A luxemburgiaknak elsősorban azokat tekintik akik nemcsak Luxemburg lakói, hanem luxemburgi nyelven beszélnek és a luxemburgi kultúrát követik. Megközelítőleg több mint félmillió luxemburgi él a világon: 300 ezer Luxemburgban, 45 ezer az Egyesült Államokban, 40 ezer Franciaországban, 30 ezer Belgiumban, 25 ezer (más állítások szerint 80 ezer is) Brazíliában, 15 ezer Németországban és ismeretlen számú Argentínában.

Luxemburgiak
Teljes lélekszám
336.700[1] - 500.000
Lélekszám régiónként
Régió
Luxemburg Luxemburg298 000 körül (2013)[2][3]
Francia Franciaország45 000[1]
USA AEÁ40 658
Belga Belgium30 000[1]
Argentin Argentína25 000 - 80 000[4]
Német Németország15 596
Kanada Kanada3 790
Nyelvek
luxemburgi, francia, német
Vallások
kereszténység (főleg római katolikus és protestáns)
Rokon népcsoportok
németek, franciák, vallonok, belgák
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgiak témájú médiaállományokat.

A luxemburgi nép jellemzőiSzerkesztés

A luxemburgiak nagy része Luxemburgban él. A térség lakosságának elődei kelták (gallok) és germánok (frankok) keveredéséből jött létre. Bár luxemburgi nyelven rendszeresen, anyanyelvi szinten beszélnek, de ugyanakkor a lakosság szinte minden része beszéli még a francia és német nyelvet is. Sok luxemburgi él a szomszédos országokban, Hollandiában és több másik országban.

Az erdélyi szászok őseinek egy része Luxemburg területéről származott, nyelvük hasonló a luxemburgihoz.

Luxemburg egyfajta találkozási pontjaként is felfogható a német, francia és holland kultúrának. Mindez megmutatkozik a luxemburgi nyelvben és szokásokban, azonkívül a történelemben is.

A luxemburgiakat hajdan németeknek tekintették és a lakosság is németnek érezte magát. Németország egységesülését követően Luxemburg független maradt és a függetlenség érzése az önálló nemzeti öntudat kialakulásának alapjait is megvetette, szemben például Svájcban és Ausztriában, melyek szintén kikerültek a német egységből, de a német identitás fennmaradt. A két nép elszakadását a második világháború gyorsította, ekkor Luxemburg náci megszállás alatt állt, így el kellett szenvednie annak minden szörnyűségét. Ezen emlékek kellemetlenül érintették a luxemburgiakat, akik ma már zokon veszik, ha németnek tekintik őket.

Vallásukat tekintve zömmel római katolikusok, néhány protestánssal.

A nyelvSzerkesztés

A luxemburgi nyelv a 20. századig az alnémet nyelv egy nyelvjárását képezte a frank dialektuscsoporton belül. Sztenderdizációja már a 19. században elkezdődött, véglegessé a háború után vált, de még hosszú ideig nem kapott hivatalos státuszt. Napjainkban még mindig hátrányban van bizonyos szektorokban a francia, illetve német nyelvvel szemben.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Luxembourgish. Ethnologue, 2005. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 25.) „Native speakers of Luxembourgish worldwide”
  2. La progression de la population du Grand-Duché continue: 537 039 résidants au 1er janvier 2013 (francia nyelven) (PDF). Statnews, 2013. április 18.
  3. Levinson, Amanda: The Regularisation of Unauthorised Migrants: Literature Survey and Country Case Studies – Regularisation programmes in Luxembourg (PDF). Centre on Migration, Policy and Society, University of Oxford. [2006. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 2.)
  4. Wey, Claude: L’émigration luxembourgeoise vers l’Argentine (francia nyelven) (PDF). CDMH, 2002. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 25.)

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés