Pettyes gőte

kétéltűfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. március 1.

A pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Pettyes gőte
Szárazföldi alak
Szárazföldi alak
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Farkos kétéltűek (Caudata)
Alrend: Salamandroidea
Család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
Alcsalád: Bordásgőte-formák (Pleurodelinae)
Nem: Lissotriton
Bell, 1839
Faj: L. vulgaris
Tudományos név
Lissotriton vulgaris
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Lacerta aquatica Linnaeus, 1758
  • Lacerta palustris Linnaeus, 1758
  • Triton palustris Laurenti, 1768
  • Triton parisinus Laurenti, 1768
  • Salamandra exigua Laurenti, 1768
  • Gecko triton Meyer, 1795
  • Gecko aquaticus — Meyer, 1795
  • Salamandra taeniata Schneider, 1799
  • Salamandra palustris — Schneider, 1799
  • Salamandra abdominalis Latreille, 1800
  • Salamandra punctata Latreille, 1800
  • Lacerta triton Retzius, 1800
  • Salamandra elegans Daudin, 1803
  • Molge punctata — Merrem, 1820
  • Molge palustris — Merrem, 1820
  • Molge cinerea Merrem, 1820
  • Triton taeniatus — Goldfuss, 1820
  • Lacerta taeniata — Sturm, 1828
  • Triton abdominalis — Millet de la Turtaudière, 1828
  • Triton vulgaris — Fleming, 1828
  • Triton aquaticus — Fleming, 1828
  • Triton punctatus — Millet de la Turtaudière, 1828
  • Molge taeniata — Gravenhorst, 1829
  • Salamandra vulgaris — Gray in Cuvier, 1831
  • Salamandra lacepedii Andrzejowski, 1832
  • Triton (Geotriton) exiguus — Bonaparte, 1832
  • Triton exiguus — Schinz, 1833
  • Triton lobatus Otth in Tschudi, 1838
  • Lissotriton punctatus — Bell, 1839
  • Lophinus punctatus — Gray, 1850
  • Triton laevis Higginbottom, 1853
  • Pyronicia punctata — Gray, 1858
  • Triton (Lissotriton) lobatus — Fatio, 1872
  • Triton (Lissotriton) palmatus — Fatio, 1872
  • Molge vulgaris — Boulenger, 1882
  • Molge vulgaris var. meridionalis Boulenger, 1882
  • Triton (Triton) vulgaris — Wolterstorff, 1901
  • Molge vulgaris subsp. kapelana Méhely, 1904
  • Triton vulgaris graeca Wolterstorff, 1906
  • Triton vulgaris subsp. typica forma kammereri Wolterstorff, 1907
  • Triton vulgaris dalmatica Kolombatovic, 1907
  • Triton vulgaris intermedia Kolombatovic, 1907
  • Triton (=Molge) vulgaris subsp. typica forma kammereri — Wolterstorff, 1908
  • Triton vulgaris graeca forma tomasinii Wolterstorff, 1908
  • Triton vulgaris graeca forma corcyrensis Wolterstorff, 1908
  • Triton meridionalis — Schreiber, 1912
  • Triton taeniatus var. orientalis Schreiber, 1912
  • Triton meridionalis var. graeca — Schreiber, 1912
  • Triton vulgaris meridionalis — Wolterstorff, 1912
  • Triton vulgaris graeca — Wolterstorff, 1912
  • Triton meridionalis var. graeca forma tomasinii — Schreiber, 1912
  • Gekko triedrus Schreiber, 1912
  • Triton vulgaris subsp. typica forma lantzi Wolterstorff, 1914
  • Triton vulgaris forma schreiberi Wolterstorff, 1914
  • Triturus vulgaris — Dunn, 1918
  • Molge vulgaris vulgaris — Nikolskii, 1918
  • Molge vulgaris lantzi — Nikolskii, 1918
  • Molge vulgaris kammereri — Nikolskii, 1918
  • Triturus vulgaris boulengeri Dunn, 1918
  • Molge vulgaris meridionalis — Nikolskii, 1918
  • Triton vulgaris forma schreiberi — Wolterstorff, 1925
  • Triton vulgaris subsp. meridionalis — Wolterstorff, 1925
  • Triton vulgaris subsp. Typica forma dalmatica — Wolterstorff, 1925
  • Molge italica molisana Altobello, 1926
  • Triton (Palaeotriton) palmatus — Bolkay, 1927
  • Triturus (Palaeotriton) vulgaris — Bolkay, 1927
  • Triton (Palaeotriton) vulgaris graecus — Bolkay, 1927
  • Triturus vulgaris vulgaris — Mertens & Müller, 1928
  • Triton (Palaeotriton) vulgaris meridionalis — Bolkay, 1928
  • Triton (Palaeotriton) vulgaris vulgaris — Bolkay, 1928
  • Triturus vulgaris graecus — Mertens & Müller, 1928
  • Triturus vulgaris kapelanus — Mertens & Müller, 1928
  • Triturus vulgaris tomasinii — Mertens & Müller, 1928
  • Spelerpes ferrugineus Lazzarini, 1930
  • Triton intermedius Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931
  • Triton hoffmanni Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931
  • Triturus vulgaris vulgaris forma lantzi — Herre, 1933
  • Triturus vulgaris meridionalis — Herre, 1933
  • Triturus vulgaris — Wolterstorff & Herre, 1935
  • Triturus vulgaris schreiberi — Mertens & Müller, 1940
  • Triturus vulgaris lantzi — Krasavtsev, 1940
  • Triturus meridionalis graeca — Bodenheimer, 1944
  • Triturus vulgaris ampelensis Fuhn, 1951
  • Triturus vulgaris kosswigi Freytag, 1955
  • Hydromantes genei ferrugineus — Aellen, 1958
  • Triturus vulgaris borealis Kauri in Gislén & Kauri, 1959
  • Triturus vulgaris ampelensis — Mertens & Wermuth, 1960
  • Triturus vulgaris tataiensis Dely, 1967
  • Triturus vulgaris schmidtleri Raxworthy, 1988
  • Triturus (Palaeotriton) vulgaris — MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990
  • Triturus vulgaris schmidtlerorum — Thorn & Raffaëlli, 2000
  • Lissotriton vulgaris — García-París, Montori & Herrero, 2004
  • Lophinus vulgaris — Litvinchuk, Zuiderwijk, Borkin & Rosanov, 2005
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pettyes gőte témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes gőte témájú médiaállományokat és Pettyes gőte témájú kategóriát.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

