Leopold Staff

Leopold Henryk Staff (Lemberg, 1878. november 14. – Skarżysko-Kamienna, 1957. május 31.) lengyel költő, drámaíró, fordító, akit a lengyel PEN Club Nobel-díjra jelölt. A 20. század legnagyobb művészei közé tartozott, az európai modernizmus képviselője volt.

Leopold Staff
Élete
Született	1878. november 14. Lemberg
Elhunyt	1957. május 31. (78 évesen) Skarżysko-Kamienna
Sírhely	Powązki temető
Nemzetiség	lengyel
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	lírai műfajok, dráma
Kitüntetései	Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztje Commander of the Order of Polonia Restituta Work Flag Order, 1st class Gold Cross of Merit‎ Commander with Star of the Order of Polonia Restituta
Irodalmi díjai	Lengyelország Újjászületése érdemrend
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Staff témájú médiaállományokat.

Élete

A „Płanetnicy” irodalmi csoport tagjai Lvivben.

Polgári családból származott. Édesapja, egy cseh származású cukrász, három gyermeket nevelt. Leopold 1897-től 1901-ig a lvovi egyetemen jogot és filozófiát hallgatott, majd romanisztikát tanult. 1901-től 1903-ig Franciaországban és Olaszországban élt. Az I. világháború alatt Harkovban telepedett le, 1918-ban Varsóba költözött. Már az 1920-as évektől koszorús költőnek számított. Különböző szerkesztőségekben dolgozott, és irodalmi munkájából élt.

A két világháború közötti időszakban rendkívül befolyásos személyiséggé, Lengyelország egyik legismertebb költőjévé vált. 1933-tól a Lengyel Irodalmi Akadémia alelnöke volt. A második világháború kezdetekor Varsóban, később Krakkóban, 1949-től újra Varsóban élt.

A munkásságát több irodalmi és állami kitüntetéssel ismerték el (például: kétszer – 1927-ben és 1951-ben – nyerte el a nemzeti irodalmi díjat). A varsói és a Jagelló Egyetem dísztoktorává választották.

Hirtelen halt meg 1957. május 31-én. Varsóban temették el, a híres Powązki temetőben.

Irodalmi pályafutása

Staff művészete három időszakra osztható:

1. A fiatal alkotó munkássága 1918-ig.
2. A két világháború között (1918-1939).
3. A második világháború utáni Lengyelországban.

Költészete a Młoda Polska körében alakult ki. Első verseskötetén – Sny o potędze (Álmok a hatalomról, 1901) – érződött Nietzsche filozófiájának hatása: az életigenlést, a szellem aktivitását szegezte szembe a korabeli uralkodó dekadens, pesszimista világával. További kötetei költői programmá érlelték ifjúkori optimizmusát (Dzień duszy, 1903; Gałąź kwitnąca, 1908; Uśmiechy godzin, 1910; Łabędź i lira, 1914). Lírájának főhőse a boldogságért, az igazságért és a szépségért küzdő, örökké vándorló, belső harmóniára törekvő ember. Költészete vallásos tartalommal bővült, egyre inkább a hétköznapi, egyszerű kisember került művei központjába, aki a mindennapok bensőséges örömeit kereste (Ścieżki polne, 1919). A két világháború között költészete tovább egyszerűsödött. A német megszállás alatt antifasiszta verseket írt (Martwa pogoda, 1946).

Művei

Verseskötetek

• Sny o potędze – Álmok a hatalomról (1901)
• Dzień duszy – A lélek napja (1903)
• Ptakom niebieskim – Kék madarak (1905)
• Gałąź kwitnąca – Virágzó ág (1908)
• Uśmiechy godzin – Órák mosolyai (1910)
• W cieniu miecza A kard árnyéka (1911)
• Łabędź i lira – Hattyú és lant (1914)
• Tęcza z łez i krwi – A szivárvány, a könnyek és vér (1918)
• Ścieżki polne – Mezei ösvények (1919)
• Szumiąca muszla (1921)
• Żywiąc się w locie (1922)
• Ucho igielne – A tű foka (1927)
• Wysokie drzewa – Magas fák (1932)
• Barwa miodu – A méz színe (1936)
• Wiersze wojenne – A háború sorai (1942-1945)
• Martwa pogoda – Halott időjárás (1946)
• Wiklina (1954)
• Dziewięć muz – Kilenc múzsa (1958)

Drámák

• Skarb – Kincs (1904)
• Godiwa (1906)
• Igrzysko – Játszótér (1909)
• To samo – Ugyanaz (1912)
• Wawrzyny – Babérok (1912)
• Południca (1920)

Fordítások

Ókori szerzők (Démokritosz, Epikurosz, Petronius), középkori és reneszánsz költők, francia és német klasszikusok (Diderot, Goethe) leghíresebb műveit, Friedrich Nietzsche és Thomas Mann legfontosabb írásait fordította lengyelre.

Gyűjteményes kiadások

• Pisma 1-19. – Írásai 1-19. kötet (1931-1934)
• Wiersze zebrane 1-5. – Összegyűjtött versek 1-5. kötet (1955)

Magyarul

• Lengyel költők antológiája – 6 vers (1951)
• Nagyvilág – 8 vers (1957/5.)
• Világirodalmi antológia VI-2. kötet – 7 vers (1962)
• Hárs Ernő: Csillagóra – 3 vers (1964)
• Lengyel költők antológiája – 7 vers (1969)
• Hárs Ernő: Árnyak a barlang falán (antológia) – 5 vers (1983)

Irodalom

• A. Sandauer: Leopold Staff (Poeci trzech pokoleń, 1955)
• Jerzy Kwiatkowski: U podstaw liryki Leopolda Staffa (1966)
• Marta Wyka: Leopold Staff (1985)

Képgaléria

• 
  Épületrészlet Varsóban, ahol Leopold Staff 1949 és 1957 között élt
• 
  A varsói ház falán látható emléktábla közelről
• 
  Portré (Stanisław Pichor festménye)
• 
  Leopold Staff sírja a Powązki temetőben

Források

• Világirodalmi lexikon XIII. (Sf–Suzuki). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1992. 503. o. ISBN 963-05-6416-5  
• Nasz Dziennik: Piotr Czartoryski-Sziler: Leopold Staff, az elfeledett költő (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 15.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Staff témájú médiaállományokat.

• Encyclopedia Britannica: Leopold Staff (Polish poet) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 14.)
• Info-Poland: Varsó hangja, Leopold Staff (angol nyelven). [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 14.)
• Literat: Leopold Staff: Válogatott versek (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 15.)

Kapcsolódó szócikkek

• Lengyel költők, írók listája