Lóriformák
A lóriformák (Loriidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjához tartozó alcsalád.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Bíborhasú szivárványlórik
(Trichoglossus haematodus) | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lóriformák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lóriformák témájú kategóriát. |
Több korábbi rendszerben a lórifélék családjához (Loriidae) néven különálló családként szerepelt, de a modern molekuláris biológiai alapokon alapuló rendszertani vizsgálatok kimutatták, hogy különálló családként való besorolása nem indokolt.
Legutoljára 2020-ban zajlottak filogenetikai kutatások, mely több taxon helyét rendezték az alcsaládon belül.[1][2][3] Ezek szerint három különálló nemzetségbe (tribusz) csoportosíthatóak a nemek és a fajok. A korábban is idesorolt - általánosan lóriknak nevezett - madarak alkotják a lórirokonúak Loriini nemzetségét. Főleg ebben a nemzetségben történtek jelentős változások a vizsgálatok során. Számos új nemet különítettek el - részben régebben már használt nemeket élesztettek újra, részben új nemeket hoztak létre - és a meglevő nemeken belül is soroltak át fajokat egyik nemből a másikba.
A második nemet a Melopsittacini nemet a hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) alkotja egymagában, míg a harmadik nemzetségbe, a fügepapagáj-rokonúak (Cyclopsittini) nemzetségébe két nem tartozik.
Összesen három nemzetség 21 nem és 67 faj tartozik az alcsaládba.
Származásuk, elterjedésükSzerkesztés
Celebesz szigetétől keletre fordulnak elő. Elterjedésük legdélibb pontja Tasmania, legészakibb a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindanao. A valódi papagájoknál messzebbre nyomultak be a Csendes-óceán szigetvilágába, egészen a Marquises- és a Pitcairn-szigetekig.
Különösen sok fajuk él Új-Guineában, ahol csak a remetelóri (Phygis) és a Vini nemnek nincs képviselője.
MegjelenésükSzerkesztés
Kis termetű vagy középnagy papagájok.Toll ruhájuk feltűnően színes,ragyogó.Csőrük többnyire megnyúlt,keskeny, a felső káva felett viaszhártyával.Fogkimetszésük nincs.Nyelvük végén kefeszerű képződmény található.Nyelvük végén lévő szemölcsök hosszúkásak, a táplálék felvételekor felemelkednek,jobbra,balra, illetve fel,le mozgathatóak így az eleség nemcsak hullámszerűen hátra,a nyelőcső felé,hanem a csőrben minden irányban szétpermetez,majd a nyelv végén egyetlen nyalábot alkotva összerendeződik.Csőrük a táplálék aprításában nem vesz részt,és miután zúzájuk alig tartalmaz izmokat, a táplálék gyorsan bejut a viszonylag rövid bélcsatornában.
ÉletmódjukSzerkesztés
Táplálékuk zömmel virágpor és nektár, amit ecsetvégű nyelvükkel gyűjtenek be. Megesznek még egyes gyümölcsöt, magvakat és rügyeket is.
SzaporodásukSzerkesztés
Faüregekbe készítik fészküket.
RendszerezésükSzerkesztés
Lorini nemzetségSzerkesztés
A 2020-ban zajlottak filogenetikai kutatások, több taxon helyét rendezték az alcsaládon belül.[4][5][3] Főleg ebben a nemzetségben történtek jelentős változások a vizsgálatok során. Számos új nemet különítettek el - részben régebben már használt nemeket élesztettek újra, részben új nemeket hoztak létre - és a meglevő nemeken belül is soroltak át fajokat egyik nemből a másikba.
- Oreopsittacus (Salvadori, 1877) – 1 faj
- Arfak-lóri (Oreopsittacus arfaki)
- Charminetta (Iredale, 1956) – 1 faj
- Vilma-lóri (Charminetta wilhelminae), korábban (Charmosyna wilhelminae) vagy (Glossopsitta wilhelminae)
- Hypocharmosyna (Salvadori, 1891) – 2 faj
- pirosfoltos lóri (Hypocharmosyna rubronotata), korábban (Charmosyna rubronotata) vagy (Glossopsitta rubronotata)
- pirostorkú lóri (Hypocharmosyna placentis), korábban (Charmosyna placentis) vagy (Glossopsitta placentis)
- Charmosynopsis (Salvadori, 1877) – 2 faj
- tündérlóri (Charmosynopsis pulchella), korábban (Charmosyna pulchella) vagy (Glossopsitta pulchella)
- Toxopeus-lóri (Charmosynopsis toxopei), korábban (Charmosyna toxopei vagy (Glossopsitta toxopei)
- Synorhacma (Joseph et al, 2020) – 1 faj
- sokcsíkú lóri (Synorhacma multistriata), korábban (Charmosyna multistriata) vagy (Glossopsitta multistriata)
- Charmosyna (Wagler, 1832) – 3 faj
- Josefina-pápualóri (Charmosyna josefinae)
- nyársfarkú pápualóri vagy nyársfarkú lóri (Charmosyna papou)
- Stella-pápualóri (Charmosyna stellae) - a pápualóriról leválasztott faj
- Szamoa-pápualóri (Charmosyna samoensis) - kihalt faj
- Charmosynoides (Joseph et al, 2020) – 1 faj
- Margit-lóri (Charmosynoides margarethae), korábban (Charmosyna margarethae) vagy (Glossopsitta margarethae)
- Vini (Lesson, 1833) – 11 élő és 2 kihalt faj
- piroscsőrű pálmalóri (Vini meeki vagy Charmosyna meeki)
- pirosállú pálmalóri (Vini rubrigularis vagy Charmosyna rubrigularis)
- smaragdzöld pálmalóri (Vini palmarum vagy Charmosyna palmarum)
- pirostorkú pálmalóri (Vini amabilis vagy Charmosyna amabilis)
- kaledón pálmalóri (Vini diadema vagy Charmosyna diadema) – feltehetően kihalt
- galléros pálmalóri (Vini solitaria vagy Phigys solitarius)
- kéksapkás pálmalóri (Vini australis)
- pirossapkás pámalóri (Vini kuhlii)
- henderson-szigeti pálmalóri (Vini stepheni)
- zafírkék pálmalóri (Vini peruviana)
- tengerkék pálmalóri (Vini ultramarina)
Két további fajukat 700-1300 évvel ezelőtt irtották ki az otthonukat jelentő szigetekre betelepült polinézek.
- Sinotoi pálmalóri (Vini sinotoi)
- Marquesas-szigeteki pálmalóri (Vini vidivici)
- Neopsittacus (Salvadori, 1875) – 2 faj
- sárgacsőrű lóri (Neopsittacus musschenbroekii)
- narancscsőrű lóri (Neopsittacus pullicauda)
- Lorius (Boddaert, 1783) – 6 faj
- fehértarkójú lóri (Lorius albidinucha) vagy (Lorius albidinuchus)
- bíborhasú lóri vagy új-britanniai lóri (Lorius hypoinochrous) vagy (Lorius amabilis)
- zöldfarkú lóri (Lorius chlorocercus)
- lármás lóri vagy sárgaköpenyes lóri (Lorius garrulus)
- vöröstarkójú hölgylóri (Lorius lory)
- feketefejű lóri (Lorius domicella) vagy (Lorius domicellus)
- Psitteuteles (Bonaparte, 1854) – 1 faj
- tarka lóri (Psitteuteles versicolor) vagy (Trichoglossus versicolor)
- Parvipsitta (Mathews, 1916)
- pirosarcú törpelóri vagy törpe pézsmalóri (Parvipsitta pusilla), korábban (Glossopsitta pusilla)
- bíborsapkás törpelóri (Parvipsitta porphyrocephala), korábban (Glossopsitta porphyrocephala)
- Pseudeos (Peters, 1935) – 2 faj
- fehérderekú lóri (Pseudeos fuscata)
- kardinálislóri (Pseudeos cardinalis), korábban (Chalcopsitta cardinalis)
- Chalcopsitta (Bonaparte, 1850) – 3 faj
- barna lóri (Chalcopsitta duivenbodei)
- fekete lóri vagy gyászlóri (Chalcopsitta atra)
- csillámló lóri (Chalcopsitta sintillata)
- Glossoptilus (Hartert, 1896) – 1 faj
- Ibolyalóri Glossoptilus goldiei), korábban (Psitteuteles goldiei) vagy (Trichoglossus goldiei)
- Glossopsitta (Bonaparte, 1854) – 1 faj
- mósuszlóri vagy pézsmalóri (Glossopsitta concinna)
- Saudareos (Joseph et al, 2020) – 5 faj
- Mindanaói lóri (Saudareos johnstoniae), korábban (Trichoglossus johnstoniae)
- sula-szigeteki lóri (Saudareos flavoviridis), korábban (Trichoglossus flavoviridis)
- Meyer-lóri (Saudareos meyeri), korábban (Trichoglossus meyeri) - a sula-szigeteki lórival közös fajba sorolták korábban
- ékes lóri (Saudareos ornata), korábban (Trichoglossus ornatus)
- íriszlóri (Saudareos iris), korábban (Psitteuteles iris) vagy (Trichoglossus iris)
- Eos (Wagler, 1832) – 6 faj
- kékcsíkos vöröslóri (Eos reticulata)
- kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
- koronás vöröslóri (Eos histrio)
- csuklyás vöröslóri (Eos squamata)
- malukui vöröslóri (Eos bornea)
- félmaszkos vöröslóri (Eos semilarvata)
- Trichoglossus – 10 faj
- bíboros szivárványlóri vagy meggyszínű lóri (Trichoglossus rubiginosus)
- pikkelyesbegyű szivárványlóri (Trichoglossus chlorolepidotus)
- bíborhasú szivárványlóri vagy sokszínű lóri (Trichoglossus haematodus)
- biak-szigeti szivárványlóri (Trichoglossus rosenbergii)
- malukui szivárványlóri (Trichoglossus moluccanus)
- pirosörvös szivárványlóri (Trichoglossus rubritorquis), egyes rendszerekben (Trichoglossus haematodus) rubritorquis) alfaj
- barnafejű szivárványlóri (Trichoglossus euteles)
- sárgabegyű szivárványlóri (Trichoglossus capistratus)
- floresi szivárványlóri (Trichoglossus weberi)
- skarlátbegyű szivárványlóri (Trichoglossus forsteni)
Melopsittacini nemzetségSzerkesztés
- Melopsittacus (Gould, 1840) – 1 faj
- hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus)
Cyclopsittini nemzetségSzerkesztés
- Cyclopsitta (Reichenbach, 1850) – 6 faj
- piroshomlokú fügepapagáj (Cyclopsitta diophthalma)
- Coxen-fügepapagáj (Cyclopsitta coxeni)
- narancsbegyű fügepapagáj (Cyclopsitta gulielmitertii)
- krémszínű fügepapagáj (Cyclopsitta amabilis)
- kormosarcú fügepapagáj (Cyclopsitta melanogenia)
- feketehomlokú fügepapagáj (Cyclopsitta nigrifrons)
- Psittaculirostris (J.E. Gray & G. R.Gray, 1859) – 5 faj
- nagy fügepapagáj (Psittaculirostris desmarestii)
- pirosarcú fügepapagáj (Psittaculirostris cervicalis), korábban (Psittaculirostris desmarestii cervicalis)
- Godman-fügepapagáj ( Psittaculirostris godmani), korábban ( Psittaculirostris desmarestii godmani)
- Edwards-fügepapagáj (Psittaculirostris edwardsii)
- szakállas fügepapagáj (Psittaculirostris salvadorii)
KépekSzerkesztés
Barna lóri (Calcopsitta duivenbodei)
Csillámló lóri (Chalcopsitta sintillata)
Kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
Csuklyás vöröslóri (Eos squamata)
Fehérderekú lóri (Pseudeos fuscata)
Pikkelyesbegyű szivárványlóri (Trichoglossus chlorolepidotus)
Bíborhasú szivárványlóri (Trichoglossus haematodus)
Barnafejű szivárványlóri (Trichoglossus euteles)
Bíborhasú szivárványlóri portré
Kéksapkás pálmalóri (Vini australis)
Vöröstarkójú hölgylóri (Lorius lory)
Bíborsapkás törpelóri (Glossopsitta porphyrocephala)
-7.jpg)
_-two_in_tree.jpg)
_-Pittsburgh_Zoo.jpg)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ (2020. január 21.) „Uneven missing data skew phylogenomic relationships within the lories and lorikeets”. Genome Biology and Evolution 12 (7), 1131-1147. o. DOI:10.1093/gbe/evaa113.
- ↑ (2020. január 21.) „Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities”. Emu - Austral Ornithology 120 (3), 201-215. o. DOI:10.1080/01584197.2020.1779596.
- ↑ a b Parrots, cockatoos. IOC World Bird List Version 11.2. International Ornithologists' Union, July 2021. (Hozzáférés: 2021. július 21.)
- ↑ (2020. január 21.) „Uneven missing data skew phylogenomic relationships within the lories and lorikeets”. Genome Biology and Evolution 12 (7), 1131-1147. o. DOI:10.1093/gbe/evaa113.
- ↑ (2020. január 21.) „Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities”. Emu - Austral Ornithology 120 (3), 201-215. o. DOI:10.1080/01584197.2020.1779596.
ForrásokSzerkesztés
- Papageien.org
- Romhányi: Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura, 202 old. ISBN 963 233 126 5
