Főmenü megnyitása

Máda (románul: Mada) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Máda (Mada)
A Mádai-szoros
A Mádai-szoros
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Balsa
Irányítószám 337021
SIRUTA-kód 87905
Népesség
Népesség74 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Máda (Románia)
Máda
Máda
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 59′ 38″, k. h. 23° 07′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 38″, k. h. 23° 07′ 57″

FekvéseSzerkesztés

Az Erdélyi-érchegységben, Algyógytól tíz kilométerre északnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Először 1407-ben, Mada néven szerepelt, Al-Diód vár tartozékaként. Az algyógyi uradalom román falva volt. Gazdaságában a szarvasmarhatartáson kívül a cseresznye-, alma- és szilvatermesztés és a méhészkedés játszott szerepet. (Helyben alakult ki a mádai kormos alma nevű almafajta.[2]) Lakóit a környék lakói szajkóknak (găiți) csúfolták, mert a sok gyümölcsfa vonzotta ezeket a madarakat.[3]

NépességeSzerkesztés

  • 1900-ban 1270 lakosából 1266 volt ortodox vallású román.
  • 2002-ben Stăuini településsel együtt 161 román lakosa volt, közülük 153 ortodox és 8 pünkösdista vallású.

LátnivalókSzerkesztés

  • A tíz hektáron elterülő Mádai-szoros (Cheile Madei vagy Măzii) egy karsztos hasadék, amelyet a Gyógyi-patak egyik ága vájt ki magának. Nyáron, alacsony vízállásnál a patakban gázolva kb. háromnegyed óra alatt lehet bejárni. A vízszint felett kb. száz méterrel, a szorost keletről határoló sziklafalban nyílik a Peștera Zidită barlang, amelyet a 17. században a portyázó csapatok elől idemenekülő környékbeliek kőfallal és lőrésekkel tettek védhetővé. Az 545 méter járathosszúságú barlangot cseppkövek ékesítik.

ForrásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Kolozsvár, 1998
  3. Grigore Rusu, Viorel Bidian és Dumitru Loșonți: Atlasul lingvistic român pe regiuni: Transilvania; date despre localități și informatori. București, 1992, 157. o.

Külső hivatkozásokSzerkesztés