Luka László
Luka László (románul: Vasile Luca) (Szentkatolna, 1898. június 8. – Nagyenyed, 1963. július 23.) romániai magyar politikus, pénzügyminiszter, a Román Kommunista Párt tagja.
Luka László | |
Románia pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1947. november 5. – 1952. március 9. | |
Előd | Alexandru Alexandrini |
Utód | Dumitru Petrescu |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1898. június 8. Szentkatolna |
Elhunyt | 1963. július 23. (65 évesen) Nagyenyed |
Párt | Román Kommunista Párt, Román Munkáspárt |
Házastársa | Elisabeta Luca |
Foglalkozás |
|
Díjak | Grand Cross of the Order of Polonia Restituta |
Luka László aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Luka László témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésNagyszebenben tanult. Az első világháborúban magyar katonaként szolgált, 1919-ben a Székely Hadosztályhoz tartozott. Az 1920-as évek elején Brassóban gyári munkásként dolgozott, és az illegális Román Kommunista Párt tagja lett. 1924-től a párt Brassó megyei főtitkáraként tevékenykedett. Az 1930-as években több ízben börtönbe került, ahonnan 1940-ben a Csernovicbe bevonuló szovjetek szabadították ki. Ettől kezdve 1944 őszéig a szovjet hadseregben volt politikai tiszt, és tagja lett az ukrajnai Legfelső Szovjetnek. 1945-ben az Országos Demokratikus Arcvonal főtitkárává választották.[1] 1946-ban ő irányította a Magyar Népi Szövetség belső ellenzékének felszámolását.[2]
1947. november 5-étől pénzügyminisztere lett Petru Groza többször átszervezett kabinetjének,[3] ezzel párhuzamosan (egyedüli magyarként) a Román Kommunista Párt Politikai Bizottságába is bekerült.[2]
1952-ben a párton belüli „tisztogatás” áldozatává vált. A Román Kommunista Pártból való kizárását a párt központi vezetőségének plenáris ülésén (május 26–27.) jelentették be. Őt tették felelőssé az iparosítási politika kudarcáért és az 1952. január 26-án bevezetett pénzügyi reform hiányosságaiért. Ezen kívül megvádolták a „kulákok” és a „kapitalisták” támogatásával, valamint a párton belüli magyar frakció felállítására irányuló törekvésekkel. Letartóztatásának időpontja nem ismeretes, a bukaresti katonai bíróság 1954. október 10-én ítélte halálra, majd az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Luka 1963-ban halt meg a nagyenyedi börtön magánzárkájában.[4][5] Lemhényben van eltemetve.
1968-ban rehabilitálták, akárcsak Lucrețiu Pătrășcanut.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél: A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960). Csíkszereda: ProPrint. 2008. 32. o. ISBN 978-973-8468-80-1
- ↑ a b Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél: A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960). Csíkszereda: ProPrint. 2008. 33. o. ISBN 978-973-8468-80-1
- ↑ GUVERNELE ROMANIEI Archiválva 2012. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2008. augusztus 26.
- ↑ Hunya Gábor et. al.: Románia 1944-1990. Gazdaság- és politikatörténet. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990. 223. p. – ISBN 963-02-7967-3
- ↑ Virgiliu Țârău–Ioan Ciupea: Morții penitenciarului Aiud 1945–1965. old.historica-cluj.ro (Hozzáférés: 2024. március 23.)
előző miniszter |
1947. november 5. – 1952. március 9. |
következő miniszter |