Főmenü megnyitása
Futók a 2005-ös versenyen Deptfordnál

A londoni maraton az egyik legnépszerűbb városi maratonfutó versenysorozat, egyike az öt nagy városi maratonnak, amelyet 1981 óta rendeznek meg, általában minden év áprilisában. A verseny jelenlegi hivatalos angol elnevezése – az aktuális főszponzor után – „Flora London Marathon”. A verseny távja 42,195 km (26 mérföld és 385 yard). A londoni maraton talán a „leggazdagabb” maratonfutó verseny, ami a pénzdíjakban is megnyilvánul.

Tartalomjegyzék

TörténetSzerkesztés

 
Martin Lel 2005-ben
 
Paula Radcliffe a 2005-ös versenyen

A versenysorozat egyik kezdeményezőse és alapítója Chris Brasher újságíró, korábbi olimpiai bajnok (az 1956. évi nyári olimpiai játékokon nyert 3000 m-es akadályfutásban). A verseny jelenlegi főszervezője David Bedford, a korábbi futó világcsúcstartó (10 000 m). Az első londoni maratont 1981. március 29-én rendezték meg, 7500 résztvevővel. A verseny népszerűsége ezután folyamatosan nőtt, és 2007-ben már 36 396 futó vágott neki a távnak. Természetesen sokkal többen neveztek, de szervezési okokból limitálni kellett a résztvevők számát. A versenyen a világ futó elitjén kívül amatőr futók és kerekesszékes versenyzők is részt vesznek. A „komoly” futókon kívül talán ezen a versenyen vesznek részt legnagyobb számban a vicces ruhákba, humoros mezekbe öltözött „komolytalan” résztvevők, akik gyakran különböző feliratokkal ellátott táblákat is magukkal visznek. A verseny sportértékét nem, de a hangulatát annál inkább emelik. A verseny tehát, azon kívül, hogy komoly, elismert sportrendezvény, sajátos társadalmi esemény is, amit nézők tömege tekint meg az útvonal mellett és milliók a televíziós (BBC) közvetítések révén. 2010-től a verseny új főszponzora a Virgin.

A versenysorozat leggyorsabb versenyét a férfiaknál Eliud Kipchoge futotta 2019-ben, 2:02:38-cel. A nők között a hazai Paula Radcliffe volt a leggyorsabb 2003-ban, mikor 2:15:25-ös idővel győzött. Radcliffe egyébként a londoni maraton háromszoros győztese. A német Katrin Dörre is háromszor nyert (1993, 1994, 1995), és 1994-ben a londoni mellett a berlini versenyen is diadalmaskodott. A nőknél mindenképpen meg kell még említeni a norvég Grete Waitz nevét, aki ugyan „csak” kétszeres győztes, de 1983-ban is és 1986-ban is London mellett megnyerte a New York City Marathont is. A férfiak között a verseny történetének kiemelkedő versenyzője volt például a háromszoros győztes mexikói Dionicio Ceron, a marokkói el Mouaziz és a kenyai Martin Lel (utóbbi is nyert egyazon évben, 2007-ben, londoni és New York-i maratont).

ÚtvonalSzerkesztés

A versenyt – célszerűségi okokból – három különböző pontról indítják a Greenwich Park környékéről, a Temzétől délre (Blackheath Avenue-Charlton Way, Shooters Hill Road, St John's Park). A különböző helyekről indult futók Woollwich-nél, kb. 4,5 km megtétele után egyesülnek a Királyi Tüzérlaktanyánál, majd mintegy 800 m-t egy viszonylag erős ereszkedő útvonalon tesznek meg a Temze irányában. Összesen mintegy 10,5 km-t futnak nyugati irányban, majd Greenwich-et elhagyva tesznek meg, majd a Surrey-rakpart következik, végig a Jamaica Road-on, követve a Temze kanyarulatát. A Tower-hidat kb. 19,5 km-nél érik el, átfutnak rajta, majd a Tower után jobbra fordulnak, Wapping és az Isle of Dogs következik, és visszafordulnak a Highway-re, miközben ismét elhaladnak a Tower mögött, úgy 36,5 km körül. Az útvonal ezután követi a rakparton a Temzét, majd a Parlament után ismét jobbra fordulnak, elhaladnak a St. James’s Park mellett, újabb fordulóval a Buckingham-palota és a Mall következik, itt érkeznek be a célba.

