Főmenü megnyitása

A pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Pettyes gőte
Szárazföldi alak
Szárazföldi alak
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Farkos kétéltűek (Caudata)
Alrend: Salamandroidea
Család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
Alcsalád: Bordásgőte-formák (Pleurodelinae)
Nem: Lissotriton
Bell, 1839
Faj: L. vulgaris
Tudományos név
Lissotriton vulgaris
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Lacerta aquatica Linnaeus, 1758
  • Lacerta palustris Linnaeus, 1758
  • Triton palustris Laurenti, 1768
  • Triton parisinus Laurenti, 1768
  • Salamandra exigua Laurenti, 1768
  • Gecko triton Meyer, 1795
  • Gecko aquaticus — Meyer, 1795
  • Salamandra taeniata Schneider, 1799
  • Salamandra palustris — Schneider, 1799
  • Salamandra abdominalis Latreille, 1800
  • Salamandra punctata Latreille, 1800
  • Lacerta triton Retzius, 1800
  • Salamandra elegans Daudin, 1803
  • Molge punctata — Merrem, 1820
  • Molge palustris — Merrem, 1820
  • Molge cinerea Merrem, 1820
  • Triton taeniatus — Goldfuss, 1820
  • Lacerta taeniata — Sturm, 1828
  • Triton abdominalis — Millet de la Turtaudière, 1828
  • Triton vulgaris — Fleming, 1828
  • Triton aquaticus — Fleming, 1828
  • Triton punctatus — Millet de la Turtaudière, 1828
  • Molge taeniata — Gravenhorst, 1829
  • Salamandra vulgaris — Gray in Cuvier, 1831
  • Salamandra lacepedii Andrzejowski, 1832
  • Triton (Geotriton) exiguus — Bonaparte, 1832
  • Triton exiguus — Schinz, 1833
  • Triton lobatus Otth in Tschudi, 1838
  • Lissotriton punctatus — Bell, 1839
  • Lophinus punctatus — Gray, 1850
  • Triton laevis Higginbottom, 1853
  • Pyronicia punctata — Gray, 1858
  • Triton (Lissotriton) lobatus — Fatio, 1872
  • Triton (Lissotriton) palmatus — Fatio, 1872
  • Molge vulgaris — Boulenger, 1882
  • Molge vulgaris var. meridionalis Boulenger, 1882
  • Triton (Triton) vulgaris — Wolterstorff, 1901
  • Molge vulgaris subsp. kapelana Méhely, 1904
  • Triton vulgaris graeca Wolterstorff, 1906
  • Triton vulgaris subsp. typica forma kammereri Wolterstorff, 1907
  • Triton vulgaris dalmatica Kolombatovic, 1907
  • Triton vulgaris intermedia Kolombatovic, 1907
  • Triton (=Molge) vulgaris subsp. typica forma kammereri — Wolterstorff, 1908
  • Triton vulgaris graeca forma tomasinii Wolterstorff, 1908
  • Triton vulgaris graeca forma corcyrensis Wolterstorff, 1908
  • Triton meridionalis — Schreiber, 1912
  • Triton taeniatus var. orientalis Schreiber, 1912
  • Triton meridionalis var. graeca — Schreiber, 1912
  • Triton vulgaris meridionalis — Wolterstorff, 1912
  • Triton vulgaris graeca — Wolterstorff, 1912
  • Triton meridionalis var. graeca forma tomasinii — Schreiber, 1912
  • Gekko triedrus Schreiber, 1912
  • Triton vulgaris subsp. typica forma lantzi Wolterstorff, 1914
  • Triton vulgaris forma schreiberi Wolterstorff, 1914
  • Triturus vulgaris — Dunn, 1918
  • Molge vulgaris vulgaris — Nikolskii, 1918
  • Molge vulgaris lantzi — Nikolskii, 1918
  • Molge vulgaris kammereri — Nikolskii, 1918
  • Triturus vulgaris boulengeri Dunn, 1918
  • Molge vulgaris meridionalis — Nikolskii, 1918
  • Triton vulgaris forma schreiberi — Wolterstorff, 1925
  • Triton vulgaris subsp. meridionalis — Wolterstorff, 1925
  • Triton vulgaris subsp. Typica forma dalmatica — Wolterstorff, 1925
  • Molge italica molisana Altobello, 1926
  • Triton (Palaeotriton) palmatus — Bolkay, 1927
  • Triturus (Palaeotriton) vulgaris — Bolkay, 1927
  • Triton (Palaeotriton) vulgaris graecus — Bolkay, 1927
  • Triturus vulgaris vulgaris — Mertens & Müller, 1928
  • Triton (Palaeotriton) vulgaris meridionalis — Bolkay, 1928
  • Triton (Palaeotriton) vulgaris vulgaris — Bolkay, 1928
  • Triturus vulgaris graecus — Mertens & Müller, 1928
  • Triturus vulgaris kapelanus — Mertens & Müller, 1928
  • Triturus vulgaris tomasinii — Mertens & Müller, 1928
  • Spelerpes ferrugineus Lazzarini, 1930
  • Triton intermedius Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931
  • Triton hoffmanni Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931
  • Triturus vulgaris vulgaris forma lantzi — Herre, 1933
  • Triturus vulgaris meridionalis — Herre, 1933
  • Triturus vulgaris — Wolterstorff & Herre, 1935
  • Triturus vulgaris schreiberi — Mertens & Müller, 1940
  • Triturus vulgaris lantzi — Krasavtsev, 1940
  • Triturus meridionalis graeca — Bodenheimer, 1944
  • Triturus vulgaris ampelensis Fuhn, 1951
  • Triturus vulgaris kosswigi Freytag, 1955
  • Hydromantes genei ferrugineus — Aellen, 1958
  • Triturus vulgaris borealis Kauri in Gislén & Kauri, 1959
  • Triturus vulgaris ampelensis — Mertens & Wermuth, 1960
  • Triturus vulgaris tataiensis Dely, 1967
  • Triturus vulgaris schmidtleri Raxworthy, 1988
  • Triturus (Palaeotriton) vulgaris — MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990
  • Triturus vulgaris schmidtlerorum — Thorn & Raffaëlli, 2000
  • Lissotriton vulgaris — García-París, Montori & Herrero, 2004
  • Lophinus vulgaris — Litvinchuk, Zuiderwijk, Borkin & Rosanov, 2005
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pettyes gőte témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes gőte témájú médiaállományokat és Pettyes gőte témájú kategóriát.