szerkesztés

A pettyes gőte elterjedési területe Közép- és Észak-Európa, Franciaország középső részétől Nyugat-Ázsiáig. Magyarországon általánosan elterjedt faj, igaz csak ritkán látható. Élőhelyben nem válogatós, mocsarasodó vizek, tavak, ártéri területek, holtágak, csatornák, bányagödrök, lápok egyaránt megfelel neki. Ugyanakkor a szárazabb területek, alföldek, dombságok lakója is. A szárazföldi alakok a nappalt talaj-, vagy sziklarepedésekben töltik, csak sötétedéskor válnak aktívvá, csapadékos időben viszont nappal is előjönnek.[1]

  • Lissotriton vulgaris ampelensis (Fuhn, 1951)
  • Lissotriton vulgaris graecus (Wolterstorff, 1906)
  • Lissotriton vulgaris kosswigi (Freytag, 1955)
  • Lissotriton vulgaris lantzi (Wolterstorff, 1914)
  • Lissotriton vulgaris meridionalis (Boulenger, 1882)
  • Lissotriton vulgaris schmidtlerorum (Raxworthy, 1988)
  • Lissotriton vulgaris vulgaris (Linnaeus, 1758)

Megjelenése

szerkesztés

A pettyes gőte karcsú, alig 10 centiméter hosszú, finoman tagolt testű gőte. Fején három hosszanti barázda található. Bőre a vízi élet során sima, a szárazföldi életmódra visszatérve szárazzá és érdessé válik. A hím fején 5-7 sötét hosszanti csík húzódik, háta és oldalai olajzöld, sárgás, barnás vagy majdnem feketés színűek, nagy, sötét, többnyire kerek foltokkal. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a szemek között vagy mögöttük kezdődő fogazott vagy hullámos szélű, gyöngyházfényben csillogó háttaraj, amely megszakítás nélkül megy át az ugyancsak fogazott vagy hullámos farokszegélybe, és többé-kevésbé hosszú hegybe fut. Farka oldalt összenyomott.

Életmódja

szerkesztés

A pettyes gőte főleg a sík területeken gyakori, de a domb- és hegyvidékeken is elterjedt. 1000 méter magasság fölé csak ritkán hatol fel. Lomberdőkben, parkokban és réteken él, települések közelében is megtaláljuk. A nyílt vízfelületeket szereti.

Szaporodása

szerkesztés

A nőstény körülbelül 300 petét rak. A petékből a lárvák 14-20 nap alatt fejlődnek ki. A lárvák augusztus elejére-végére alakulnak át, és ekkor elhagyják a vizet, ahová csak 3 év múlva, már ivaréretten térnek vissza.

 
Lárvája
 
és vízi alakja (nőstény)
 
Hím pettyes gőte a nászruhájában
  1. Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 19. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

További információk

szerkesztés
  • Az MME Monitoring Központjának adatlapja
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 206.
  • García-París, Montori & Herrero, 2004, Fauna Iberica, 24: 50.
  • Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Lissotriton vulgaris
  • AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Lissotriton vulgaris. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/.