Kuruc titkosírás

A kuruc titkosírás kialakulása feltehetően akkor teljesedett ki, amikor Rákóczi fejedelem főhadiszállására francia tisztek érkeztek és ők tanították meg a kuruc diplomácia írástudóit a titkos kulccsal történő levelezésre, mert a legelső rejtjelkulcsok, amelyek a fennmaradt Rákóczi-iratok között találhatóak, azok a francia kormánnyal való levelezés céljaira készültek a francia udvarból kapott rejtjeltáblák használatával.^[1] A latinul clavis-nak (kulcs) nevezett rejtjelkulcsokat általában csak a levél írója és a címzett ismerte.

„	Az Kegyelmed boszorkány írása, kit rettenetes főtörődéssel kell nekünk olvasnunk. Sok dolgokrúl írván kegyelmed, egyiket míg kisillabizáljuk, a másikat elfelejtjük. Kezdeti ugyan még is van, de a végére mintha kűvárvidéki bikákat bocsátottak volna mászkálni.	”
– Teleki Mihály levelezése, A Római Szent Birodalmi Gróf Széki Teleki Család Oklevéltára. Budapest

Története szerkesztés

Titkárának levele Rákóczihoz a Kassát sújtó pestisjárványról. A titkosírás alapja ez esetben a székely–magyar rovásírás

Már Thököly Imre levelezéseiben is találunk utalást a clavis, azaz rejtjelkulcs használatára és a titkosított üzenetváltásra.

„	Ha penig betegsége interveniált volna, ki miá semmiképpen nem jöhetne el : az annectált clavissal tudósítson conscientiose mind az feljebb említett dolgokról, az nímet dispositióról, francziával való dolgáról, Erdélyen s Magyarországon általjővén, valamely jóakarónkkal lehetett-e szemben, vagy régi szolgáinkkal? Mit látott s hallott ? Miska megadta-e czédulánkot annak az embernek, kinek titkon küldöttük? Regéczi jószág ha nem restituáltatott is: de legalább az felőle való decretum nem adattatott-e az feleségem kéziben?	”
– MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKEK - Thököly Imre fejedelem 1691-1692-iki leveleskönyve

Az ütközetek előtt Rákóczi seregei számára is a környező falvak lakossága és a várbeli iparosok, kereskedők szállították a híreket. A parasztok, illetve a közéjük beállt és beöltözött kuruc katonák számoltak be arról, hol és milyen sáncot ásattak velük a császári parancsnokok. A zárt várakból erődítményekből nehezebb volt a hírek beszerzése. A császári várszolgálat könnyebb részét pénzzel fizetett vagy erőszakkal toborzott férfiak látták el.

Kuruc zenészek

A kuruc-labanc világ titkos tevékenységének egyik érdekessége a titkosírás kiterjedt használata. Koncz Márton vízimolnár 1704 nyarán csatlakozott gróf Bercsényi Miklós kuruc seregéhez, aki a maga egyszerű módján, önzetlenül, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, pusztán hazaszeretettől vezérelve szolgálta a függetlenség ügyét, szerezte be és adta át közvetlenül a kuruc seregek főgenerálisának a császári katonai csapatmozgásokról szóló híreket és információkat A parancsokat és a harci eseményekről szóló jelentéseket gyalogos futárokkal vagy a postajáratokkal továbbították. Gyakran előfordult, hogy az ellenség elfogta őket, az irományt elvette tőlük. A megoldás a titkosírás használata volt. Egy-egy jelkulcsot csak rövid ideig használtak egyszerűségük, megfejthetőségük miatt, és azt csak a levél írója és a címzett ismerhette. II. Rákóczi Ferenc környezetében gondosan előkészített titkosírásos rendszert használtak, melyből több mint 90 titkos kulcs maradt az utókorra. A kulcsszó, a clavis ismeretében a visszafejtéskor az olvasható szöveg fölé kellett írni a kulcsszót, egymás után a sor végi utolsó betűig. A „clavis arithmeticus” rejtjelkulcs segítségével, a betűket a tízes számrendszer tízzel végződő számcsoportjai alkották, a gyakrabban előforduló szótagok, igekötők, tulajdon- és földrajzi nevek számára pedig külön számcsoportokat rendszeresítettek. Rákóczi emigrációs iratai között pedig található egy példa a clavis musicalis^[2] magyarországi jelenlétére is. Ez a rejtjelezési mód nem lehetett sem túl gyakori, sem túl kedvelt. Az olvasható ábécét az ötvonalas kotta alá írták. A kotta vonalain pedig a zenei módosítójelek – szünet, kereszt – mellett a különböző hangok, más és más betűt jelentettek. A ritmus, és „hangzás” együttesen kódolt üzenetet tartalmazott. A fejedelem maga is használt titkosírást, sőt ő maga készített hozzá táblázatot, sajátkezűleg írta, illetve fejtette meg a számára fontosabb küldeményeket, például a „Károlyi urammal való clavis”, „Esterházy uramal való clavis”, „dunántúliakkal való clavis”, „clavis pro domino Nemessányi” folytatott levelezésében. Ugyanakkor kémeinek sikerült a bécsi udvar néhány titkos postáját is megszereznie. Ezeket tisztjei teljes egészében vagy részleteiben meg is fejtették számára.

„	Az Kegyelmednek elmenetelétűl fogvást Moldvábúl többet egy levelénél nem vettük, melyben ámbár kevés legyen is, annak megfordítását véghez nem vihettük, ámbár azon clavissal is próbáltuk, a mellyet Nandor-Fejérvárra menetelekor Pápainak adtunk vala. Melyre nézve kíntelenítettük az Károlyi úr clavisával élni, az mellyet Kegyelmed memoriter is tudhat, s egyszer már Eszterház Dánielnek is hasonlót adtunk vala.	”
– Rákóczi levele Ráday Pálnak 1709. december 5-én, Munkácsról (részlet)

Az Országos Levéltár gyűjteményében több olyan titkos kulcsot őriznek, amelyek a császári parancsnokok titkos írásjeleinek teljes számú megfejtését vagy legalábbisannak részleteit tartalmazzák: „Császár clavissa Rabutinnal 1706.” „Clavis generalis ex Szatmár a Glöckelspegius cum Bellico Consilio 1704”, azaz Glöckelsperg tábornok, szatmári várparancsnok és a bécsi udvari haditanács között váltott levelek kulcsa.