Főmenü megnyitása
Szemeslánc
Görgős lánc alkatrészei
1-külső szem
2-belső szem
3-csap
4-hüvely
5-görgő
Görgős láncok
Csapos lánc
Hüvelyes lánc
Görgős lánc
Hajlított hevederű görgős lánc
Széchenyi lánchíd
Buda és Pest látképe az 1542-es ostrom idején.
Hajózásnál használt vontatólánc

A lánc csuklósan összerakott alkatrészek sorozata. Egyes láncok (hajtóláncok, lánchíd) elemei, a láncszemek csak egy tengely, mások (szemeslánc) két sőt három tengely körül is el tudnak fordulni. A láncokat terhek tartására vontatására és emelésére, gépek hajtására, sok helyütt kötelek, zsinórok helyettesítésére, valamint nemesfémből készítve ékszerként használják. A láncszemek általában fémből készülnek, de gyártanak láncokat különféle műanyagokból is.

Tartalomjegyzék

Teherláncok-hajtóláncokSzerkesztés

A teherláncokat emelőgépeken és szakaszos működésű szállítóberendezésekben használják részben olyan célra, melyre egyébként kender vagy acélsodronykötelet is alkalmaznak: teher kötözésére, emelésére és áthelyezésére. Ilyen láncok a szemes és a csuklós teherláncok, melyek szerkezetileg hasonlóak a csuklós hajtóláncokra.

A hajtóláncokat lánchajtásokban használják kinematikai hajtásoknál vagy teljesítmény átvitelre. Hajtóláncok hajtógépekről (motorokról) munkagépekre viszik át a forgó mozgást. Alkalmazásuk hasonló a szíjhajtásokéhoz.

SzemesláncSzerkesztés

A legáltalánosabban elterjedt lánc a szemeslánc. A láncszemek lóversenypálya alakra hajlított és általában végeikkel összehegesztett, kör keresztmetszetű huzalból készülnek automata gépeken nagy tömegben. A kisebb méretű szemesláncot méterben lehet kapni és tetszőleges méretre leszabni. A szemesláncot általában olyan helyen használják, ahol nincs fárasztó igénybevételnek kitéve. Háztartásokban kerékpárok lopás elleni védelmére, zárakhoz, állatok kikötéséhez használják. Hajóknál például a horgonyt kötik össze vele. Ritkábban emelőgépeknél is alkalmazzák kötél helyett. A szemeslánc előnye, hogy olcsó, szemei minden irányban hajlanak, nem igényel különösebb karbantartást, különösen, ha korrózióálló anyagból készül. Emelőgépeknél hátránya, hogy a láncszemek kis érintkező felületük miatt gyorsababban kopnak, a lánc önsúlya nagy, nyúlik, lökésszerű terhelésre érzékeny, a megengedhető sebesség kicsi, 0,6-1,0 m/s. Rövidszemű teherláncok 6-40 mm átmérőjű huzalból készülnek, megengedett terhelésük 3,6-150 MN (meganewton) = 3600-150 000 N.

Csapos láncSzerkesztés

Teherláncként többsoros kivitelben is készülnek, ezeket nevezik gall-láncnak. Hajtóláncként alárendelt helyen, 0,6 m/s láncsebességig, nem állandó üzemben használják. Előnye, hogy a többi hevederes láncnál olcsóbb.

Hüvelyes hajtóláncSzerkesztés

Hajtóláncként a láncosztástól függően 2-4 m/s láncsebességig alkalmazzák.

Görgős hajtóláncSzerkesztés

A legjobb minőségű hajtóláncok. Jelenleg ez a legelterjedtebb típus, különböző változatait kerékpár és motorkerékpár hajtására, vezérmű hajtására építik be. A használható legnagyobb láncsebesség 8-10 m/s. Hajlított hevederű változata nagy sebességre és dinamikus terhelésre alkalmas. A fogas hajtóláncok fogaskerékfog alakú hevederekkel készülnek. Itt az erőátadás a fogakon és nem a lánccsuklókon történik. Előnye a görgősláncnál csendesebb járás.

Egyéb hajtóláncokSzerkesztés

Az Ewart-lánc temperöntvényű tagokból áll, főleg mezőgazdasági gépeken alkalmazzák. Acélcsapos láncok ezeket helyettesítik, kopásállóbbak és megbízhatóbbak.

VonóláncokSzerkesztés

Vonóláncokat kötött pályán vagy vezetékben mozgó teher vontatására használják. Kötélhez és hevederhez képest kitűnnek nagyobb terhelhetőségükkel, hőterheléssel szemben ellenállóak.

LánchídSzerkesztés

A 19. században épült függőhidak többsége lánchíd volt. A tartólánc itt is a hevederes lánc egy speciális fajtája. Érdekesség, hogy a Széchenyi lánchíd ma is látható láncszemei nem az eredetiek, az első világháború alatt erősebbekre cserélték ki a megnövekedett terhelés miatt. Nem a Lánchídé az elsőség a Dunán átívelő lánc tekintetében: a törökkori Buda védművei között szerepel egy hatalmas kovácsolt szemesláncból készült zárólánc, mely az ellenséges naszádok hajózását volt hivatott megakadályozni.

ForrásSzerkesztés

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
  • Sárközy Zoltán: Műszaki táblázatok és képletek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. ISBN 963-10-1241-7
  • Herczeg István: Szerkesztési atlasz Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1976. ISBN 963-10-0790-1

ge:Kette