyeteméről kizárták. 1956-ban a Somogyi Néplap munkatársa, a forradalom idején főszerkesztő, a Somogy megyei Forradalom Nemzeti Tanácsának tagja volt. 1957-1962 között bebörtönözték. 1962-ben a hatvan-nagygombosi Állami Gazdaságban napszámosként dolgozott. 1963-1964 között ismét a hajógyárban dolgozott. 1964-1966 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának munkatársa volt. 1967-1976 között az Agrárgazdasági Kutató Intézet szociológusa volt. 1976-tól az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa volt. 1989-ben megalapította a Hunnia Kiadót, a Hunnia Füzetek (később a szélsőjobboldali Hunnia) című folyóiratot, melynek 1992-től főszerkesztője volt. 1990-ben az Agrárszövetség országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1993-1994 között a Magyar Egyeztető Testület elnökségi tagja, majd megbízott ügyvezető elnöke volt. 1993-1996 között az 56-os Szövetség alelnöke valamint Somogy megye elnöke volt.

MűveiSzerkesztés

  • A hegy alatt (riportregény, 1968)
  • Parázson pirítani (riportok, tanulmányok, 1970)
  • Sárköz (szociográfia, 1972)
  • Elnöktípusok a termelőszövetkezetekben (tanulmányok, 1974)
  • Árnyak nélkül (kisregény, 1979)
  • Makacs maradandóság (riportok, portrék, tanulmányok, 1980)
  • Jászföld (szociográfia, 1980)
  • Hét nap a hegyen (naplóregény, 1980)
  • “Itt alkotni, teremteni kell” (esszé Széchenyi István eszmevilágáról, 1983)
  • És ég az oltár (esszé Széchenyi István életművéről, 1983)
  • Gyarapodásunk története (szociográfia, 1983)
  • Nevelő idő (esszé, jegyzetek, 1984)
  • Éjféli hajnal (útijegyzetek, 1986)
  • Bátor (szociográfia, 1987)
  • A halál pillanatai. Modern tévedésünk természetrajza (1989)
  • Joseph von Ferenczy: Egy út Európába (1989)
  • Vándorvasban (korrajz a XX. századról, 2002)
  • Talpig nehéz hűségben. Asztalfiókba szorult írások a múltból, számítógépbe fagyottak a jelenből. Kisregények, esszék; Kairosz, Bp., 2005

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)