Főmenü megnyitása

Leopold Henryk Staff (Lwów, 1878. november 14.Skarżysko-Kamienna, 1957. május 31.) lengyel költő, drámaíró, fordító, akit a lengyel PEN Club Nobel-díjra jelölt. A 20. század legnagyobb művészei közé tartozott, az európai modernizmus képviselője volt.

Leopold Staff
Leopold Staff
Leopold Staff
Élete
Született 1878. november 14.
Lwów
Elhunyt 1957. május 31. (78 évesen)
Skarżysko-Kamienna
Sírhely Powązki temető
Nemzetiség lengyel
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) lírai műfajok, dráma
Irodalmi díjai Lengyelország Újjászületése érdemrend
POL Polonia Restituta Komandorski BAR.svg
POL Polonia Restituta Oficerski BAR.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Staff témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
A „Płanetnicy” irodalmi csoport tagjai Lvivben.

Polgári családból származott. Édesapja, egy cseh származású cukrász, három gyermeket nevelt. Leopold 1897-től 1901-ig a lvovi egyetemen jogot és filozófiát hallgatott, majd romanisztikát tanult. 1901-től 1903-ig Franciaországban és Olaszországban élt. Az I. világháború alatt Harkovban telepedett le, 1918-ban Varsóba költözött. Már az 1920-as évektől koszorús költőnek számított. Különböző szerkesztőségekben dolgozott, és irodalmi munkájából élt.

A két világháború közötti időszakban rendkívül befolyásos személyiséggé, Lengyelország egyik legismertebb költőjévé vált. 1933-tól a Lengyel Irodalmi Akadémia alelnöke volt. A második világháború kezdetekor Varsóban, később Krakkóban, 1949-től újra Varsóban élt.

A munkásságát több irodalmi és állami kitüntetéssel ismerték el (például: kétszer - 1927-ben és 1951-ben - nyerte el a nemzeti irodalmi díjat). A varsói és a Jagelló Egyetem dísztoktorává választották.

Hirtelen halt meg 1957. május 31-én. Varsóban temették el, a híres Powązki temetőben.

Irodalmi pályafutásaSzerkesztés

Staff művészete három időszakra osztható:

  1. A fiatal alkotó munkássága 1918-ig.
  2. A két világháború között (1918-1939).
  3. A második világháború utáni Lengyelországban.

Költészete a Młoda Polska körében alakult ki. Első verseskötetén - Sny o potędze (Álmok a hatalomról, 1901) - érződött Nietzsche filozófiájának hatása: az életigenlést, a szellem aktivitását szegezte szembe a korabeli uralkodó dekadens, pesszimista világával. További kötetei költői programmá érlelték ifjúkori optimizmusát (Dzień duszy, 1903; Gałąź kwitnąca, 1908; Uśmiechy godzin, 1910; Łabędź i lira, 1914). Lírájának főhőse a boldogságért, az igazságért és a szépségért küzdő, örökké vándorló, belső harmóniára törekvő ember. Költészete vallásos tartalommal bővült, egyre inkább a hétköznapi, egyszerű kisember került művei központjába, aki a mindennapok bensőséges örömeit kereste (Ścieżki polne, 1919). A két világháború között költészete tovább egyszerűsödött. A német megszállás alatt antifasiszta verseket írt (Martwa pogoda, 1946).

MűveiSzerkesztés

VerseskötetekSzerkesztés

  • Sny o potędze - Álmok a hatalomról (1901)
  • Dzień duszy - A lélek napja (1903)
  • Ptakom niebieskim - Kék madarak (1905)
  • Gałąź kwitnąca - Virágzó ág (1908)
  • Uśmiechy godzin - Órák mosolyai (1910)
  • W cieniu miecza A kard árnyéka (1911)
  • Łabędź i lira - Hattyú és lant (1914)
  • Tęcza z łez i krwi - A szivárvány, a könnyek és vér (1918)
  • Ścieżki polne - Mezei ösvények (1919)
  • Szumiąca muszla (1921)
  • Żywiąc się w locie (1922)
  • Ucho igielne - A tű foka (1927)
  • Wysokie drzewa - Magas fák (1932)
  • Barwa miodu - A méz színe (1936)
  • Wiersze wojenne - A háború sorai (1942-1945)
  • Martwa pogoda - Halott időjárás (1946)
  • Wiklina (1954)
  • Dziewięć muz - Kilenc múzsa (1958)

DrámákSzerkesztés

  • Skarb - Kincs (1904)
  • Godiwa (1906)
  • Igrzysko - Játszótér (1909)
  • To samo - Ugyanaz (1912)
  • Wawrzyny - Babérok (1912)
  • Południca (1920)

FordításokSzerkesztés

Ókori szerzők (Démokritosz, Epikurosz, Petronius), középkori és reneszánsz költők, francia és német klasszikusok (Diderot, Goethe) leghíresebb műveit, Friedrich Nietzsche és Thomas Mann legfontosabb írásait fordította lengyelre.

Gyűjteményes kiadásokSzerkesztés

  • Pisma 1-19. - Írásai 1-19. kötet (1931-1934)
  • Wiersze zebrane 1-5. - Összegyűjtött versek 1-5. kötet (1955)

Magyar nyelvenSzerkesztés

  • Lengyel költők antológiája - 6 vers (1951)
  • Nagyvilág - 8 vers (1957/5.)
  • Világirodalmi antológia VI-2. kötet - 7 vers (1962)
  • Hárs Ernő: Csillagóra[1] - 3 vers (1964)
  • Lengyel költők antológiája - 7 vers (1969)
  • Hárs Ernő: Árnyak a barlang falán (antológia) - 5 vers (1983)

IrodalomSzerkesztés

  • A. Sandauer: Leopold Staff (Poeci trzech pokoleń, 1955)
  • Jerzy Kwiatkowski: U podstaw liryki Leopolda Staffa (1966)
  • Marta Wyka: Leopold Staff (1985)

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Staff témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés