Ljudmil Hauptmann
Ljudmil Hauptmann (Graz, 1884. február 5. – Zágráb, 1968. április 19.), szlovén történész, akadémikus, egyetemi tanár.
Ljudmil Hauptmann | |
Született | 1884. február 5.[1][2] Graz |
Elhunyt | 1968. április 19. (84 évesen)[1][2] Zágráb |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása | történész |
Sírhelye | Mirogoj temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésGrazban született 1884-ben és iskoláit is ott végezte. 1902-tól a Grazi Egyetemen történelmet és földrajzot tanult. Tanulmányait 1908-ban professzori vizsgával fejezte be. 1906-tól Grazban, 1911-től Fürstenfeldben, 1913-tól Bécsben volt gimnáziumi tanár. A monarchia felbomlása után Ljubljanába került, ahol egy reálgimnázium tanára volt. 1920-ban a Ljubljanai Bölcsészettudományi Karon egyetemi docenssé, 1921-ben pedig a középkori történelem és a korai szlovén történelem rendes professzorává nevezték ki. 1924-25-ben a kar dékánja volt. 1926-tól a zágrábi Bölcsészettudományi Kar általános középkortörténeti professzora.
1927-től a zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (JAZU), 1940 májusától pedig a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia (SAZU) levelező tagja. A Független Horvát Állam (NDH) alatt 1941 és 1945 között az akkori Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) rendes tagja volt.
Történészi munkássága
szerkesztésAz egyetemen fő tanára és mentora Manfred Uhlirz volt, akinek vezetésével kezdett foglalkozni az alpesi országok jog- és társadalomtörténetével. Alaposan kidolgozott tanulmányai, amelyek markáns keretek között elsősorban a régebbi forrásokból származó kérdésekre fókuszálnak a horvát történészek, valamint a hazai és külföldi szakértők figyelmét is felkeltették. Több hullámra osztotta a szlávok betelepülésének elméletét, az avarokkal való kapcsolatukat és Karantánia Samo államához való tartozását. Az edlingerekben találta meg a korai karantán nemességet. A horvátok későbbi dalmáciai megtelepedésére vonatkozó hipotézis felállításával a horvát nemesség eredetét próbálta megmagyarázni. Egyik kulcsművében a Povijest svjetában (Historia mundi, V. kötet, 1956) a szlovén tartományok, Horvátország és más déli szlávok középkori történetének szintéziséről írt. 1941-ben a horvát enciklopédiában munkatársként működött közre. Közép-Európa politikatörténetének számos problémájával foglalkozott (Németország 19-20. századi története, az osztrák-magyar történelem záró korszaka stb.). Munkásságát a történeti forrásokra, filológiai és helynévértelmezésekre épülő kifinomult elemzés, valamint a migrációs áramlások és a politikai események középkori társadalom változásaira gyakorolt hatásának hangsúlyozása jellemzi.
Főbb művei
szerkesztés- Die Herkunft der Kärntner Edlinge. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 21, č. 3, (1928)
- Prihod Hrvatov. In:Strena Buliciana: commentationes gratulatoriae Francisco Bulić ob XV vitae lustra feliciter peracta oblatae a discipulis et amicis a.d. IV. non. oct. 1921. Zagrebiae: Zaklada Tisk. Narodnih Novina, 1924
- Über den Ursprung von Erbleihen in Österreich, Steiemark und Kärnten. Graz, 1913
- Uloga Velikomoravske države u slavensko-njemačkoj borbi Podunavlje, Zagreb, 1932
- „Postanek in razvoj Kranjske” (Carniola keletkezése és fejlődése) című 1929-es művének új kiadása jelent meg 1999-ben Ljubljanában a Slovenska Matica kiadónál, „Nastanek in razvoj Kranjske” címmel
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Francè Kidrič: Hauptmann, Ljudmil Slovenski biografski leksikon. www.slovenska-biografija.si. Slovenska akademija znanosti in umetnosti, Znanstvenoraziskovalni center SAZU (2013) (Hozzáférés: 2022. február 20.)
- Hrvatska enciklopedija: Hauptmann, Ljudmil. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. február 20.)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Ljudmil Hauptmann című szlovén Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.