A lucfajd vagy fenyőfajd (Canachites canadensis) a madarak osztályának a tyúkalakúak (Galliformes) rendjéhez és a fácánfélék (Phasianidae) családjához tartozó Canachites nem egyetlen faja.

Lucfajd
Dürgő hím
Dürgő hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Tetraonini
Nem: Canachites
Faj: C. canadensis
Tudományos név
Canachites canadensis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Fenyőfajd
  • Falcipennis canadensis
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lucfajd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lucfajd témájú médiaállományokat és Lucfajd témájú kategóriát.

Tojó

Rendszerezés

szerkesztés

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Dendragapus nemhez sorolják Dendragapus canadensis néven, de helyezik a Falcipennis nembe is Falcipennis canadensis elnevezéssel.

Előfordulása

szerkesztés

Észak-amerikai faj, elterjedési területe felöleli Alaszkát, Kanada legnagyobb részét és él az Egyesült Államok következő államaiban is előfordul: Michigan, Washington, Oregon és Idaho. Fenyőerdőkben él.

  • Falcipennis canadensis canandensis – ez az alapfaj, ez él az elterjedési terület java részén.
  • Falcipennis canadensis franklinii – ez az alfaj a Sziklás-hegység északi részében él. Faroktollainak vége nem gesztenyebarna, mint az alapfajnál, hanem fehér.

Megjelenése

szerkesztés

Hossza 38-43 centiméter. A hím színezete szürkésbarna, melle fekete, szélén fehér sávval. Torka fekete. Farka fekete, a vége gesztenyebarna. A nászidőszakban a hímeknek vörös színű, csupasz folt található a szemöldökük környékén. A tojók és a fiatal madarak barnás színűek, hasuk sötétebb barnával és fehérrel csíkozott.

 
A dürgő hím
 
és a tojó

Életmódja

szerkesztés

Magányosan vagy kis családi csoportokban él. Nem túl félénk madár, az embert akár 6 méteres közelségbe is bevárja és olykor szabad kézzel el lehet kapni. Tápláléka javarészt fenyőtűkből és fenyőmagvakból áll. A nyári időszakban fogyaszt leveleket, bogyókat is. A csibék sok rovartáplálékot fogyasztanak.

Szaporodása

szerkesztés

A párzási időszakban a hím mély hangú, messze hangzó kiáltásokkal csalogatja magához a tojókat. Ilyenkor jellegzetes testtartást vesz fel. Farkát kitárja, tollait felmereszti, szárnyaival verdes, és olykor aprókat ugrik is. A tojó a fészkét a talajra rakja általában egy fiatal fenyő tövébe és fűvel és fenyőtűkkel béleli ki. 6–11 krémszínű, barna foltos tojást rak.

További információk

szerkesztés