Littomeritzky Mária
Littomeritzky Mária (Szeged, 1927. május 12. – Budapest, 2017. december 24.) magyar olimpiai bajnok úszónő, edző, gyógyszerész.
| Littomeritzky Mária | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1927. május 12. |
| Születési hely | Szeged, Magyarország |
| Halálozási dátum | 2017. december 24.[1] (90 évesen) |
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország |
| Versenyzői adatok | |
| Versenyszám | Gyors, pillangó |
| Klub | Szegedi UE (1940–1945) Csepeli Papírgyár BVSC (1949–1959) |
| Edző | Sárosi Imre |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sportpályafutása
szerkesztésA Szegedi Úszó Egylet versenyzőjeként kezdte pályafutását, itt lett az úszósport örök szerelmese. Első magyar bajnoki aranyérmét is a Szegedi UE színeiben nyerte 1943-ban 4 × 100 m gyors váltó számban Tiszolczy Magda, Kiss Irén, és Tary sporttársaival. A világháború után került a fővárosba, és Sárosi Imre mester tanítványaként a 20. század közepén világra szóló győzelmeket arató magyar női úszósport kiválóságainak egyike volt.[2] Klubjai Budapesten a Csepeli Papírgyár SE, majd a Bp. Lokomotív (amely 1955-ben betagozódott a Bp. Törekvésbe majd BVSC lett.) 1947-től 1958-ig állandó tagja volt a válogatottnak.[3]
Három olimpián vett részt, az 1948-as londoni, az 1952-es helsinki és az 1956-os melbourne-i játékokon.
1948-ban a Littomeritzky Mária, Novák Ilona, Székely Éva, Temes Judit összeállítású 4×100 méteres gyorsváltóval 5. helyezést ért el. Egyéniben a 100 méteres gyorsúszásban indult, ahol az előfutamban kiesett.
1952-ben ért fel a csúcsra: a 4 × 100 méteres gyorsváltóval olimpiai bajnoki címet szerzett Novák Éva, Novák Ilona, Szőke Katalin és Temes Judit társaként. Littomeritzky csak az előfutamban úszott, a döntőben a hollandok és az amerikaiak előtt nagy előnnyel és fantasztikus világcsúccsal elsőként beérő váltóból kimaradt. Így a kor szokásainak megfelelően nem kapott aranyérmet és a dobogóra sem állhatott fel, mert csak a döntőben szereplőket tekintették olimpiai bajnoknak. Néhány hónappal a hazaérkezése után azonban a verseny szervezői elküldték neki az aranyérmet, amit a budapesti finn nagykövetségen vehetett át.[4] A MOB őt is olimpiai bajnokként tartja számon,[2] neve azonban a legtöbb nemzetközi listáról hiányzik, hiszen sok helyen csak a döntőben úszó négyest tüntetik fel.
1956-ban 100 méteres pillangóúszásban érte el legjobb egyéni eredményét, egy 4. helyezést. A 4 × 100 méteres gyorsváltóval ekkor a 7. helyen végzett, a csapat tagjai ekkor Gyenge Valéria, Littomeritzky Mária, Szőke Katalin és Temes Judit voltak.
Az olimpián kívüli legnagyobb eredménye az 1954-es torinói Európa-bajnokságon a váltóval szerzett aranyérem, illetve az 1947-es párizsi főiskolai világbajnokságon 100 méteres gyorsúszásban elért 2. helyezés.[5] Ezenkivül indult az 1947-es Európa-bajnokságon, ahol 5. lett a gyorsváltóval és az 1958-as Eb-n, ahol 6. lett a vegyes váltóval. Nevéhez ezen kívül számos magyar bajnoki cím és országos csúcs fűződik, váltótagként világ- és Európa-rekorder is volt.
Rekordjai
szerkesztés100 m pillangó
szerkesztés- 1:14,8 (1956. június 3., Budapest) országos csúcs
- 1:13,2 (1956. július 1., Budapest) országos csúcs
- 1:12,3 (1956. szeptember 7., Budapest) országos csúcs
4 × 100 m gyors
szerkesztés- 4:27,2 (1952. április 27., Moszkva) világcsúcs
4 × 100 m vegyes
szerkesztés- 5:07,8 (1954. augusztus 3., Budapest) világcsúcs
A sportolás után
szerkesztésLánya születése után, 1959-ben vonult vissza a versenyzéstől.[3] Még versenyzői pályafutása idején, a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg gyógyszerészi diplomáját, és a MÁV kórház patikájában dolgozott.[2] Mint gyógyszerész, kezdetben csak mellékfoglalkozásban edzősködött, utóbb a BVSC úszóinak vezetőedzőjeként is tevékenykedett.[3] Főleg a fiatalokkal foglalkozott, s tanítványai fejlődése érdekében éveken át az uszoda melletti kollégiumba költözött.[6] Nyugdíjas éveiben visszatért gyógyszerész hivatásához.[2]
1958-ban[7] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[8] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[9]
2017. december 24-én hunyt el, búcsúztatására 2018. január 19-én került sor a Farkasréti temető Makovecz-termében.[1]
Díjai, elismerései
szerkesztés- Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1949)[10]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[11]
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1955)[12]
- Mesteredző (1969)
- Mező Ferenc-emlékgyűrű (1998)
- A magyar úszósport halhatatlanja (2016)[13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Elhunyt Littomeritzky Mária, olimpiai bajnok úszó. hvg.hu, 2017. december 28. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ a b c d http://www.mob.hu/champdata/details/id/23944/
- ↑ a b c Archivált másolat. [2010. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
- ↑ Littomeritzky Mária személyes beszámolója a Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Kör beszélgetésén a BVSC Szőnyi úti székházában, 2010. február 25.
- ↑ Ujhelyi József (szerk.): Magyar olimpiai zsebkönyv 1948 - Budapest, Testkultúra kiadás, 1948
- ↑ http://www.mob.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=BVSC_jutalmazas[halott link]
- ↑ Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
- ↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
- ↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1964. december 15.)
- ↑ "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
- ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók? Népsport, (1955. március 25.)
- ↑ Kiváló és érdemes sportolók az úszósportban. Népsport, (1955. május 10.)
- ↑ Úszás: öt új tag a Magyar Úszó Hírességek Csarnokában (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2016. november 5. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
Források
szerkesztés- (1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
