Főmenü megnyitása

Lakatos Flóris

(1880–1954) magyar hegedűművész
Lakatos Flóris 1920.jpg

Lakatos Flóris (Komárom, 1880. február 24.Budapest, 1954. április 1.) prímás, zeneszerző, hegedűművész, Lakatos Sándor édesapja. Korának legkiválóbb cigányprímása.

ÉletpályájaSzerkesztés

Nemes muzsikusdinasztia leszármazottja. hétéves korától zongorázott, és csak három évvel később tanult hegedülni. Kezdetben nagyapja, az öreg Lakatos Flóris tanította, 17 éves korától Esztergomban Jónás Pali zenekarának karmestere volt. Mint fiatal muzsikus Prágába került, ott neves tanárok irányítása mellett tökéletesítette hegedűjátékát, az első cigányzenész volt, aki partitúrát írt, kottából játszott. Visszatérése után több szóló hangversenyt adott, amelyeken rendszerint Bach, Pablo de Sarasate, Paganini, Henryk Wieniawski műveit játszotta. Akkoriban szerepelt Magyarországon Jan Kubelík világhírű cseh hegedűművész, aki arról volt híres hogy Paganini halála után ő volt az első olyan művész, aki ki mert állni Paganini műveivel. Lakatos Flóris ekkor Győr városában muzsikált, és ugyanezeket a műveket el tudta játszani, mint Kubelík. A neves prímás ekkor kapta a „cigány Kubelík" nevet. 1910-ben alakított zenekarával mindig első osztályú szórakozó helyeken muzsikált. Együttesét 1943-ban fiának Lakatos Sándornsk adta át. Több zenekari szerzeménye (egyik legismertebb Nagy a feje búsuljon a ló Paganini 24. Capriccio mintájára.) és feldolgozás mellett, néhány maradandó nótát szerzett. Elhagyott az asszony (sz. Jávor László) nótája első díjat nyert a Rádió Újság 1936. évi pályázatán. További sikeres nótái: Elpihent az öreg gulya (sz. Kunéry Kálmán). Hej ez a szőke Maros (sz. H. Ladányi Margit). Szép, szép, szép a rózsám (sz. Ságodi József).

JegyzetekSzerkesztés

  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633305993

ForrásokSzerkesztés

Hang és képSzerkesztés