Nemének a típusfaja.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

A pettyes gőte elterjedési területe Közép- és Észak-Európa, Franciaország középső részétől Nyugat-Ázsiáig. Magyarországon általánosan elterjedt faj, igaz csak ritkán látható. Élőhelyben nem válogatós, mocsarasodó vizek, tavak, ártéri területek, holtágak, csatornák, bányagödrök, lápok egyaránt megfelel neki. Ugyanakkor a szárazabb területek, alföldek, dombságok lakója is. A szárazföldi alakok a nappalt talaj-, vagy sziklarepedésekben töltik, csak sötétedéskor válnak aktívvá, csapadékos időben viszont nappal is előjönnek.[1]

AlfajaiSzerkesztés

  • Lissotriton vulgaris ampelensis (Fuhn, 1951)
  • Lissotriton vulgaris graecus (Wolterstorff, 1906)
  • Lissotriton vulgaris kosswigi (Freytag, 1955)
  • Lissotriton vulgaris lantzi (Wolterstorff, 1914)
  • Lissotriton vulgaris meridionalis (Boulenger, 1882)
  • Lissotriton vulgaris schmidtlerorum (Raxworthy, 1988)
  • Lissotriton vulgaris vulgaris (Linnaeus, 1758)

MegjelenéseSzerkesztés

A pettyes gőte karcsú, alig 10 centiméter hosszú, finoman tagolt testű gőte. Fején három hosszanti barázda található. Bőre a vízi élet során sima, a szárazföldi életmódra visszatérve szárazzá és érdessé válik. A hím fején 5-7 sötét hosszanti csík húzódik, háta és oldalai olajzöld, sárgás, barnás vagy majdnem feketés színűek, nagy, sötét, többnyire kerek foltokkal. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a szemek között vagy mögöttük kezdődő fogazott vagy hullámos szélű, gyöngyházfényben csillogó háttaraj, amely megszakítás nélkül megy át az ugyancsak fogazott vagy hullámos farokszegélybe, és többé-kevésbé hosszú hegybe fut. Farka oldalt összenyomott.

ÉletmódjaSzerkesztés

A pettyes gőte főleg a sík területeken gyakori, de a domb- és hegyvidékeken is elterjedt. 1000 méter magasság fölé csak ritkán hatol fel. Lomberdőkben, parkokban és réteken él, települések közelében is megtaláljuk. A nyílt vízfelületeket szereti.

SzaporodásaSzerkesztés

A nőstény körülbelül 300 petét rak. A petékből a lárvák 14-20 nap alatt fejlődnek ki. A lárvák augusztus elejére-végére alakulnak át, és ekkor elhagyják a vizet, ahová csak 3 év múlva, már ivaréretten térnek vissza.

 
Lárvája
 
és vízi alakja

JegyzetekSzerkesztés

  1. Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 19. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Az MME Monitoring Központjának adatlapja
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 206.
  • García-París, Montori & Herrero, 2004, Fauna Iberica, 24: 50.
  • Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Lissotriton vulgaris
  • AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Lissotriton vulgaris. AmphibiaWeb, available at http://amphibiaweb.org/.