Talpas gőte

A talpas gőte (Lissotriton helveticus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Talpas gőte
Spanyolországi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Farkos kétéltűek (Caudata) Alrend: Salamandroidea Család: Szalamandrafélék (Salamandridae) Alcsalád: Bordásgőte-formák (Pleurodelinae) Nem: Lissotriton Bell, 1839 Faj: L. helveticus
Tudományos név
Lissotriton helveticus (Razoumovsky, 1789)
Szinonimák
Szinonimák Lacerta helvetica Razoumovsky, 1789 Salamandra palmata Schneider, 1799 Salamandra palmipes Latreille, 1800 Molge palmata — Merrem, 1820 Triton palmatus — Millet de la Turtaudière, 1828 Lissotriton palmipes — Bell, 1839 Lophinus palmatus — Gray, 1850 Triton laevis Higginbottom, 1853 Triton minor Higginbottom, 1853 Triton helveticus — Leydig, 1867 Triton alonsoi López-Seoane, 1885 Triton paradoxus — Dürigen, 1897 Triton (Triton) palmatus — Wolterstorff, 1901 Triton palmatus forma sequeirai Wolterstorff, 1905 Triton palmatus forma sequeirai Wolterstorff, 1905 Triturus helveticus — Dunn, 1918 Triturus palmatus sequeirai — Mertens, 1925 Triturus helveticus helveticus — Mertens & Müller, 1928 Triturus helveticus sequeirai — Mertens & Müller, 1928 Triturus helveticus punctillatus Schmidtler, 1970 Triturus helveticus alonsoi — Salvador, 1974 Triturus (Palaeotriton) helveticus — MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990 Lissotriton helveticus — García-París, Montori & Herrero, 2004 Lissotriton helveticus helveticus — García-París, Montori & Alonso-Zarazaga, 2004 Lissotriton helveticus alonsoi — García-París, Montori & Alonso-Zarazaga, 2004 Lissotriton helveticus punctillatus — García-París, Montori & Alonso-Zarazaga, 2004 Lophinus helveticus — Litvinchuk, Zuiderwijk, Borkin & Rosanov, 2005
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Talpas gőte témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Talpas gőte témájú médiaállományokat és Talpas gőte témájú kategóriát.

Előfordulása

A talpas gőte hazája Spanyolország északi része, Franciaország, Anglia, Belgium, Hollandia, Németország nyugati része és Svájc. Elterjedésének középpontja, mint látszik, Franciaország.

Alfajai

• Lissotriton helveticus alonsoi (López-Seoane, 1885)
• Lissotriton helveticus helveticus (Razoumovsky, 1789)
• Lissotriton helveticus punctillatus (Schmidtler, 1970)

Megjelenése

Hím

A talpas gőte nagyságra körülbelül akkora, mint a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), 8–8,5 centiméter hosszú, karcsú termetű, halántékíve csontos, háttaraja nagyon alacsony, torka nem színezett, a hím lábujjait úszóhártya köti össze, hátgerince két oldalán egy-egy hosszanti él fut végig, úgyhogy a törzs keresztmetszete ötélűnek látszik. Farka lecsapott végéből különféle hosszúságú, fonálszerű csúcs nyúlik ki. A hátoldal alapszíne többé-kevésbé sárgába hajló olajbarna gyenge aranyos csillogással, a háton sötéten foltozott, a fejen sávos; hasoldala halvány narancssárga kevés folttal.

A nászruhás hím hátán taraj helyett egy él vagy léc emelkedik ki, amely a farkon felső vitorlává alakul át; egyidejűleg a hátulsó lábak ujjai közt teljes úszóhártya alakul ki, s végül a fej és a hát alapszíne az oldalélekig, valamint a farok hátszegélyének a színe is olajbarnába, a fej, a törzs és a farok oldalai pedig fémfényben csillogó sárgába mennek át, míg a törzs hasoldala fényes fehéres lesz; a has középvonalában narancssárga sáv fut végig. Az alapszínt tarkázó sötétebb foltok a fejet díszesen márványozottá teszik, ugyancsak márványozottak a végtagok is, apró foltosak vagy egészen feketék. A hátat és az oldalakat számos szabálytalan folt tarkázza. A torok nem színeződött, a has nem vagy alig feketén foltos, a farok sötét foltjai egy felső és egy alsó sorba rendeződtek s köztük egy kékes csillogású hosszanti csík fut végig. A nászruhás nőstény farka alacsony, hátulsó lábujjai közt nincs úszóhártya és színezete egyhangúbb, ellenben a sötétebb alapszín tovább terjed az oldalakon és kisebb foltjai kevésbé élesen emelkednek ki. Csak a hasoldala élénkebb színű, mint a hímé, mert annak narancssárga színe a farok alsó éle mentén ennek utolsó harmadáig ér.

Életmódja

A talpas gőte biotópjának megválasztásában igen sokoldalú. Növényekkel dúsan vagy mérsékelten benőtt helyek egyformán megfelelnek a számára. A sík-, dombvidékeken és a hegységekben egyaránt elterjedt. Többnyire 1400 méter magasságig hatol fel, néhol 2000 méter tengerszint feletti magasságban is megtaláljuk.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.) mint Lissotriton helveticus
• Razoumovsky, 1789, Hist. Nat. Jorat, 1: 111.
• García-París, Montori, and Herrero, 2004, Fauna Iberica, 24: 252.
• Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Lissotriton helveticus
• AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Lissotriton helveticus. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/.