A versenysorozat győzteseiSzerkesztés

# Év Férfiak Nők
Név Nemzet Idő Név Nemzet Idő
1. 1981 Dick Beardsley   2:11:48 Joyce Smith   2:29:57
2. 1982 Hugh Jones   2:09:24 Joyce Smith(2)   2:29:43
3. 1983 Mike Gratton   2:09:43 Grete Waitz   2:25:59
4. 1984 Charlie Spedding   2:09:57 Ingrid Kristiansen   2:24:26
5. 1985 Steve Jones   2:08:16 Ingrid Kristiansen(2)   2:21:06
6. 1986 Szeko Tosihiko   2:10:02 Grete Waitz(2)   2:24:54
7. 1987 Tanigucsi Hiromi   2:09:50 Ingrid Kristiansen(3)   2:22:48
8. 1988 Henrik Jörgensen   2:10:20 Ingrid Kristiansen(4)   2:25:41
9. 1989 Douglas Wakiihuri   2:09:03 Veronique Marot   2:25:56
10. 1990 Alistair Hutton   2:10:10 Wanda Panfil   2:26:31
11. 1991 Jakov Tolsztikov   2:09:17 Rosa Mota   2:26:14
12. 1992 Antonio Pinto   2:10:02 Katrin Dörre   2:29:39
13. 1993 Eamonn Martin   2:10:50 Katrin Dörre(2)   2:27:09
14. 1994 Dionicio Ceron   2:08:53 Katrin Dörre(3)   2:32:34
15. 1995 Dionicio Ceron(2)   2:08:30 Malgorzata Sobanska   2:27:03
16. 1996 Dionicio Ceron(3)   2:10:00 Liz McColgan   2:27:54
17. 1997 Antonio Pinto(2)   2:07:55 Joyce Chepchumba   2:26:51
18. 1998 Abel Anton   2:07:57 Catherine McKiernon   2:26:26
19. 1999 Abdelkhader el Mouaziz   2:07:57 Joyce Chepchumba(2)   2:23:22
20. 2000 Antonio Pinto(3)   2:06:36 Tegla Laroupe   2:24:33
21. 2001 Abdelkhader el Mouaziz(2)   2:07:11 Derartu Tulu   2:23:57
22. 2002 Khalid Khannouchi   2:05:37 Paula Radcliffe   2:18:55
23. 2003 Gezahegne Abera   2:07:56 Paula Radcliffe(2)   2:15:25
24. 2004 Evans Rutto   2:06:18 Margaret Okayo   2:22:35
25. 2005 Martin Lel   2:07:26 Paula Radcliffe(3)   2:17:42
26. 2006 Felix Limo   2:06,39 Deena Kastor   2:19,36
27. 2007 Martin Lel(2)   2:07:41 Chunxin Zhon   2:20:38
28. 2008 Martin Lel(3)   2:05:13 Irina Mikitenko   2:24:12
29. 2009 Samuel Wanjiru   2:05:10 Irina Mikitenko(2)   2:22:11
30. 2010 Tsegaye Kebede   2:05:18 Lilija Sobuhova   2:22:00
31. 2011 Emmanuel Mutai   2:04:40 Mary Keitany   2:19:19
32. 2012 Wilson Kipsang   2:04:44 Mary Keitany(2)   2:18:37
33. 2013 Tsegaye Kebede(2)   2:06:04 Priscah Jeptoo   2:20:15
34. 2014 Wilson Kipsang(2)   2:04:29 Edna Kiplagat   2:20:21
35. 2015 Eliud Kipchoge   2:04:42 Tigist Tufa   2:23:21
36. 2016 Eliud Kipchoge(2)   2:03:05 Jemina Sumgong   2:22:58
37. 2017 Daniel Wanjiru   2:05:48 Mary Keitany(3)   2:17:01
38. 2018 Eliud Kipchoge(3)   2:04:17 Vivian Cheruiyot   2:18:31
39. 2019 Eliud Kipchoge(4)   2:02:38 Brigid Kosgei   2:18:20

ForrásokSzerkesztés