Lórifélék

Lórifélék
	Szivárványos lórik ; (Trichoglossus haematodus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Lórifélék (Loriidae); Selby, 1836
Nemek
	Chalcopsitta; Eos; Pseudeos; Trichoglossus; Psitteuteles; Lorius; Phigys; Vini; Glossopsitta; Charmosyna; Oreopsittacus; Neopsittacus;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Lórifélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Lórifélék témájú kategóriát.

A lórifélék (Loriidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó család. Tizenkét nem és ötvennégy faj tartozik hozzá.

Fekete lóri (Chalcopsitta atra)

Szivárványlóri (Trichoglossus haematodus)

Vörös lóri (Eos bornea)

Zöldfarkú lóri (Lorius chlorocercus)

Pézsmalóri (Glossopsitta concinna)

Több rendszerben a papagájfélék családjához (Psittacidae) sorolják alcsaládként.

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Celebesz szigetétől keletre fordulnak elő. Elterjedésük legdélibb pontja Tasmania, legészakibb a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindanao. A valódi papagájoknál messzebbre nyomultak be a Csendes-óceán szigetvilágába, egészen a Marquises- és a Pitcairn-szigetekig.

Különösen sok fajuk él Új-Guineában, ahol csak a remetelóri (Phygis) és a Vini nemnek nincs képviselője.

MegjelenésükSzerkesztés

Kis termetű vagy középnagy papagájok.Toll ruhájuk feltűnően színes,ragyogó.Csőrük többnyire megnyúlt,keskeny, a felső káva felett viaszhártyával.Fogkimetszésük nincs.Nyelvük végén kefeszerű képződmény található.Nyelvük végén lévő szemölcsök hosszúkásak, a táplálék felvételekor felemelkednek,jobbra,balra, illetve fel,le mozgathatóak így az eleség nemcsak hullámszerűen hátra,a nyelőcső felé,hanem a csőrben minden irányban szétpermetez,majd a nyelv végén egyetlen nyalábot alkotva összerendeződik.Csőrük a táplálék aprításában nem vesz részt,és miután zúzájuk alig tartalmaz izmokat, a táplálék gyorsan bejut a viszonylag rövid bélcsatornában.

ÉletmódjukSzerkesztés

Táplálékuk zömmel virágpor és nektár, amit ecsetvégű nyelvükkel gyűjtenek be. Megesznek még egyes gyümölcsöt, magvakat és rügyeket is.

SzaporodásukSzerkesztés

Faüregekbe készítik fészküket.

RendszerezésükSzerkesztés

Chalcopsitta (Bonaparte, 1850) – 4 faj
- barna lóri (Chalcopsitta duivenbodei)
- fekete lóri vagy gyászlóri (Chalcopsitta atra)
- kardinálislóri (Chalcopsitta cardinalis)
- csillámló lóri (Chalcopsitta sintillata)

Eos (Wagler, 1832) – 6 faj
- vörös lóri (Eos bornea)
- kékfülű lóri (Eos cyanogenia)
- kékálarcos lóri (Eos semilarvata)
- csuklyás lóri (Eos squamata)
- gyémántlóri (Eos histrio)
- csíkos lóri (Eos reticulata)

Pseudeos (Peters, 1935) – 1 faj
- fehérfarcsíkú lóri (Pseudeos fuscata)

Trichoglossus – 8 faj
- pikkelyes lóri (Trichoglossus chlorolepidotus)
- sárgafejű lóri (Trichoglossus euteles)
- sárga-zöld lóri vagy Meyer-lóri (Trichoglossus flavoviridis)
- szivárványlóri vagy sokszínű lóri (Trichoglossus haematodus)
- vöröshasú lóri (Trichoglossus rubritorquis), egyes rendszerekben (Trichoglossus haematodus) rubritorquis) alfaj
- meggyszínű lóri (Trichoglossus rubiginosus)
- apo-hegyi asszonylóri vagy Johnston asszonylórija (Trichoglossus johnstoniae)
- ékes lóri (Trichoglossus ornatus)

Psitteuteles (Bonaparte, 1854) – 3 faj
- tarka lóri (Psitteuteles versicolor) vagy (Trichoglossus versicolor)
- íriszlóri (Psitteuteles iris) vagy (Trichoglossus iri)s
- Goldie-lóri (Psitteuteles goldiei) vagy (Trichoglossus goldiei)

Lorius (Boddaert, 1783) – 6 faj
- fehérnyakú lóri (Lorius albidinuchus) vagy (Lorius albidinucha)
- Stresemann lórija vagy új-britanniai lóri (Lorius amabilis) vagy (Lorius hypoinochrous)
- zöldfarkú lóri (Lorius chlorocercus)
- sárgaköpenyes lóri (Lorius garrulus)
- vöröstarkójú hölgylóri (Lorius lory)
- feketefejű lóri (Lorius domicella) vagy (Lorius domicellus)

Phigys (Gray, 1870) – 1 faj
- remetelóri (Phigys solitarius)

Vini (Lesson, 1833) – 5 faj
- kéksapkás lóri vagy kékfejű lóri (Vini australis)
- rubinlóri (Vini kuhlii)
- henderson-szigeti lóri (Vini stepheni)
- zafírlóri (Vini peruviana)
- smaragdlóri (Vini ultramarina)

Glossopsitta (Bonaparte, 1854) – 3 faj
- mósuszlóri vagy pézsmalóri (Glossopsitta concinna)
- kis mósuszlóri vagy kis pézsmalóri (Glossopsitta pusilla)
- kékvállú lóri (Glossopsitta porphyrocephala)

Charmosyna (Wagler, 1832) – 14 faj
- aranycsíkos lóri (Charmosyna pulchella) vagy (Glossopsitta pulchella)
- burulóri (Charmosyna toxopei vagy (Glossopsitta toxopei)
- pálmalóri (Charmosyna palmarum vagy (Glossopsitta palmarum)
- diadémlóri vagy kaledóniai lóri (Charmosyna diadema) vagy (Glossopsitta diadema) – kihalt
- csíkozott lóri (Charmosyna multistriata) vagy (Glossopsitta multistriata)
- Josephina-lóri (Charmosyna josefinae) vagy (Glossopsitta josefinae)
- királyilóri vagy margarétalóri (Charmosyna margarethae) vagy (Glossopsitta margarethae)
- pápualóri vagy nyársfarkú lóri (Charmosyna papou)
- pirostorkú lóri (Charmosyna amabilis) vagy (Glossopsitta amabilis)
- pirosszárnyú lilafülű lóri (Charmosyna rubronotata) vagy (Glossopsitta rubronotata)
- szép lóri (Charmosyna placentis) vagy (Glossopsitta placentis)
- vöröstorkú lóri (Charmosyna rubrigularis) vagy (Glossopsitta rubrigularis)
- zöld karmazsinlóri (Charmosyna meeki) vagy (Glossopsitta meeki)
- Wilhelmina-lóri (Charmosyna wilhelminae) vagy (Glossopsitta wilhelminae)