Légibomba
A légibomba robbanó- vagy gyújtófegyver, amely kiszámítható pályán halad (esik) a levegőben. Ezeket a bombákat általában repülőgépről történő ledobásos bevetéshez fejlesztik.
A légibombák használatát légibombázásnak nevezik.
Bomba típusok
szerkesztésSokféle légibomba létezik, főbb fajtáik a nem irányított, szabadesésű bombák, irányított bombák (például a KAB-500Kr), kézzel kidobott bombák; nagy, speciálisan erre a célra épített szállítójárművet igénylő bombák; magával a járművel egybeépített bombák (például siklóbombák), azonnali-, illetve késleltetett működésű bombák.
Más típusú robbanófegyverekhez hasonlóan a légibombák feladata, hogy embereket megsebesítsenek vagy elpusztítsanak, illetve, hogy hadianyagokat és létesítményeket semmisítsenek meg egy, vagy több robbanással, a robbanás helyéről kirepülő repeszek, az onnan eredő sugárzással, vagy tűzzel (például a termobárikus bombák[1]).
Korai bombák
szerkesztésAz első légi bombákat egyesével juttattak el, pilóta nélküli hőlégballonokon a célba. Ezeket az osztrákok vetették be Velence ellen 1849-ben az első olasz szabadságharc idején.[3]
A levegőnél nehezebb repülőeszközökről ledobott első bombák még gránátok vagy gránátszerű eszközök voltak. A történelmben az első ilyent Giulio Gavotti használta 1911. november 1-jén, az olasz-török háború idején.[4]
1912-ben, az első balkáni háború idején a bolgár légierő pilótája, Christo Toprakchiev repülőgépek használatát javasolta „bombák” (a bolgár hadseregben gránátoknak nevezik) dobását a török állásokra. Simeon Petrov kapitány dolgozta ki az ötletet és több prototípust is készített különböző típusú gránátok átalakításával, azok töltetének növelésével.[5]
1912. október 16-án Prodan Tarakchiev légi megfigyelő két bombát dobott le a törökországi Karağaç pályaudvarra (az ostromlott Edirne közelében) a Radul Milkov által vezetett Albatros F.2 repülőgépről, ebben a hadjáratban először.[5][6][7]
Technikai leírás
szerkesztésA légibombák jellemzően érintőgyújtót használnak a bomba becsapódáskor történő felrobbantására, vagy késleltetett gyújtót, amely időzítőjét becsapódás indítja el és csak az előre beállított idő eltelte után robban fel.
Megbízhatóság
szerkesztésNem minden ledobott bomba robban fel, gyakori a hibás működés. Becslések szerint a második világháború alatt a német bombák körülbelül 10%-a nem robbant fel, a szövetséges bombák esetén 15 vagy 20% volt a hibaarány. Különösen akkor nem robbantak fel puha talajon, mert pisztoly típusú robbanószerkezetet használtak, nem gyutacsost.[8] Nagyon sok bombát dobtak le a világháborúkban; évente több ezer fel nem robbant bombát találnak még napjainkban is,[9] amelyek még most is felrobbanhatnak. Ezeket hatástalanítani kell, vagy irányított robbanásban megsemmisíteni, ami bizonyos esetekben több ezer ember előzetes evakuálását (ideiglenes elköltöztetését) teszi szükségessé. A régi bombák időnként felrobbannak, ha megmozgatják őket, vagy bennük a meghibásodott késleltetőgyújtó végül működésbe lép, a velük szembeni óvintézkedések továbbra is elengedhetetlenek.
- A légibombák fontosabb típusai
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Aerial bomb című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szilvássy László LÉGIBOMBÁK – TERMOBÁRIKUS (AEROSZOL) BOMBA. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
- ↑ a b Concrete bomb. (Hozzáférés: 2009. július 19.)
- ↑ Millbrooke, Anne. Aviation History. Jeppesen, 1–20. o. (2006). ISBN 0-88487-235-1
- ↑ Grant, R.G.. Flight - 100 Years of Aviation. Dorling-Kindersley Limited, 59. o. (2004). ISBN 9780751337327
- ↑ a b Who was the first to use an aircraft as a bomber? (in Bulgarian; photographs of 1912 Bulgarian air-dropped bombs)
- ↑ A Brief History of Air Force Scientific and Technical Intelligence Archiválva 2008. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ I.Borislavov, R.Kirilov: The Bulgarian Aircraft, Vol.I: From Bleriot to Messerschmitt. Litera Prima, Sofia, 1996 (in Bulgarian)
- ↑ Brian Melican: 'They haven't lost their potency': Allied bombs still threaten Hamburg, 2018. április 23. [2018. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 23.)
- ↑ Második világháborús magyar légibombát találtak Budapesten. (Hozzáférés: 2023. június 5.)
- ↑ Earthquake bomb. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
- ↑ Incendiary device. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
- ↑ Unguided bomb. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
- ↑ Guided bomb. (Hozzáférés: 2024. március 29.)