Főmenü megnyitása

Ludwig Knaus (Wiesbaden, 1829. október 5.Berlin, 1910. december 7.) német festő. A legnépszerűbb német festők közé tartozik. Zsánerképei a legkülönbözőbb reprodukciókon országszerte elterjedtek.

Ludwig Knaus
1890 körül festett önarcképe
1890 körül festett önarcképe
Született 1829. október 5.[1][2][3][4][5]
Wiesbaden[6][7]
Elhunyt 1910. december 7. (81 évesen)[1][2][3][4][5]
Berlin[8][7]
Állampolgársága német
Foglalkozása festőművész
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1867)
Sírhely Dahlem
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Knaus témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Düsseldorfban Sohn és Schadow tanítványa volt, de nem ragaszkodott a düsseldorfi iskola hagyományaihoz, hanem a németalföldi zsánerképfestőket tanulmányozta. 1850-től 1860-ig, egy évi olaszországi tartózkodással megszakítva, Párizsban élt és megismerkedett a modern francia festői technikával. Miután egy évet szülővárosában töltött, 1861-66-ban Berlinben, 1866-74-ben ismét Düsseldorfban tartózkodott. 1874-től a berlini művészeti akadémia tanára volt.

Legismertebb műveiSzerkesztés

  • A paraszttánc (1850);
  • A hamis játékosok (1851);
  • A méhek atyja (1851);
  • Aggkor nem óv meg a bolondságtól (1851);
  • Egy bűnös temetéssel találkozik az erdőben (1852);
  • Helfenstein grófné kegyelmet kér férje számára (1852);
  • Zsebtolvaj az országos vásáron (1852);
  • Az aranylakodalom (1858, legjobb képeinek egyike);
  • A keresztszülő (1859);
  • Kivonulás a tánchelyre (1859);
  • A séta (1855);
  • A kókler; (1869);
  • Ő fensége utazik (1869);
  • A cipészinas(1869);
  • A kintornás (1869);
  • Gyermekek ünnepe (1869);
  • Temetés egy hesseni faluban (1871);
  • A libapásztor leány (1872);
  • Ezer aggodalomban (1872);
  • A testvérek (1872);
  • Hauensteini parasztok tanácskozása (1880);
  • A falu hercege (1880);
  • Az első nyereség (1880);
  • Várhatok (1880);
  • A szent család (1880);
  • Rossz úton (1880);
  • A makrancos modell (1880);
  • Salamoni bölcsesség (1880);
  • A színfalak mögött (1880);
  • Üres a bögrém (Mein Napf ist leer) (1886);
  • Bacchánsnő;
  • Erdészlak

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. a b Ludwig Knaus
  3. a b Ludwig Knaus (angol nyelven), 2006
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кнаус Людвиг, 2015. szeptember 28.
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

ForrásokSzerkesztés