LNER A1 Tornado

Gőzmozdony

A Tornado az Arthur H. Peppercorn által tervezett A1-es osztályba tartozó gőzmozdony, amely 2008-ban gördült ki a szerelőcsarnokból. Nagy-Britanniában ez az első fővonali gőzmozdony, amely 1960 óta készült.

LNER A1 Tornado
Tornado-141208.jpg
LNER A1
Pályaszám
60163
Általános adatok
Gyártó A1 Steam Locomotive Trust
Szolgálatba állás 2008
Darabszám1 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés Pacific
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 2030 mm
Futókerék-átmérő
Elöl 970 mm
Hátul 1120 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség121 km/h
Szolgálati tömeg106,9 t
Gőzvontatás
Hengerek
Átmérője 480 mm
Dugattyú lökethossza 660 mm
Gőznyomás 1700 kPa
Rostélyfelület 4,65 m²
Túlhevítő felület 64,82 m²
Forrfelület 228,67 m²
Teljesítmény + 2000 kW
A Wikimédia Commons tartalmaz LNER A1 Tornado témájú médiaállományokat.

KészítéseSzerkesztés

Az A1-es gőzmozdony az 1923 és 1948 között működő London and North Eastern Railway (LNER) egyik legsikeresebb gépe volt. Közülük azonban egy sem maradt meg, valamennyit újrahasznosították ócskavasként, az utolsót, a Saint Mungót 1966 szeptemberében darabolták fel.[1]

A mozdony megépítését egy nonprofit szervezet, az A1 Steam Locomotive Trust kezdeményezte és támogatta. Az építéshez szükséges pénzt adományokból gyűjtötte össze. Magánszemélyek és nagyvállalatok egyaránt támogatták a projektet. A vasútbarátokat a többi között azzal a reklámmal hódították meg, hogy mondjanak le heti egy korsó sörről, és annak árát utalják át az új A1-es építésére.[2] A mozdony építése nagyjából három és fél millió fontba került.[3]

A Darlingtonban készült A1-es nem tökéletes másolata az eredetinek, hiszen a vasútbiztonsági előírások jelentősen megváltoztak az 1960-as években érvényben lévő szabályokhoz képest. Más esetben a korszerű gyártástechnológia miatt módosítottak: az új gép kazánját például hegesztették, míg az eredeti A1-eseké szegecselt volt, a tűzszekrényt pedig acélból készítették réz helyett. A szerkocsi is hegesztett lett, nem pedig szegecselt. A gőzmozdony alacsonyabb is a régieknél, mert csak így közlekedhet több fővonalon.[2]

A Tornado 2008. augusztus 1-jén gördült műhelyéből a nyilvánosság elé. A szakhatóságok óránkénti 90 mérföldes sebességre engedélyezték.[2] Az LNER egykori fő színének megfelelően almazöldre festett új A1-es gőzmozdony a 60163-as pályaszámot kapta. A mozdonyt a brit légierő által használt, az 1991-es öbölháborúban sikeresen bevetett Panavia Tornado vadászbombázóról nevezték el.

Fővonali engedélye birtokában a Tornado rendszeresen vontat szerelvényeket Nagy-Britanniában. 2010. június 23-án az ő segítségével helyezték át a sebességrekorder LNER A4 Mallardot a brit vasúttörténeti múzeum yorki kiállításáról a shildoni intézménybe.[4]

 
A Tornado Peppercorn a yorki vasúttörténeti múzeum udvarán

JegyzetekSzerkesztés

  1. A1 Steam Locomotive Trust, History. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
  2. a b c A britek építettek egy új 2C1-es gőzmozdonyt. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
  3. A1 Steam Locomotive Trust, How you can help?. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
  4. The Northern Echo, Mallard storms back... on the wind of Tornado. (Hozzáférés: 2011. október 15.)

ForrásokSzerkesztés

MultimédiaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés