Lóriformák

madáralcsalád
(Lórifélék szócikkből átirányítva)

A lóriformák (Loriidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjához tartozó alcsalád.

Infobox info icon.svg
Lóriformák
Bíborhasú szivárványlórik (Trichoglossus haematodus)
Bíborhasú szivárványlórik
(Trichoglossus haematodus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Selby, 1836
Alcsalád: Lóriformák (Loriinae)
Nemek
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lóriformák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lóriformák témájú kategóriát.

Fekete lóri (Chalcopsitta atra)
Bíborhasú szivárványlóri (Trichoglossus haematodus)
Zöldfarkú lóri (Lorius chlorocercus)
Pézsmalóri (Glossopsitta concinna)

Több korábbi rendszerben a lórifélék családjához (Loriidae) néven különálló családként szerepelt, de a modern molekuláris biológiai alapokon alapuló rendszertani vizsgálatok kimutatták, hogy különálló családként való besorolása nem indokolt.

Legutoljára 2020-ban zajlottak filogenetikai kutatások, mely több taxon helyét rendezték az alcsaládon belül.[1][2][3] Ezek szerint három különálló nemzetségbe (tribusz) csoportosíthatóak a nemek és a fajok. A korábban is idesorolt - általánosan lóriknak nevezett - madarak alkotják a lórirokonúak Loriini nemzetségét. Főleg ebben a nemzetségben történtek jelentős változások a vizsgálatok során. Számos új nemet különítettek el - részben régebben már használt nemeket élesztettek újra, részben új nemeket hoztak létre - és a meglevő nemeken belül is soroltak át fajokat egyik nemből a másikba.

A második nemet a Melopsittacini nemet a hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) alkotja egymagában, míg a harmadik nemzetségbe, a fügepapagáj-rokonúak (Cyclopsittini) nemzetségébe két nem tartozik.

Összesen három nemzetség 21 nem és 67 faj tartozik az alcsaládba.

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Celebesz szigetétől keletre fordulnak elő. Elterjedésük legdélibb pontja Tasmania, legészakibb a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindanao. A valódi papagájoknál messzebbre nyomultak be a Csendes-óceán szigetvilágába, egészen a Marquises- és a Pitcairn-szigetekig.

Különösen sok fajuk él Új-Guineában, ahol csak a remetelóri (Phygis) és a Vini nemnek nincs képviselője.

MegjelenésükSzerkesztés

Kis termetű vagy középnagy papagájok.Toll ruhájuk feltűnően színes,ragyogó.Csőrük többnyire megnyúlt,keskeny, a felső káva felett viaszhártyával.Fogkimetszésük nincs.Nyelvük végén kefeszerű képződmény található.Nyelvük végén lévő szemölcsök hosszúkásak, a táplálék felvételekor felemelkednek,jobbra,balra, illetve fel,le mozgathatóak így az eleség nemcsak hullámszerűen hátra,a nyelőcső felé,hanem a csőrben minden irányban szétpermetez,majd a nyelv végén egyetlen nyalábot alkotva összerendeződik.Csőrük a táplálék aprításában nem vesz részt,és miután zúzájuk alig tartalmaz izmokat, a táplálék gyorsan bejut a viszonylag rövid bélcsatornában.

ÉletmódjukSzerkesztés

Táplálékuk zömmel virágpor és nektár, amit ecsetvégű nyelvükkel gyűjtenek be. Megesznek még egyes gyümölcsöt, magvakat és rügyeket is.

SzaporodásukSzerkesztés

Faüregekbe készítik fészküket.

RendszerezésükSzerkesztés

Lorini nemzetségSzerkesztés

A 2020-ban zajlottak filogenetikai kutatások, több taxon helyét rendezték az alcsaládon belül.[4][5][3] Főleg ebben a nemzetségben történtek jelentős változások a vizsgálatok során. Számos új nemet különítettek el - részben régebben már használt nemeket élesztettek újra, részben új nemeket hoztak létre - és a meglevő nemeken belül is soroltak át fajokat egyik nemből a másikba.

  • Charminetta (Iredale, 1956) – 1 faj
    • Vilma-lóri (Charminetta wilhelminae), korábban (Charmosyna wilhelminae) vagy (Glossopsitta wilhelminae)
  • Synorhacma (Joseph et al, 2020) – 1 faj
    • sokcsíkú lóri (Synorhacma multistriata), korábban (Charmosyna multistriata) vagy (Glossopsitta multistriata)
  • Charmosynoides (Joseph et al, 2020) – 1 faj
    • Margit-lóri (Charmosynoides margarethae), korábban (Charmosyna margarethae) vagy (Glossopsitta margarethae)

Két további fajukat 700-1300 évvel ezelőtt irtották ki az otthonukat jelentő szigetekre betelepült polinézek.

  • Glossoptilus (Hartert, 1896) – 1 faj
    • Ibolyalóri Glossoptilus goldiei), korábban (Psitteuteles goldiei) vagy (Trichoglossus goldiei)
  • Saudareos (Joseph et al, 2020) – 5 faj
    • Mindanaói lóri (Saudareos johnstoniae), korábban (Trichoglossus johnstoniae)
    • sula-szigeteki lóri (Saudareos flavoviridis), korábban (Trichoglossus flavoviridis)
    • Meyer-lóri (Saudareos meyeri), korábban (Trichoglossus meyeri) - a sula-szigeteki lórival közös fajba sorolták korábban
    • ékes lóri (Saudareos ornata), korábban (Trichoglossus ornatus)
    • íriszlóri (Saudareos iris), korábban (Psitteuteles iris) vagy (Trichoglossus iris)

Melopsittacini nemzetségSzerkesztés

Cyclopsittini nemzetségSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. (2020. január 21.) „Uneven missing data skew phylogenomic relationships within the lories and lorikeets”. Genome Biology and Evolution 12 (7), 1131-1147. o. DOI:10.1093/gbe/evaa113.  
  2. (2020. január 21.) „Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities”. Emu - Austral Ornithology 120 (3), 201-215. o. DOI:10.1080/01584197.2020.1779596.  
  3. a b Parrots, cockatoos. IOC World Bird List Version 11.2. International Ornithologists' Union, July 2021. (Hozzáférés: 2021. július 21.)
  4. (2020. január 21.) „Uneven missing data skew phylogenomic relationships within the lories and lorikeets”. Genome Biology and Evolution 12 (7), 1131-1147. o. DOI:10.1093/gbe/evaa113.  
  5. (2020. január 21.) „Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities”. Emu - Austral Ornithology 120 (3), 201-215. o. DOI:10.1080/01584197.2020.1779596.  

ForrásokSzerkesztés