Kozma Ferenc mellszobra a Liptóvárosban, Zala György alkotása
Gazdasági hasznosítás
A fejlett országokban mára döntően a sportló lett a lótenyésztés célja

A lótenyésztés az állattenyésztés egyik fontos ágazata.

TörténeteSzerkesztés

A lótartásnak és lótenyésztésnek kivált az araboknál alakultak ki szigorú hagyományai. A modern lósport kifejlődésével Anglia jutott bizonyos vezetőszerephez.

Története MagyarországonSzerkesztés

A magyarság mint jellegzetes lovasnép tűnt fel Európában és a lótartás terén mindig jelentős szerepet vitt; a magyarországi lóvásárokról pl. a 15. század első felében Bertrandon de la Brocquiére francia lovag is bámulattal emlékezett meg. A magyar lovaskatonaság példaadó jelentőségét jellemzően mutatja a huszárság európai elterjedése.

A magyar ló történetét négy korszakra szokták osztani: a honfoglalás korabeli magyar ló kora, az arab ló hatásának korszaka, a spanyol ló divatja és az angol telivér korszaka.

A legkésőbbik korszakban került ide hadizsákmányul Franciaországból a Nonius nevű anglonormann mén 1816-ban; ezzel a mezőhegyesi ménesben alapítottak fajtát. A magyar lótenyésztés a világháború után új irányt vett, amennyiben a lótenyésztésben vidékenként és kerületenként a talajnak és a takarmányozási lehetőségeknek legmegfelelőbb, egyöntetű fajta tenyésztését tűzték ki célul. A gazdagabb, jó földű részeken a sok takarmányt igénylő, legerősebb magyar lovat, a „Nonius“-t, míg az ország legnagyobb részén az angol félvért, hegyesebb vidékeken a lipicai fajtát, a Kárpátalján az ősi huzult v. hegyi tarpánt, a nyugati megyékben a nórit tenyésztik. E tenyészkerületek mén szükségletét elsősorban az állami ménesekből, másodsorban magánménesekből fedezik. A bábolnai m. kir. állami ménes bármely fajtához tartozó tenyészkerületbe a nemességet, keménységet, igénytelenséget,jó mozgást adó és örökítő arabs teli- vért, arabs fajtát és az Erdélyből Bábolnára került lipicai fajtát, a mezőhegyesi magyar királyi állami ménes a nagy és kis Nonius (anglonormann) a Furioso és Northstar erősebb angol félvér és a Gidrán, angol-arabs méneket, a kisbéri m. kir. állami ménes az angol telivér méneket és az angol félvér méneket, a turjaremetei magyar királyi állami ménes Kárpátalján a húzni méneket tenyészti. A nyugat-magyarországi hidegvérű tenyész-kerület ménjeit Belgiumból, Németországból, főképpen a Rajna vidékéről vagy magyar magántenyésztőktől vásárolja.

1868-ban magyar-osztrák vegyes bizottság szállt ki Mezőhegyesre az ingó és ingatlan vagyon számbavételére. A magyar bizottság vezetője Kozma Ferenc volt. 1869. január 1-jén történt Mezőhegyes végleges átadása magyar vezetésbe. Kozma Ferenc azonnal megkezdte a méntelepek újjászervezését, nevezetesen Bábolnán tiszta arab, Kisbéren telivér angol, Mezőhegyesen és Fogarason többféle kitűnő fajtát hozott be, és nemes fajokból elárasztotta az országot elsőrendű ménlovakkal.

Az 1885-ös országos kiállításon rendezett lókiállítás a maga nemében páratlan volt Európában.

A lóSzerkesztés

A (Equus caballus) közel hatezer éve társa az embernek.A ló evolúciója 70 millió év alatt ment végbe. A vadló az amerikai kontinensen kihalt, csak az eurázsiai kontinensen maradt fenn.

Az ember és a vadló első találkozása ugyanúgy a vadász és a zsákmány találkozása volt, mint a többi állat esetében. A ló háziasítására az i. e. 4. évezredben került sor. Kezdetben békés célra használták a lovakat, teherszállításra, igásállatként, illetve hátaslóként. Az újabb történelemformáló korszakot a lovasnomád népek jelentették, a lovas harcászat elterjesztésével. A lovassportok ugrásszerű fejlődésével a fejlett országokban mára döntően a sportló lett a lótenyésztés célja, noha a fejlődő világban a lovak legtöbbje ma is gazdasági munkát végez. Egyes lovasnomád múltú népeknél napjainkban is fejik a lovat, a ló húsa pedig egyik-másik nyugati országban a gazdagok asztalára is kerül.

Egyes lófajtákSzerkesztés

A lófajtákat többféle szempont alapján csoportosíthatjuk. A melegvérű lófajták közül nemzetközileg elterjedtek az arab ló és az angol telivér, magyar fajták a kisbéri félvér, gidrán, nóniusz. Hidegvérű lófajták például a belga-ardenni ló, a magyar hidegvérű ló, a muraközi ló, a percheron. Az ember környezetének védelme, az erdők egészségének megőrzése, megújulásának biztosítása a hidegvérű lófajták reneszánszát hozta. További csoportot képeznek a pónifajták: shetland póni, welsh póni stb.

A lóállománySzerkesztés

Földünkön élő lóállomány és annak hústermelése (FAO, 2002)[1]
Kontinens Állomány
(millió db)
% Hústermelés
(millió tonna)
%
Afrika 4,9 8 13 2
Észak- és Közép-Amerika 14,1 24 129 19
Dél-Amerika 15,6 27 97 14
Ázsia 16,2 28 289 43
Európa 7,0 12 124 18
Óceánia 0,4 1 22 3
Világ 58,2 100 674 100

A különböző statisztikai adatok szerint a világ lóállománya 60-65 millió. A KSH 2009. december 1-jei összeírása szerint Magyarország lóállománya 61 ezerre tehető.[forrás?]

A ló rokon fajai[2] közül a háziszamarat tenyésztik, amely az afrikai vadszamár háziasított változata. A ló és a háziszamár hibridje az öszvér. A világ háziszamár-állománya 40 millióra, az öszvérek állománya 15 millióra tehető.

ForrásokSzerkesztés

  • Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dr. Szabó Lajos. A mezőgazdaság földrajza. Szaktudás Kiadó Ház Rt., 226. o. (2007). ISBN 9639553462 
  2. Lásd: ázsiai vadszamarak (Hemionus), szamarak (Asinus), zebrák (Hippotigris)