Móra László (lovas)

magyar lovas, öttusázó

Móra László (Budapest, 1934. december 14.Hamburg, 2001. november 3.) magyar lovas, öttusázó, díjugrató olimpikon és lovas edző. Két olimpia résztvevője díjugratásban (1960. Róma, 1972. München).

Móra László
Született 1934. december 14.
Budapest
Elhunyt 2001. november 3. (66 évesen)
Hamburg
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lovas edző

PályafutásaSzerkesztés

A budapesti Bencés Gimnáziumba járt. Itt kezdett öttusázni, amelyben a lovaglás és a vívás volt a kedvenc sportága. 1953-ban párbajtőrvívásban magyar ifjúsági bajnok lett. Öttusában 1953-tól a válogatott keret tagja, ahol 1958-ig mindig az első tíz között szerepelt. Az első tízben ekkor pedig több olimpiai és világbajnok is volt. 1956-ban úgy tűnt az olimpiai csapat tagja lehetett volna Melbourne-ben, de ekkor katona volt és végül nem utazhatott. 1958-ban hagyott fel véglegesen az öttusával és ebben az évben lett a lovas válogatott tagja. 1971-ig 21 alkalommal volt csapattag a Nemzetek Díjában.

1970-ben a Budapesti Lovas Klub színeiben magyar bajnokságot nyert.[1] 1972-ben Kaposváron rendezett országos lovasbajnokság háromnapos versenyén ő volt a legeredményesebb Bulcsu nevű lovával. A Budapesti MEDOSZ SE és utódja a Budapesti Lovas Klub versenyzője volt. Csapatversenyben többszörös magyar bajnok volt mindkét klub színeiben.

Két olimpián vett részt versenyzőként. 1960-ban Rómában, a díjugratás csapatversenyében Szertelen nevű lován tagja volt a 382,75 hibaponttal végzett csapatnak (Karcsú Imre, Suti István és ő), melyet kizártak, de a 16. helyre rangsoroltak. Az 1972-es müncheni olimpián díjugratás egyéniben Antaryl nevű lova sántasága miatt feladta a versenyt. Tagja volt azonban Betty nevű lován a díjugrató csapatnak (Ákos Ajtony, Bognár Sándor, Széplaki Pál és ő), amellyel 186,50 hibaponttal a 17. helyre rangsorolták.

1972 és 1980 között az Enyingi Állami Gazdaság sáripusztai ménesénél volt versenyző és edző. 1980-ban is az olimpiai keret tagja volt, de deréksérülése miatt befejezte a versenyzést, 1980-tól nyugdíjazásáig az IBUSZ lovas idegenforgalmát szervezte. Nyugdíjasként barátai lovait lovagolta Hamburgban és ott hunyt el. Kérésének megfelelően hamvait a Kelenföldi Szent Gellért Urnatemető falában (I-VIII./36) helyezték el.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar Díjugrató bajnokaink, rekordok!. horsetrader.hu, 2011. február 10. (Hozzáférés: 2020. január 6.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés