László Imre (nótaénekes)

(1896–1975) magyar énekes, színész

László Imre (Csongrád, 1896. december 12.Budapest, 1975. január 1.) magyar színész, nótaénekes.

László Imre
Született1896. december 12.
Csongrád
Elhunyt1975. január 1. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (26/1-5-83)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. 1921 és 1924 között a Pécsi Nemzeti Színházban bonviván szerepeket játszott. 1926-tól a budapesti Royal Orfeumban lépett fel. Ettől az évtől kezdve magyarnóta-énekesként működött, kávéházakban, vendéglőkben énekelt, időnként saját zongorakísérettel. Hangját rengeteg lemez őrzi, korának egyik legnépszerűbb nótaénekese volt. Számos magyarnótát komponált (Leszállt a csendes éj, Száz szál piros rózsát, Vecsernyére szól a harang, Ütött-kopott öreg csárda, Csendes lett a falu rossza, Anyám szíve). Haláláig népszerű maradt.

Dalai szerkesztés

  • Leszállt a csendes éj (László Imre – Peszeky Ádám)[3]
  • Száz szál piros rózsát... (Takáts Sándor – László Imre)[4]
  • Vecsernyére szól a harang (László Imre – Pápai Molnár Kálmán)[5]
  • Ütött-kopott öreg csárda (Zsabka Kálmán – László Imre)[6]
  • Ne húzd, ne húzd azt a nótát (Csendes lett a falu rossza) (László Imre – Szávay Zoltán)[7]
  • Anyám szíve (László Imre – Huszár József)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés