Wikipédia

Méhpempő

a méhek garatmirigyében termelődő anyag

A méhpempő a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű, sárgás színű, savanykás, szúrós illatú anyag, mely megfelelő tárolási körülmények nélkül megbarnul, és hamar elveszíti bioaktív hatását. A méhpempő elsősorban a méhanya tápláléka,[1] de élete első három napján minden méhlárva ezt a táplálékot kapja.[2] A méhpempő sok összetevőből áll; tartalmaz fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimeket. Sokáig a különböző tartósító eljárások sem tudták teljesen megőrizni a méhpempő biológiai aktivitását. A legmodernebb technikával (liofilezéssel) tartósított méhpempő két évig is megőrzi bioaktív tulajdonságát.

Méhpempőben úszó anyalárvák

Összetétele szerkesztés

A méhpempő többek között tartalmaz fehérjéket, szénhidrátokat, B5 és B6-vitamint, nyomokban C-vitamint és nyomelemeket. A legfontosabb összetevők:

Nem tartalmaz A-, D-, E- vagy K-vitamint.[3]

Az anyává fejlődést egyetlen fehérje, a royalaktin váltja ki.[4]

Kinyerése szerkesztés

A méhpempőt a fiatal dolgozók garatmirigye termeli, melynek ember általi kinyerését pempőzésnek hívják. A legtöbb méhészet hobbiméhészet, és nem foglalkozik ilyen aprólékos munkával. A pempőzéshez különféle speciális eszközökre is szükség van.

A pempőzéshez eltávolítják a családból az anyát, és anyabölcső-kezdeményeket adnak, benne anyaálcákkal. A pempő kinyeréséhez az álcákat három nap után el kell távolítani. Egy család egy szezon alatt körülbelül 500 g méhpempő termelésére képes. A pempőt azért az anyabölcsőkből nyerik, mivel ezekben található belőle a legtöbb, és a dolgozólárvák azonnal el is fogyasztják a méhpempőt, amit kapnak. A méhpempő begyűjtéséhez steril körülményekre van szükség; csíramentes környezetben, steril üvegedényben kell tárolni, fénytől, hőtől és levegőtől védett helyen, 2 °C hőmérsékleten. A méhpempőhöz tartósítás céljából lehet adni mézet vagy viaszt is.

Az anya eltávolítása extrém stresszhelyzetet okoz a családnak, és ez a súlyos beavatkozás a méhcsalád életébe kerülhet, így a természetközeli méhészkedéstől távol áll ez a tevékenység.

Lehetséges élettani hatásai szerkesztés

A méhpempőnek tulajdonított hatásokat egyes emberek megtapasztalják, mások nem. Nem végeztek széleskörű tudományos vizsgálatokat minden, alább felsorolt hatás vizsgálatára.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a méhpempő egészséges az emberek számára.[6] Az Amerikai Egyesült Államokban több szövetségi szerv is fellépett azokkal szemben, akik a méhpempőt annak pozitív egészségügyi hatásaival reklámozták.[7][8][9][10]

Fogyasztása szerkesztés

A propoliszhoz hasonlóan a méhpempőt is hasznosítják táplálékkiegészítőként és kozmetikai készítményekhez.

Magas fehérje- és aminosav tartalma miatt allergiás tüneteket okozhat, például bőrkiütéseket, az arc duzzadását, a vérnyomás leesését, asztmás rohamot, hányást, hasmenést, néha anafilaxiás sokkot is.[11][12][13][14][15][16][17][18] A méhpempőre allergiások aránya a népességben nem ismert, de nagyobb eséllyel allergiások rá azok, akiknek más allergiájuk is van.[13]

Szerepe a méhek egyedfejlődésében szerkesztés

Már régóta feltételezik, hogy a méhpempős táplálás miatt lesz anya abból a petéből, amiből dolgozó is lehetne. Ez a különbség hozzájárul a méhpempő népszerűségéhez, és csodaszerként való reklámozásához.

Ezt bizonyítja egy 2011-es japán tanulmány. A kutatók izoláltak egy fehérjét – a royalaktint – a méhpempőből, és ezzel a Drosophila melanogaster (gyümölcsmuslica) anyaszerű példányait sikerült felnevelniük. Ezeknek mind méretük, mind termékenységük megnőtt.[19]

2008-ban ausztrál kutatók változásokat észleltek a DNS metilezésében a méhpempőről a virágporos-mézes táplálásra való áttéréskor. Ez kikapcsolta egyes gének átírását.[20] Ha megakadályozták a metileződést, akkor anyák fejlődtek, működőképes petefészekkel.[21] Az anya és a dolgozó a környezetileg szabályozott filogenetikai polimorfia legismertebb példája, ami nagyon sok tulajdonságot szabályoz, úgymint az élettartamot és a termékenységet.[22] Az anyának kiválasztott lárvát bőségesen ellátják méhpempővel, ezzel molekuláris események sorozatát indítják el benne, aminek eredményeként anya fejlődik.[23]

A méhanya ugyanolyan petéből lesz, mint a dolgozó, csak a dolgozóálca az első három nap után mézet és virágport kap; a hereálcákat is így táplálják. Az anya kifejlett korában is főként méhpempőn él; ez biztosítja a fehérjét, ami szikanyagként a petékbe kerül. Csak télen vagy rajzás közeli állapotban hagy fel a méhpempő fogyasztásával. Ha van fiatal fiasítás, és a dolgozók anyát akarnak váltani, akkor egy dolgozósejtre anyabölcsőt húznak, és a benne levő álcából anyát nevelnek.[23]

A méhpempő közvetítésével jutnak el a kaptárba hurcolt zsákmányból származó patogének fehérjetöredékei a méhanyához és – életük első három napjában – a dolgozóálcákhoz. Ezek az antigének – mintegy „védőoltásként” – immunválaszt váltanak ki a fejlődő rovarokban.[24]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Jung-Hoffmann L: Die Determination von Königin und Arbeiterin der Honigbiene. Z Bienenforsch 1966, 8:296-322.
  2. ↑ Graham, J. (ed.) (1992) The Hive and the Honey Bee (Revised Edition). Dadant & Sons.
  3. ↑ Value-added products from beekeeping. Chapter 6.
  4. ↑ doi:10.1038/nature10093
  5. ↑ a b The healing power of honey
  6. ↑ (2011. április 12.) „Scientific Opinion”. EFSA Journal 9 (4), 2083. o.  
  7. ↑ QVC to Pay $7.5 Million to Settle Charges that It Aired Deceptive Claims. Federal Trade Commission, 2009. március 19.
  8. ↑ Complaint in the Matter of CC Pollen Company et al.. Federal Trade Commission, 1993. március 16.
  9. ↑ Federal Government Seizes Dozens of Misbranded Drug Products: FDA warned company about making medical claims for bee-derived products. Food and Drug Administration, 2010. április 5.
  10. ↑ Inspections, Compliance, Enforcement, and Criminal Investigations: Beehive Botanicals, Inc. Food and Drug Administration, 2007. március 2.
  11. ↑ Arzneimittelkommission der deutschen Ärzteschaft: Arzneimittel, die Bienenköniginnenfuttersaft (Gelee royale) enthalten (PDF; 42 kB).
  12. ↑ Einschätzung von Propolis und Gelée Royale. (németül) Szerk. Bundesinstitut für Risikobewertung (BfR). 2008. = Aktualisierte Stellungnahme, 002/2009. Hozzáférés: 2018. március 8. PDF  
  13. ↑ a b (1997. március 1.) „Royal jelly consumption and hypersensitivity in the community”. Clin. Exp. Allergy 27 (3), 333–6. o. DOI:10.1111/j.1365-2222.1997.tb00712.x. PMID 9088660.  
  14. ↑ Takahama H, Shimazu T (2006). „Food-induced anaphylaxis caused by ingestion of royal jelly”. J Dermatol. 33 (6), 424–426. o. DOI:10.1111/j.1346-8138.2006.00100.x. PMID 16700835.  
  15. ↑ Lombardi C, Senna GE, Gatti B, Feligioni M, Riva G, Bonadonna P, Dama AR, Canonica GW, Passalacqua G (1998). „Allergic reactions to honey and royal jelly and their relationship with sensitization to compositae”. Allergol Immunopathol (Madr). 26 (6), 288–290. o.  
  16. ↑ Thien FC, Leung R, Baldo BA, Weiner JA, Plomley R, Czarny D (1996). „Asthma and anaphylaxis induced by royal jelly”. Clin Exp Allergy 26 (2), 216–222. o. DOI:10.1111/j.1365-2222.1996.tb00082.x. PMID 8835130.  
  17. ↑ >Leung R, Thien FC, Baldo B, Czarny D (1995). „Royal jelly-induced asthma and anaphylaxis: clinical characteristics and immunologic correlations”. J Allergy Clin Immunol 96 (6 Pt 1), 1004–1007. o. DOI:10.1016/S0091-6749(95)70242-3. PMID 8543734.  
  18. ↑ Bullock RJ, Rohan A, Straatmans JA (1994). „Fatal royal jelly-induced asthma”. Med J Aust 160 (1), 44. o.  
  19. ↑ Masaki Kamakura: Royalactin induces queen differentiation in honeybees. Nature, 24. April 2011, doi:10.1038/nature10093 (englisch)
  20. ↑ Bruch des bösen Zaubers in Der Spiegel 32/2008 vom 4. August 2008.
  21. ↑ Kucharski R, Maleszka, J, Foret, S, Maleszka, R (2008). „Nutritional Control of Reproductive Status in Honeybees via DNA Methylation”. Science 319 (5871), 1827–1833. o. DOI:10.1126/science.1153069.  
  22. ↑ Winston, M, The Biology of the Honey Bee, 1987, Harvard University Press
  23. ↑ a b Maleszka, R, Epigenetic integration of environmental and genomic signals in honey bees: the critical interplay of nutritional, brain and reproductive networks. Epigenetics. 2008, 3, 188-192.
  24. ↑ (2021. március 18.) „Honeybees run vaccination programmes, too” (angol nyelven). The Economist (Egyesült Királyság). (Hozzáférés: 2023. január 5.)  

Források szerkesztés

  • Walter Pedrotti: A szépítő, gyógyító méz, propolisz és társaik; ford. Érdi-Krausz Erika; Kossuth, Budapest, 2008 (Egészséges életmód)

További információk szerkesztés

  • Juraj Janci–Jozef Vittek: A méhpempő termelése és felhasználása; ford. Bardiovská Vilma; Bratislava Slovenské vydavatel'stvo pôdohospodárskej literatúry, Pozsony, 1969
  • Gilles Fert: Méhanyák nevelése. Méhfajták, anyanevelési eljárások, méhpempő-termelés; előszó Henry Clément, ford. Tóth György; Tóth György, Makó, 2009 (Apiliteratura Hungarica)
  • Stephanie Bruneau: Méhek, mézek nagykönyve. Gyógyító kincsek a kaptárból. Receptek és tanácsok a mézre, méhviaszra, propoliszra, méhpempőre, virágporra; ford. Fuisz Tibor István; Cser, Budapest, 2019

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gelée Royale című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Royal jelly című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méhpempő&oldid=25690364”