Linóleum
A linóleum[1] a műanyagok egyike. Feltalálója az angol Frederick Edward Walton, aki 1863-ban szabadalmat kapott találmányára.
A szó eredete
szerkesztésA szó eredetileg a latin "linum" (len) és "oleum" (olaj) összetételéből álló fantáziaszó volt, amely később fajtanévvé vált.
A szó fajtanévvé válása
szerkesztésMivel Walton nem szerzett védjegyoltalmat találmánya nevére, ezért hiába pereskedett, az angol bíróság megállapította, hogy a szó generikussá, azaz fajtanévvé vált, tehát ennek a szónak a használatára Waltonnak nincs kizárólagos joga.
Előállítása és felhasználása
szerkesztésA linóleumot főleg padlófedésre használják. Úgy állítják elő, hogy jutarostokra oxidált lenolaj, parafa vagy faliszt és festék keverékét préselik nagy nyomással, simán vagy sablonokkal mintázva. A linóleum teljesen síma, hézagmentes felületet ad, így könnyen tisztítható. Némelyek szerint baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik.[2]
A linóleummetszés, gyakran használt nevén linómetszés magasnyomású grafikai sokszorosító eljárás, mely hasonló a fametszéshez, de dúcként a könnyebben megmunkálható linóleumot használják hozzá.[3]
Gyakorta linóleumnak nevezik a PVC padlóburkolatot, mivel felülete, mintázata és felhasználása hasonló, de anyaga és előállítása teljesen különbözik.
Képgaléria
szerkesztés-
Fred Walton arcképe
-
Linóleum színminták
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A szó eredeti, korábban magyarul is használt, írásmódja linoleum
- ↑ Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940) 4211. old.
- ↑ Aleš Krejča: A művészi grafika technikái, ISBN 963-13-1717-X
Források
szerkesztés- Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)
- Bokor József (szerk.). Linoleum, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X