A lódenszövet Tirolból származik, ahol a 16. században kezdték gyártani.[1] Az elnevezés az ónémet Lodo-ból származik, aminek jelentése: durva szövet.[2][3]

Lódenkabát

A lóden középnehéz szövet. Általában barna, rozsdabarna, zöld, olajzöld, szürke, fekete színben készül. Mind a lánc-, mind a vetülékfonal anyaga kártolt gyapjúkeverék, sőt teveszőr-keverékből is készülhet, különböző kötésmódokban. Leggyakoribb fajtája a szálirányított lóden, amely hosszúszálú nyersanyagokból készül, egy irányban lesimított felületű szálréteggel rendelkezik.

A nyers szövetet kallózzák (nemezelik), ezzel szerkezetét erősen tömörítik, majd a további kikészítési műveletek végén bolyhozzák, nyírják és kefélik, amivel a felületét borító szálakat egy irányban rendezik. A rendezett felületi szálszerkezetnek köszönhetően vízlepergető hatású. Tömör szerkezeténél fogva a vizet nem ereszti át. A lódenszövet melegtartó, ugyanakkor légáteresztő, de szélzáró. A gyártási eljárásban víztaszító, olajtaszító és szennytaszító kikészítést is kaphat.

Tartós és kellemes viselet, ezért női, gyermek- és férfi-felöltőket, vadász- és erdészöltözetnek, meleg és vízálló sportruházati cikkeknek igen elterjedten használják, de lakástextíliának (takaró) is beválik.[3][4] Az eredeti lódenszövet mellett ma már különböző egyéb változatait is készítik, különböző kötésmódokkal, különböző hosszú száltakarókkal és könnyebb kivitelekben is.[5]

További információk szerkesztés

  • Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete; Corvina–1956-os Intézet, Bp., 2005

Források szerkesztés

  1. The Wool Guide. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Gerhard Wahrig. Deutsches Wörterbuch. Bertelsmann Lexikon-Verlag, Gütersloch (1979) 
  3. a b Loden Encyclopedia. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  4. Hajós István, Szemmáry László. Gyapjúipari alapismeretek. Táncsics Könyvkiadó, Budapest (1963) 
  5. Textilipari magyarázó szótár. Lóden. [2023. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)