York (Anglia)

város az Egyesült Királyságban
(York szócikkből átirányítva)

York (kiejtése ˈ) város az Egyesült Királyságban, Anglia északkeleti részén. A régió egyik legrégebbi városa, Yorkshire hagyományos központja, kulturális és vallási centrum, népszerű turisztikai célpont.

York
York zászlaja
York zászlaja
York címere
York címere
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Anglia
Régió Yorkshire and the Humber
Megye North Yorkshire
Alapítás évemint Eboracum i. sz. 71
Irányítószám YO1, YO10, YO19, YO23, YO24, YO26, YO30, YO31, YO32
Körzethívószám 01904
Testvérvárosok
Lista
Népességi adatok
Teljes népesség208 400 fő (2016)
Népsűrűség687 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület271,94 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 57′, ny. h. 1° 05′Koordináták: é. sz. 53° 57′, ny. h. 1° 05′
York weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz York témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A római időszak szerkesztés

 
A középkori városfal egy része római alapokra épült.

A régészeti leletek tanúsága szerint York területe már i.e. 7-8 ezer évvel ezelőtt is lakott volt. Britannia római meghódításának idején a brigantes nevű kelta törzs élt itt. Eleinte a törzs a rómaiak szövetségese volt, de később ellenségessé váltak, azért a Kilencedik Légió átkelt a Humberen, i.sz. 71-ben meghódította a brigantesek területét, és a Ouse és Foss folyók összefolyásánál Eboracum néven erődöt építettek.[1] A név eredetére két elmélet van, az egyik szerint tiszafás helyet jelent briton nyelven (eburos + āko(n) vagy birtokhelyet szintén kelta nyelven.[2][3] Az erődített katonai tábort először gerendákból, majd kőből épített fal övezte, mintegy 20 hektáron terült el és 6000 katonát tudott elszállásolni. A mai katedrális az erőd területén fekszik, az altemplomban folyó ásatások során megtalálták a fal maradványait.

Eboracumban tartózkodott huzamosabb ideig Hadrianus, Septimius Severus és I. Constantius (Chlorus) császár is. Severus császár Britannia Inferior provincia fővárosává tette és colonia státuszt adott neki. I. sz 306-ban a városban halt meg Constantius és az erőd katonái a fiát, Nagy Konstantint kiáltották ki császárnak.[4]

Az angolszász és dán korszak szerkesztés

I.sz. 400 körül árvizek tették lakhatatlanná a folyóparti városrészt és miután a rómaiak kivonultak Britanniából, angolszász törzsek szállták meg Eboracumot.[5] Ők a maguk nyelvén Eoforwicnek nevezték (eofor – vadkan + wic –falu). A település a 7. század közepén kezdett ismét növekedni, mikor Eadwine, Northumbria királya ideköltöztette az udvarát. Az első templomot is ő építtette, hogy abban keresztelkedjék meg 627-ben. Utóda, Oswald kőtemplommá alakította át a mai Minster elődjét.

A következő évszázadban itt tanult a híres teológus, Alcuin.

866-ban vikingek foglalták el a várost és tették britanniai birtokaik központjává. Ők a település nevét Jorviknak ejtették. A vikingek uralma idején Jorvik forgalmas kikötőváros és az észak-európai kereskedőútvonalak egyik csomópontja lett. Az utolsó jorviki uralkodót, Véresfejszéjű Eriket Eadred szász király űzte el, aki Northumbriát beolvasztotta növekvő birodalmába. A város neve ezek után fokozatosan Yorkra rövidült, változatos helyesírással (Yerk - 14. sz., Yourke – 16. sz., Yarke – 17. sz.)

A normann hódítás után szerkesztés

1068-ban, két évvel a normann hódítás után York polgársága, Northumbriával együtt fellázadt. Hódító Vilmos maga verte le a felkelést, melynek során a várost kifosztották és a temploma megrongálódott.[6] A normann király helyi hatalma megerősítésére két, máig meglevő tornyot emelt az Ouse két partján.

A megsérült templom helyén 1080-ban kezdtek el egy új katedrálist építeni, ebből lett a mai Minster. 1190-ben egy pogrom során a zsidó lakosság az erődbe menekült és ott részben öngyilkos lett, a túlélőket pedig a tömeg meglincselte.

Mint folyókikötő és a London - Edinburgh útvonal köztes állomásaként York virágzó kereskedővárossá vált. 1212-ben János király kereskedőkiváltságokat adományozott a városnak. Az angolok elsősorban gabonát és gyapjút exportáltak, míg bort hoztak be Franciaországból, posztót, vásznat és viaszt Németalföldről és prémet és faanyagot a Baltikumból. Fejlődésnek indult a gyapjúfonó és posztókészítő ipar.[7] I. Eduárd Yorkba gyűjtötte össze seregeit skót hadjárataihoz. 1396-ban II. Richárd király újabb városi privilégiumokat adott a településnek.

Miután VIII. Henrik bezáratta a kolostorokat, Yorkshire-ben és Lincolnshire-ben az északi katolikusok fellázadtak ellene, amit a király békés úton leszerelt, ám ígéreteit nem tartotta be és uralma megerősítésére Yorkban létrehozta az Északi Tanácsot. Ennek ellenére a katolikus ellenállás sokáig parázslott még Észak-Angliában, például Guy Fawkes, a Lőporos összeesküvés hírhedt vezetője is Yorkban született és nevelkedett.

 
A Shambles, régen a mészárosok utcája.

Újkor szerkesztés

Az angol polgárháború során a Cromwell-pártiak 1644-ben ostrom alá vették Yorkot. A királypárti Rupert herceg sietett a város felmentésére, de a Marston Moor-i csatában vereséget szenvedett és ezután York megadta magát.

A forradalom utáni iparosodási korszakban a térség ipari és kereskedelmi gócpontjai részben áthelyeződtek a közeli Leedsbe és Hullba, de York sikerrel megőrizte kulturális és társadalmi központi szerepét. A grófság társadalmi elitje a városban építtetett fényűző polgárházakat, színházat és lóversenypályát.

A vasutat 1839-ben vezették be a városba és a 19. század végére York fontos vasúti csomóponttá és a North Eastern Railway vasúttársaság központjává vált, mely utóbbi vállalat 5500 lakost alkalmazott. 1862-től kezdve sikeres csokoládégyártó üzemek települtek meg és a vasút mellett az édességkészítés vált a város iparának másik fontos pillérévé.

A 20. század második felétől kezdődően York kiválóan megmaradt középkori belvárosa egyre több látogatót vonzott, így a turizmust megerősítendő, 1975-ben létrehozták a Nemzeti Vasútmúzeumot, 1984-ben pedig a Jorvik Viking Centre-t. 1963-ban megnyitotta kapuit a Yorki Egyetem.

Földrajzi helyzete szerkesztés

A város a York-völgyben, a Pennine-hegység, az Észak-Yorki lápvidék és a Yorkshire Wolds dombvidéke közötti sík, termékeny területen helyezkedik el az Ouse és Foss folyók összefolyásánál.[8]

Az Ouse gyakran megárad, azért a várost megfelelő árvízelhárítási rendszerrel védik. Ennek ellenére 2000 októberében és novemberében az utóbbi 375 év legnagyobb áradásában 300 házat öntött el a víz. A folyómenti ártéri területeket a városon kívül a gyakori vízszintemelkedések miatt elsősorban mezőgazdasági célra hasznosítják.

Éghajlata szerkesztés

York éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,017,021,024,029,032,031,033,029,026,019,016,033,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)6,07,010,013,016,019,021,021,018,014,010,07,013,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,01,02,04,07,010,012,012,010,07,04,02,06,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−14,0−10,0−13,0−3,0−1,02,05,04,0−1,0−4,0−8,0−11,0−14,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)594637415050626855566550639
Havi napsütéses órák száma3156931301861801861501209360311316
Forrás: [1]

Lakossága szerkesztés

 
Belvárosi részlet.
York lakosságának etnikai megoszlása
2010-es becslés York Yorkshire and the Humber Anglia
Teljes népesség 202,400 5,301,300 52,234,000
Fehér 92,8% 89,6% 87,5%
Kevert 1,3% 1,5% 1,9%
Ázsiai 3,4% 6,2% 6,0%
Fekete 1,2% 1,5% 2,9%
Kínai és egyéb 1,4% 1,3% 1,6%

A 2001-es népszámlálási adatok alapján magának York városának 137 505 lakosa volt, míg a városi önkormányzathoz tartozó valamennyi terület össznépessége 181 094.[9] A 76 920 háztartás 36%-ban házaspárok éltek, 31,3%-uk egyszemélyes háztartás volt, 8,7%-ban élettársi, 8%-ban pedig lakótársi viszonyban voltak az ott élők. 2001-ben a yorkiak 5,1%-a született Nagy-Britannián kívül (az országos átlag 9,2% volt) és 95%-uk a fehér bőrű brit etnikumhoz tartozott.

A bűnözési statisztikát illetően York nem különbözik számottevően az angol átlagtól, habár az autófeltörések száma valamivel magasabb annál.

Vallás szerkesztés

York az anglikán egyház északi régiójának és a yorki egyházmegye központja, valamint a yorki érsek székhelye. A katedrálissal együtt 33 anglikán templom működik a városban. York ezenkívül a katolikus Middlesbrough-i egyházmegye központja is és 8 katolikus templom működésének színhelye. A kisebb keresztény felekezetek közül a kvékerek, metodisták és unitáriusok játszanak jelentős szerepet a vallási életben, valamint egy mecset szolgálja a muszlim lakosok igényeit. A 2011-es népszámláláson a lakosok 59,5%-a vallotta magát kereszténynek.[10]

Gazdaság szerkesztés

 

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság szerkezete. Korábban csak néhány vasúti és csokoládégyártási munkaadó produkálta a termelés nagy részét, és a gyártási kapacitás 75%-án négy üzem osztozott. A 90-es években megszűnt a vasúti kocsik gyártása és a 2000-es évek közepén a Kraft Foods Lengyelországba költöztette át a csokoládégyártást, valamint a Nestlé is több száz főt bocsátott el.[11]

York gazdasága ma túlnyomórészt a szolgáltatásokon alapszik, mely a város foglalkoztatottjai 88,7%-ának ad munkát. Ebbe a szektorba tartoznak a közalkalmazottak, az egészségügyben, oktatásban, pénzügyben, információtechnológiában és turizmusban dolgozók. Utóbbi szektorban a dolgozók 10,7%-a talált állást. 2009-ben York volt a brit állampolgárok által a 7., a külföldiek által pedig a 13. leglátogatottabb nagy-britanniai város.

Jelentősen növekszik az új technológiai és kreatív szektorok jelentősége. A Yorki Egyetem mellett megnyitottak egy innovációs parkot és 1998-2008 között 80 új technológiai cég telepedett meg a városban, 2800 új munkahelyet teremtve.

A munkanélküliség alacsony (4,2%) az Egyesült Királyság 5,3%-ához képest (2008)

Közlekedés szerkesztés

York közúton és vasúton könnyen megközelíthető. A legközelebbi repülőtér Manchesterben és Leedsben van, de a londoni repülőterekről is kényelmesen elérhető tömegközlekedéssel és vasúttal.

Látnivalók szerkesztés

 
A gótikus katedrális, a Minster.
  • A yorki katedrális Észak-Európa legnagyobb gótikus katedrálisa
  • A katedrálison kívül számos kisebb-nagyobb gótikus templom és kápolna
  • A yorki erőd egy része máig megmaradt, különálló tornya, a Clifford’s Tower és a York Castle Museum (korábban börtön)
  • A középkori városfal nagy része megmaradt, hosszát tekintve a legnagyobb egész Angliában. A városkapuk mind láthatóak és a 4 km-nyi városfal nagy része bejárható.
  • A Snickelways, a középkorból megmaradt szűk utcák és sikátorok. Leghíresebb a Shambles, egy keskeny, boltokkal szegélyezett macskaköves utca, ahol még a valamikori hentesüzletek kampói is megmaradtak.
  • A Fekete Hattyú Fogadó (Black Swan Inn), egy 1417-ben épült gerendavázas ház, mely kísérteteiről is nevezetes.
  • A Jorvik Viking Centre, a viking múzeum.
  • A National Railway Museum, a vasútmúzeum és még számos kisebb múzeum és galéria.
  • A történelmi óváros látványosságainak felkeresését a turista számára megkönnyíti a Macskaösvény (Cat Trail), melynek végigjárása 21, az érdekes épületeken elhelyezett macskafigura megkeresését jelenti.[12]

A Nemzetközi Kísértetkutató Alap (Ghost Research Foundation International) szerint York Anglia legkísértetjártabb városa.[13]

Minden év szeptemberében megrendezik a yorki gasztronómiai fesztivált (Festival of Food and Drink), mely 10 napig tart és 150 000 látogatót is vonz. A helyi ételkülönlegességek egyike a yorki sonka.[14]

A Wikimédia Commons tartalmaz York (Anglia) témájú médiaállományokat.

Testvérvárosok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Willis, Ronald (1988). The illustrated portrait of York (4th ed.). Robert Hale Limited. pp. 26–27. ISBN 0-7090-3468-7.
  2. Xavier Delamarre, Dictionnaire de la langue gauloise, éditions errance 2003, p. 159.
  3. Pierre-Yves Lambert, La langue gauloise, éditions errance 1994, p. 39.
  4. "Lower (Britannia Inferior) and Upper Britain (Britannia Superior)". Vanderbilt University. Hozzáférés ideje: 24 October 2007.
  5. Jones, Barri; Mattingly, David (1990), An Atlas of Roman Britain, Cambridge: Blackwell Publishers (published 2007), p. 317, ISBN 978-1-84217-067-0.
  6. "York" Archiválva 2007. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Encyclopedia Brittanica 1911.
  7. P.M. Tillott, ed. (1961). A History of the County of York: the City of York: The later middle ages - Communications, markets and merchants. British History Online. pp. 97–106.
  8. Hall, Richard (1996). English Heritage: Book of York (1st ed.). B.T. Batsford Ltd. p. 25. ISBN 0-7134-7720-2.
  9. "KS01 Usual resident population: Census 2001, Key Statistics for urban areas". Office for National Statistics.
  10. "2011 Census: Census Area Statistics: Key Figures: Area: York (Local Authority)". Neighbourhood Statistics. Office for National Statistics.
  11. "More jobs lost at chocolate firm". BBC News Online (BBC). 20 September 2006
  12. York Cat Trail. [2013. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 22.)
  13. The Most Haunted City
  14. York Food Festival. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 22.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a York című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.