Ligeti Vilma

magyar írónő

Ligeti Vilma (Ungvár, 1912. július 1.Budapest, 1982. szeptember 13.) magyar írónő, zenetanár.

Ligeti Vilma
Született 1912. július 1.[1]
Ungvár
Elhunyt 1982. szeptember 13. (70 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író
Sírhely Farkasréti temető

ÉleteSzerkesztés

Apja nyomdász volt. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán zongoratanári oklevelet szerzett, majd Kiskunhalason zenetanárként dolgozott. 1937-ben Franciaországba került, ahol zongoratanár volt, de cikkeket is írt. A második világháború alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban, a nőmozgalom illegális lapját szerkesztette. 1947-ben visszatért Magyarországra. 1947 és 1952 között különböző kulturális és külügyi állásokat látott el, később csak írásaiból élt. 1961-tól 1964-ig tanulmányúton volt Indiában és tapasztalataiból több könyvet is írt.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Hazatérés (színmű, Budapest, 1948)
  • Daloló holnapok (színmű, Budapest, 1949)
  • Ének a Tiszaparton (regény, Budapest, 1951)
  • A Horthy korszak rövid önéletrajza (publicisztikai írások, Budapest, 1953)
  • Aranyköd (regény, Budapest, 1957)
  • Siva árnyékában (Budapest, 1966)
  • A Gangesz partján (Budapest, 1969)
  • Indiai arcképek (Budapest, 1977)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ligeti Vilma, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09494.htm
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 12.)

ForrásokSzerkesztés