Lengőkeret csillapítás

A mechanikus felépítésű, elektromágneses műszerek lengőrészei a villamos kitérítő nyomaték hatására, visszatérítő nyomaték ellenében kitérnek. Tehetetlenségüknél fogva a mért értéken túllendülnek. Ezt követően egyre csökkenő lengéseket végeznek a mért érték körül. A beállási időt a szabvány 4 másodpercben határozza meg.

Használata szerkesztés

A lengőkeret csillapítás csak állandó mágneses műszereknél használható, mivel a csillapításnak mindig azonosnak kell lennie.

Működési elve szerkesztés

Lengőtekercses műszereknél a lengőtekercs huzalját egy fémből készült lengőkeretre tekerjük. Az elmozdulás hatására az állandó mágnes erővonalai metszik a lengőkeretet, így abban feszültség indukálódik. Mivel lengőkeret csillapításnál a keret mindig egy zárt menet, abban áram folyik. A keretben folyó áram Lenz törvénye értelmében akadályozni igyekszik az indukciót, tehát az elmozdulást.

Mértékének beállítása szerkesztés

A tehetelenségi nyomaték függ a lengőrész súlyától, és geometriai méreteitől. Az állandó mágnes erőssége, és így az indukált feszültség nagysága adott. Az keretben folyó áramot viszont tudjuk befolyásolni a keret ellenállásának megválasztásával.

  • Különféle alumínium ötvözetek használatával, eltérő fajlagos ellenállással.
  • Az eloxált alumínium keret vastagságának csökkentésével.
  • A kereten négyszögletes kicsípésekkel a keresztmetszet csökkentésével.
  • Vörösréz lengőkeret használatával.

Szigetelés szerkesztés

Féltengelyek használata esetén a két féltengely eltérő potenciálon van. A féltengelyeket a lengőkerettől gondosan el kell szigetelni.

Külső hivatkozások szerkesztés

  • Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. (Műszaki Könyvkiadó. 1962)
  • Tamás László: Analóg műszerek. (Jegyzet. Ganz Műszer ZRt. 2006)