Főmenü megnyitása

László János (pszichológus)

pszichológus

László János (Budapest, 1948. január 12. – Budapest, 2015. január 25.) a pszichológiai tudomány doktora, a szociálpszichológia nemzetközileg is jeles képviselője, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára. Legfőképpen a narratív szociálpszichológiai elmélet megalkotásáról ismert.

László János
László János a narratív pszichológia úttörője
László János
a narratív pszichológia úttörője
Életrajzi adatok
Született1948. január 12.
Budapest
Elhunyt2015. január 25. (67 évesen)
Budapest
Ismeretes mint pszichiáter
Állampolgárság magyar
Gyermekek Flóra (született: 1976), Sára (született: 1980)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE orosz nyelv 1968-1970
Más felsőoktatási
intézmény
ELTE klinikai pszichológia 1971-1973
Pályafutása
Szakterület pszichológia, szociálpszichológia
Kutatási terület narratív pszichológia
Tudományos fokozat Bölcsészdoktori fokozat, 1974, ELTE, C.Sc disszertáció, 1984, Budapest, D.Sc disszertáció, 1995, Budapest.
Aktivitási típus oktató, kutató
Munkahelyek
PTE Egyetemi tanár
MTA MTA Pszichológiai Kutatóintézetének szerkesztője (1972-2015)
Más munkahelyek Országos Doktori Tanács elnöke 2009, 2010.
Akadémiai tagság MTA Doktori Tanácsának tagja (2001-2008)

Tartalomjegyzék

Élete és útja a pszichológia feléSzerkesztés

Gimnazista korától kezdve színház rendezői pályára készült, de amikor - igen jó eredménnyel - leérettségizett, nem indult ilyen szak a főiskolán. Két évig dolgozott a Nemzeti Színház stúdiójában. Az itt eltöltött két év után az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett, pszichológia szakra, mert értelmezése szerint a pszichológia tárgya, maga a lélek; a színház témája is. Annak ellenére, hogy távoli rokona volt Kardos Lajos, aki akkor a Pszichológia Tanszéket vezette, és annak ellenére, hogy a maximális 20 pontból 19,5 ért el a felvételin, nem vették fel. Másodszor is felvételizett, ekkor is elutasították, majd gimnáziumi tanára közbenjárásával nyert végül felvételt az egyetemre. Egyetemi évei alatt folyamatosan dolgozott statisztaként, segédrendezőként a Nemzeti Színház Kamaraszínházában, a mai Katona József Színházban. Végül, harmadéves egyetemistaként választás elé került, hiszen felvették színházrendezői szakra is. A pszichológiát választotta, hogy azt a szakot fejezi be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, (1968-1973), ahol 1974-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett.

Szociálpszichológiai munkássága és a narratív szociálpszichológiaSzerkesztés

Kutatási területei közé tartozott a szociális ismeretek szerveződése és reprezentációja, az irodalom pszichológia, a társas viselkedés naiv magyarázatai, a narratív pszichológia, valamint a számítógépes kvalitatív-kvantitatív szövegelemzés. Az 1980-as években Halász Lászlóval egyetemben László János volt az amerikai-magyar novellaértelmezési pszichológuscsapat tevékeny tagja, és központi szereplője. 1992-ben Gerald Cupcihkkal nemzetközi olvasókönyvet szerkesztettek a művészetpszichológia strukturális elveiről, ahol átfogó és precíz összefoglalást készítettek a művészeti jelrendszerek társadalmi és biológiai beágyazásának elméleti és műértelmezési kereteiről.

Az utóbbi két évtizedben a narratív szociálpszichológiai elmélet megalkotását tűzte ki célul. Mikor segédszínészként játszott a Nemzeti Színházban, fogalmazta meg a kérdést, hogy vajon milyen az emberi élet dramaturgiai megjelenése. Ezt a kérdést továbbgondolva első könyvében (Dráma és előadás, 1979) egy Molière darabot a befogadók szemszögéből elemezve figyelt meg, hogy milyen a megírt szereplők, és a darabot eljátszó színészek kognitív és érzelmi dinamikája.

A narratív pszichológiai paradigma egy már régebben létező kvalitatív műfaj volt. László János szerint a csoportok és az egyének identitásukat történetek alapján alkotják meg. Erre hozott létre munkatársaival egy szövegelemző rendszert, a NarrCat-ot. A munka keretein belül pszichotematikus modulokat vizsgáltak, azon belül például érzelmi modulokat, melyeket felosztottak például értékelő, kognitív, aktivitás részre. Fontos megállapítás volt a kutatás eredményeképpen, hogy ha valaki ír valamit egy másik emberről, csoportról, történelmi eseményről, akkor azt azért írja le úgy, hogy hatást gyakoroljon a többiekre. Ezért is vizsgálták, hogy ki, kinek milyen érzelmeket tulajdonít egy szövegen belül. Ezen fontos következtetéseket pedig középiskolák történelemtankönyveinek elemzése alapján vonták le.

,,A narratív beszámolók társas cselekvésekbe ágyazódnak. Az események a narratívumok által válnak szociálisan láthatóvá, s jobbára ezek alapozzák meg az eljövendő eseményekre irányuló várakozásokat. Minthogy a narratívumok áthatják a mindennapi élet eseményeit, ezen események maguk is történetszerűekké válnak." /László János: A történetek tudománya/

MűveiSzerkesztés

Magyar nyelvű műveiSzerkesztés

  • Dráma és előadás (1979). Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából (1988). Budapest: Tankönyvkiadó.
  • Szerep, forgatókönyv, narratívum(1998). Budapest: Scientia Humana.
  • Társas tudás, elbeszélés, identitás (1999). [Budapest]: Scientia Humana Társulás; [Szentendre] : Kairosz Katolikus Szerkesztők, Kiadók, Kiadványszerkesztők Egyesülete.
  • A történetek tudománya(2005). Budapest: Új Mandátum.
  • Történelemtörténetek (2012). Budapest: Akadémiai Kiadó. [1]

Idegen nyelvű műveiSzerkesztés

  • Cupchik G. C. and László. J. (1992, eds.). Emerging visions of the aesthetic process: Psychology, semiology and philosophy. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Goffman, E. (1981). A hétköznapi élet szociálpszichológiája. ’The social psychology of everyday life’. Edited by László, J. Gondolat, Budapest.
  • Halász, L. László, J. and Pléh, Cs. (1988). The short story: Cross-cultural studies in reading short stories. Poetics 17:(4-5) pp. 287-303.
  • László J. (1999). Cognition and representation in literature. The psychology of literary narratives. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • László, J. (2008). The science of stories. Routledge, London.
  • László, J. (2014):Historical Tales and National Identity: An introduction to narrative social psychology. Routledge, London. [2]

A szerkesztő és a tanárSzerkesztés

Hosszú ideig (1972-2015) volt az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének szerkesztője. A Pécsi Tudományegyetemen felvirágoztatva a hazai pszichológusképzés egy új műhelyét, biztos alapot teremtett a pszichológiai tudományok terjesztéséhez, felemelkedéséhez Magyarországon. Intézetet és Doktori Iskolát alapított, s ezzel otthont adott a narratív pszichológia kutatása számára, amelyet világszerte elismernek. Számos, a hazai tudományos közéletet meghatározó doktorandusz témavezetője volt. A doktoranduszok képzésében mutatott kiemelkedő eredményeit elismerve választották az Országos Doktori Tanács Elnökévé 2009-ben és 2010-ben.

Jelentős számú tagsággal rendelkezett különböző társaságoknál, csupán néhány példa az alábbiakban felsoroltakban: [3]

A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának tagja (2001-2008)

A Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi kar Doktori tanácsának elnöke volt (2001-2015)

Magyar Pszichológiai Társaság szociálpszichológiai szekciójának titkára (1976-1985)

Magyar Pszichológiai Társaság Irodalompszichológiai Munkabizottság (1984-1987)

MTA Pszichológiai Bizottság tagja (1990-2015)

Nemzetközi tagságokSzerkesztés

  • International Association of Empirical Aesthetics
    A társaság alelnöke (1996-1998)
  • European Association of Experimental Social Psychology
    A társaság Végrehajtó Bizottságának tagja (1990-1996)
  • International Association of Empirical Studies of Literature
    A társaság elnöke (2000-2002)
  • Summer Institute of Political Psychology (Varsó)
    A tudományos tanácsadó testület tagja (2001-2015) [4]

Ösztöndíjak és tudományos elismerésekSzerkesztés

  • 1969 vendéghallgatói ösztöndíj a Humbold Egyetemre, 1 hónap
  • 1973 Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája, Fődíj
  • 1977 MTA Ifjúsági Díj
  • 1978 MTA-NAS ösztöndíj az Egyesült Államokba, 5 hónap
  • 1987 NAS ösztöndíj Dániába, 2 hónap
  • 1991-1992 Heinrich Herz ösztöndíj, Siegeni Egyetem, 7 hónap
  • 1996 NIAS ösztöndíj, Wassenaar, Hollandia, 2 hónap
  • 1997–2001 Széchenyi Professzori Ösztöndíj
  • 2000 Grastyán Ösztöndíj (a JPTE Pszichológiai Doktori Iskola számára)
  • 2006 Az év kiemelkedő szellemi alkotása díj, Pécsi Tudományegyetem
  • 2006 Kardos Lajos Emlékérem
  • 2009 Az év kiemelkedő szellemi alkotása, Pécsi Tudományegyetem, 2005
  • 2011 Akadémiai díj
  • 2011 OTDT Jubileumi Emlékérem
  • 2013 Akadémiai Nívódíj
  • 2014 Ranschburg-emlékérem
  • 2014 Jean-Paul Codol-díj [5]

ForrásokSzerkesztés

  • Pléh Csaba (2015). Elment a dramaturg. Élet és Irodalom 15. 8.
  • Fülöp Márta Interjú a 60 éves László Jánossal. Magyar Pszichológiai Szemle, 2008, 63. 2. 365–380.
  • László János (2005). A történetek tudománya Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó (94. o.)