Lánc

A lánc csuklósan összerakott alkatrészek sorozata. Egyes láncok (hajtóláncok, lánchíd) elemei, a láncszemek csak egy tengely, mások (szemeslánc) két sőt három tengely körül is el tudnak fordulni. A láncokat terhek tartására vontatására és emelésére, gépek hajtására, sok helyütt kötelek, zsinórok helyettesítésére, valamint nemesfémből készítve ékszerként használják. A láncszemek általában fémből készülnek, de gyártanak láncokat különféle műanyagokból is.

Buda és Pest látképe az 1542-es ostrom idején.

Ez a szócikk az alkatrészről szól. Hasonló címmel lásd még: Lánc (egyértelműsítő lap).

Teherláncok-hajtóláncok

A teherláncokat emelőgépeken és szakaszos működésű szállítóberendezésekben használják részben olyan célra, melyre egyébként kender vagy acélsodronykötelet is alkalmaznak: teher kötözésére, emelésére és áthelyezésére. Ilyen láncok a szemes és a csuklós teherláncok, melyek szerkezetileg hasonlóak a csuklós hajtóláncokra.

A hajtóláncokat lánchajtásokban használják kinematikai hajtásoknál vagy teljesítmény átvitelre. Hajtóláncok hajtógépekről (motorokról) munkagépekre viszik át a forgó mozgást. Alkalmazásuk hasonló a szíjhajtásokéhoz.

Szemeslánc

A legáltalánosabban elterjedt lánc a szemeslánc. A láncszemek lóversenypálya alakra hajlított és általában végeikkel összehegesztett, kör keresztmetszetű huzalból készülnek automata gépeken nagy tömegben. A kisebb méretű szemesláncot méterben lehet kapni és tetszőleges méretre leszabni. A szemesláncot általában olyan helyen használják, ahol nincs fárasztó igénybevételnek kitéve. Háztartásokban kerékpárok lopás elleni védelmére, zárakhoz, állatok kikötéséhez használják. Hajóknál például a horgonyt kötik össze vele. Ritkábban emelőgépeknél is alkalmazzák kötél helyett. A szemeslánc előnye, hogy olcsó, szemei minden irányban hajlanak, nem igényel különösebb karbantartást, különösen, ha korrózióálló anyagból készül. Emelőgépeknél hátránya, hogy a láncszemek kis érintkező felületük miatt gyorsabban kopnak, a lánc önsúlya nagy, nyúlik, lökésszerű terhelésre érzékeny, a megengedhető sebesség kicsi, 0,6-1,0 m/s. Rövidszemű teherláncok 6-40 mm átmérőjű huzalból készülnek, megengedett terhelésük 3,6-150 MN (meganewton) = 3600-150 000 N.

Csapos lánc

Teherláncként többsoros kivitelben is készülnek, ezeket nevezik gall-láncnak. Hajtóláncként alárendelt helyen, 0,6 m/s láncsebességig, nem állandó üzemben használják. Előnye, hogy a többi hevederes láncnál olcsóbb.

Hüvelyes hajtólánc

Hajtóláncként a láncosztástól függően 2-4 m/s láncsebességig alkalmazzák.

Görgős hajtólánc

A legjobb minőségű hajtóláncok. Jelenleg ez a legelterjedtebb típus, különböző változatait kerékpár és motorkerékpár hajtására, vezérmű hajtására építik be. A használható legnagyobb láncsebesség 8-10 m/s. Hajlított hevederű változata nagy sebességre és dinamikus terhelésre alkalmas. A fogas hajtóláncok fogaskerékfog alakú hevederekkel készülnek. Itt az erőátadás a fogakon és nem a lánccsuklókon történik. Előnye a görgősláncnál csendesebb járás.

Egyéb hajtóláncok

Az Ewart-lánc temperöntvényű tagokból áll, főleg mezőgazdasági gépeken alkalmazzák. Acélcsapos láncok ezeket helyettesítik, kopásállóbbak és megbízhatóbbak.

Vonóláncok

Vonóláncokat kötött pályán vagy vezetékben mozgó teher vontatására használják. Kötélhez és hevederhez képest kitűnnek nagyobb terhelhetőségükkel, hőterheléssel szemben ellenállóak.

Lánchíd

Bővebben: Széchenyi lánchíd

A 19. században épült függőhidak többsége lánchíd volt. A tartólánc itt is a hevederes lánc egy speciális fajtája.

A budapesti Széchenyi lánchíd ma is látható láncszemei nem az eredetiek, ezeket az első világháború alatt erősebbekre cserélték ki a megnövekedett terhelés miatt. Nem a Lánchídé az elsőség a Dunán átívelő lánc tekintetében: a török kori Buda védművei között szerepel egy hatalmas kovácsolt szemesláncból készült zárólánc, mely az ellenséges naszádok hajózását volt hivatott megakadályozni.

Források

Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961
Sárközy Zoltán: Műszaki táblázatok és képletek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977 ISBN 963-10-1241-7
Herczeg István: Szerkesztési atlasz Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1976 ISBN 963-10-0790-1