Mártonfy Lajos

Mártonfy Lajos, Mártonfi (Szilágysomlyó, 1857. május 21. – Szamosújvár, 1908. december 20.) paleontológus, geológus, bölcsészdoktor, főgimnáziumi igazgató.

Mártonfy Lajos
Született	1857. május 21. Szilágysomlyó
Elhunyt	1908. december 20. (51 évesen) Szamosújvár
Foglalkozása	paleontológus, geológus, tanár, bölcseleti doktor, állami főgimnáziumi igazgató
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte 1878-ban. 1878-tól 1880. júliusig a kolozsvári egyetemen mint ásvány-földtani szakösztöndíjas a tanári pályát végezte, Koch Antal mellett geológiai kutatásokat végzett. 1880-ban bölcseletdoktori és 1882-ben tanári oklevelet szerzett a természetrajz-vegytanból. 1880-ban a szamosújvári örmény katolikus gimnáziumhoz tanárrá választatott. Ezen intézet államositásával állami szolgálatba lépett 1894. október 17-én; ekkor megbizatott a szamosújvári magyar királyi állami főgimnázium igazgatói tennedőinek ideiglenes ellátásával is; 1895. augusztus 17-én lett az intézet rendes igazgatója.

Írásai

Cikkei a kolozsvári Orvostermészettudom. Értesítőben (1879. Uj adatok Radna ásványainak jegyzékéhez, 1880. Adatok a szilágysomlyói neogen képletek ismeretéhez. Pótlás Radna ásványainak jegyzékéhez. Ásvány-földtani kirándulás Erdély északnyugati szegletébe, 1882. Ásványföldtani kirándulás a Sebes-körös völgyében, Sirályok és hatytyúk az erdélyi részekben, Jelentés a Mezőségen tett földtani kirándulásokról, 1883. Spalax typhlus, és könyvism. 1884. A szamosujvári sétatéri tó faunájáról, 1886. Adatok a bujturi mediterrán homok foraminifera faunájához, 1888. Ein neues Vorkommen von Adular am Maugaraberge bei Szilágy-Somlyó, Három érdekes kopoltyúslábú rák a szamosujvári faunából, 1890. Anthracotherium magnum Cuv. Kis-Krisztolczról, 1891. földtani viszonyok és történelem előtti idők nyomai a Mezőségen, 1892. Adatok az erdélyi medencze ásványföldtani ismeretéhez, 1893. Adatok Bujtor fossil faunájához); a szomosujvári főgymnasium Értesítőjében (1881. A foraminiferák szerepe a föld fejlődéstörténetében, 1883. A természet könyvéből, 1886. A mi nagy kirándulásunk, 1887. A természetrajzi gyűjtemények gyarapítása csereviszony által); a Magyar Polgárban (1882. 268. sz. Iskolai és nemzetiségi kérdés, 1883. 111. sz. Gránie-e vagy Dacit, 1884. 64. sz. Oláh-e vagy román? 1885. 3. sz. Az egészségtan és az oktatási intézetek, 30. Farsangi háború); a középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1883. Kiáltó szó a természetrajzi oktatás érdekében); az Armeniában (A tifliszi és általában a keleti örményekről); a Természettudományi Közlönyben 1883. (185. l. könyvism.), az Erdélyben (1892. Kirándulás Cziblesre az ilosvai patak völgyén); a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1892. Egy pár szó a Mezőség fogalmának és határvonalainak tisztázásához); írt még a Magyar Tanügybe, a Vasárnapi Ujságba (1883. Óriások csontjai a biharmegyei pesterei barlangban), az Egyetértésbe (1884. 116. sz. Iskola és nemzetiségi kérdés), a Kolozsvárba és Szilágy-Somlyóba (1885. 15. sz. Madárvonulás Sz.-Somlyó felett).

Munkája

• Őslénytani tanulmányok a foraminiferákról. Kolozsvár, 1880. (Bölcseletdoktori értekezés).

Jegyei

Gemma a Magyar Polgárban és Szilágy-Somlyóban és M. L. az Egyetértésben.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.