Limnodynastes fletcheri

békafaj

A Limnodynastes fletcheri a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Limnodynastes fletcheri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. fletcheri
Tudományos név
Limnodynastes fletcheri
Boulenger, 1888
Szinonimák
  • Limnodynastes Fletcheri Boulenger, 1888
  • Limnodynastes marmoratus Lamb, 1911
  • Opisthodon fletcheri — Wells & Wellington, 1985
  • Opisthodon lambi Wells & Wellington, 1985
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes fletcheri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes fletcheri témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Új-Dél-Wales államának nyugati felétől és Queensland déli részétől, a Nagy-Vízválasztó-hegységtől nyugatra, Victoria állam északi területein át egészen Dél-Ausztráliáig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 808 000 km².[1]

Nevének eredete szerkesztés

Tudományos nevét az első példányokat gyűjtő Joseph James Fletcher (1850–1926) ausztrál zoológus tiszteletére kapta.

Megjelenése szerkesztés

 
A szemek között jól látható a pillangó alakú mintázat

Közepes termetű békafaj, testhossza elérheti az 5,5 cm-t.[2] Háta bézs vagy szürkésbarna színű, rajta sötétebb pettyekkel és foltokkal.[2] Hasa fehér. Pupillája csaknem kerek, írisze aranybarna. Közvetlenül szeme felatt gyakran rózsaszín, vagy lilás foltok láthatók. Szemei között általában pillangó alakú minta helyezkedik el.[3] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya figyelhető meg. Ujjai végén nincsenek korongok.[2]

Életmódja szerkesztés

A párzás tavasztól őszig tart, de eső után az év bármely szakában bekövetkezhet.[2] Petéit habos petecsomókban rakja le a pocsolyák, mocsarak, elárasztott árkok vizének felszínére. Az ebihalak hossza elérheti a 8 cm-t,[2] színük fakó arany vagy barna. Az ebihalak gyakran a víz mélyén maradnak,[2] teljes kifejlődésük négy-öt hónapot vesz igénybe.

Különlegessége a meghosszabbodott első ujja, melyről angol nevét (Long-thumbed frog – hosszú hüvelykujjú béka) is kapta.[4]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Bár a vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván, élőhelyének elvesztése fenyegeti az élőhelyén található folyók jellegének változása következtében. Határozott összefüggés fedezhető fel a folyók áradási gyakorisága és a faj szaporodási aktivitása között.[5][6] A megfelelő mértékű szaporodáshoz szeptembertől decemberig kívánatos a folyók áradása, amit a folyók szabályzása korlátoz.[3]

Elterjedési területén több nemzeti park is fekszik.[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. AmphibiaWeb
  2. a b c d e f FrogID, Western Australian Museum
  3. a b Atlas of Living Australia
  4. FrogWatch SA
  5. Ocock, Joanne F. (2014. december 1.). „Frogs during the flood: Differential behaviours of two amphibian species in a dryland floodplain wetland”. Austral Ecology 39 (8), 929–940. o. DOI:10.1111/aec.12158. ISSN 1442-9993.  
  6. McGinness, Heather M. (2014. január 1.). „Floodplain amphibian abundance: responses to flooding and habitat type in Barmah Forest, Murray River, Australia”. Wildlife Research 41 (2), 149–162. o. DOI:10.1071/wr13224.  
  7. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 17.)

Források szerkesztés